A nők jelenléte a politikában nem egyéni képességek kérdése, hanem rendszerszintű társadalmi igazságtalanság

Nők a politikában? Hol? – tesszük fel az álnaiv kérdést napjaink közéleti viszonyai között. A lesújtó helyzet az, hogy ma Magyarországon a közérdekeink képviseleti köréből a nők indirekt ki vannak rekesztve. Társadalmi akadályok gördülnek azok elé, akik belépnének a politikai küzdőtérre, aminek eredményeként egyedül és támadva érezhetik magukat a „nem férfi” politikusok.

Éppen ezért a Közélet Iskolája kifejezetten nőknek és más társadalmilag hátrányos helyzetű emberek számára indít Politikai Műhelyt, hogy az új politikusgeneráció magabiztosan, demokratikus értékek alapján képviselhesse a közügyeinket. A jelentkezés november 17-ig áll nyitva. A programról és sok egyéb fontos kérdésről a műhely alapítóival beszélgettünk.

Az amerikai elnökválasztás pár napja Donald Trump győzelmével ért véget. Sokan posztoltak arról a közösségi médiában, hogy a rendszerszintű szexizmus miatt a szavazók inkább választanak meg egy elítélt bűnözőt, mint egy nőt vezetőnek. Nem eltagadva a politika patriarchális logikáját, azért felmerül az a szempont is, hogy egy jelöltnek vannak más tulajdonságai is, mint hogy nő az illető, ami alapján aztán az emberek döntenek.

Hogy látjátok ezt a komplex kérdéskört, kell-e egy politikusnak azzal foglalkoznia, hogy ő maga történetesen nő?

Egyáltalán nem mindegy, hogy a minket képviselő politikusok tükrözik-e a társadalom különböző csoportjait és szempontjait, hiszen a döntéseikben – akarva vagy akaratlanul – az ő tapasztalataik, prioritásaik és érdekeik fognak érvényesülni. Természetesen egy ember tapasztalatainak és társadalmi státuszának sokkal több összetevője van, mint csupán a neme; ezért messze nem ez az egyetlen szempont egy politikus megítélésekor.

Azonban az egy elfogadhatatlan helyzet, hogy miközben a világ népességének kb. a fele nő, a világban a politikusok csupán kb. harminc százaléka nő (és Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet). Ráadásul a felülreprezentáltságuk miatt a férfiaknak gyakran alacsonyabb elvárásokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy bekerüljenek a politikába, mint a nőknek, akiknek még azért a kevés helyért is sokkal jobban kell bizonyítaniuk.

A nők jelenléte a politikában nem az egyéni képességek kérdése, hanem a rendszerszintű társadalmi igazságtalanság és igazságosság ügye. Bár valóban sok szempontot mérlegelnek a választók egy jelölt megítélésekor, a politika olyan patriarchális rendszerekre épül, amelyek történelmileg egyenlőtlen feltételeket teremtenek a nők számára.

Amikor nőként lép be valaki a politikába, nem csupán egyéni politikai célokért küzd, hanem egy hosszú ideje fennálló társadalmi egyenlőtlenséget is próbál feloldani.

A politikában a nők jelenléte azért is kritikus, mert életük tapasztalatai és a mindennapok során megélt kihívásaik érzékenyebbé teszik őket olyan kérdések iránt, mint a szociális ellátórendszerek, az oktatás, az egészségügy és a munkahelyi egyenlőség. Egy nő politikusként tehát nem pusztán női identitását viszi a közéletbe, hanem egy társadalmi csoport jogos elvárásait és érdekeit is képviseli.

Minél több nő kap lehetőséget a politikában, annál jobban fogja tükrözni a döntéshozatal a társadalom teljes sokszínűségét, ezáltal növelve a demokratikus képviselet igazságosságát és a közpolitikai döntések társadalmi hatását. A célunk az, hogy minden szinten olyan politikai közeg jöjjön létre, ahol a döntések mögött a társadalom minden rétege képviselve van, és ezen belül a nők politikai szerepvállalása is természetes legyen.

Ezért is dolgozunk a Közélet Iskolájában, ami egy közösségi oktató és kutatóközpont, hogy képzéssel és mentorálással segítsük a közéletbe való belépését az alulreprezentált csoportok tagjainak: nőknek, szegénységben élőknek, romáknak és másoknak – vagyis a társadalom többségének.

Az ENSZ állaspontja szerint körülbelül hetven évre van szükség ahhoz, hogy a nemek közötti bérkülönbség eltűnjön - A Profession.hu szakértőjével beszélgettünk

Ahhoz persze nem kell az Atlanti-óceán túlpartjáig menni, hogy konstatáljuk, a nőknek, illetve bárki másnak, aki nem ciszheteró fehér férfi, nincsen egyszerű dolga, amikor belép a politikai küzdőtérre. Tudtok azonosítani olyan konkrét kihívásokat, amelyekkel az alulreprezentált csoportok tagjai szembesülnek a politikában? Hogyan tud segíteni a Közélet Iskolája Politikus Műhely nevű új programja ezek leküzdésében?

Magyarországon, ahogyan a világ számos pontján, a nők, a fiatalok, az alacsony iskolai végzettségű, szegénységben élő vagy fogyatékos emberek, valamint a szexuális és etnikai kisebbségek képviselői gyakran találkoznak előítéletekkel, rendszerszintű akadályokkal és láthatatlan falakkal a politikai térben. Az előítéletek, a támogatási hálózatok hiánya és az előmeneteli lehetőségek korlátozottsága megnehezíti számukra, hogy kibontakoztathassák képességeiket és elkötelezettségüket a közösségeik érdekében.

A politikába való belépés útjai egyébként is szűkek, és ameddig ennyire hasonló társadalmi helyzetből jön a politikusok nagy része, addig a legtöbb embernek a legtöbb társadalmi helyzetből elképzelni is nehéz, hogy ő is lehetne politikus. Aki mégis elindul a politikussá válás útján, az egy új világba csöppen: képviselőként vagy szakpolitikusként boldogulnia kell a politikai tér logikájában és az önkormányzati bürokráciában is.

A politikát sokszor egy misztikus vagy mocskos dolognak látjuk.

Szerintünk nem kell félni a politikától, és meg lehet tanulni abban boldogulni, illetve meg tudjuk osztani ezt a tudást egymással. A magunk képére kell formálnunk a közéletet, hogy az újra a közös ügyeinkről szóljon.

Ehhez olyan felkészült és céltudatos emberekre van szükségünk, akiknek vannak eszközeik arra, hogy hűek maradjanak az értékeikhez, és a közösségük érdekeit képviseljék a közéletben. Tudják, hogy milyen politikusok szeretnének lenni, és tudják kezelni azokat a politikai vagy erkölcsi dilemmákat, amikkel politikusként szembesülnek majd.

A Közélet Iskolája Politikus Műhely programja ezekhez ad eszközöket. A Politikus Műhely a Közélet Iskolája új, féléves képzési programja, amely azoknak szól, akik eddig is tettek a közösségükért, így értik és ismerik azt, de most szeretnének belépni a képviseleti politikába, vagy már frissen megválasztott politikusként szeretnének egy támogató közegben tanulni a politikuslétről.

Ez egy intenzív, féléves képzési program, amelyben a résztvevők megerősödhetnek az elképzeléseikben saját politikusi útjukról, eszközöket kapnak ahhoz, hogy az értékeiket és ügyeiket képviselni tudják, és eligazodjanak a politikai térben és a bürokráciában.

A kritikai pedagógia és az együtt tanulás módszerével a program biztonságos teret és közösséget biztosít, ahol a résztvevők megoszthatják tapasztalataikat, közösen dolgozhatnak ki megoldásokat, és olyan gyakorlati tudást szerezhetnek, amely segíti őket sikeresen boldogulni a közéletben a rendszerszintű nehézségek ellenére.

A féléves program célja, hogy ne csak készségeket, hanem magabiztosságot és inspirációt is adjon a politikusok új generációjának, akik sokszínűbb háttérből jönnek, mint a mostani politikai elit, és a demokratikus és igazságos társadalomért dolgoznak.

Meg tudtok nevezni olyan rendszerszintű tényezőket, amelyek meggátolják, hogy a politika egyenlőbb feltételeket biztosítson a nők és alulreprezentált csoportok számára?

Több rendszerszintű akadály is létezik, amely hátráltatja, hogy a politika valóban egyenlő esélyeket biztosítson a nők és más alulreprezentált csoportok számára. Például a közoktatásban nagyon kevés nőről tanulunk, mint a történelem, a politika, a tudományok vagy a kultúra képviselőiről. Ha egy kislány úgy nő fel, hogy folyamatosan férfiakról tanul, mint jelentős emberekről, akkor nagyon nehezen fogja tudni elképzelni magáról, hogy ő is beléphet ezekbe a szerepekbe.