A nők jelenléte a politikában nem egyéni képességek kérdése, hanem rendszerszintű társadalmi igazságtalanság
Nők a politikában? Hol? – tesszük fel az álnaiv kérdést napjaink közéleti viszonyai között. A lesújtó helyzet az, hogy ma Magyarországon a közérdekeink képviseleti köréből a nők indirekt ki vannak rekesztve. Társadalmi akadályok gördülnek azok elé, akik belépnének a politikai küzdőtérre, aminek eredményeként egyedül és támadva érezhetik magukat a „nem férfi” politikusok.
Éppen ezért a Közélet Iskolája kifejezetten nőknek és más társadalmilag hátrányos helyzetű emberek számára indít Politikai Műhelyt, hogy az új politikusgeneráció magabiztosan, demokratikus értékek alapján képviselhesse a közügyeinket. A jelentkezés november 17-ig áll nyitva. A programról és sok egyéb fontos kérdésről a műhely alapítóival beszélgettünk.
Az amerikai elnökválasztás pár napja Donald Trump győzelmével ért véget. Sokan posztoltak arról a közösségi médiában, hogy a rendszerszintű szexizmus miatt a szavazók inkább választanak meg egy elítélt bűnözőt, mint egy nőt vezetőnek. Nem eltagadva a politika patriarchális logikáját, azért felmerül az a szempont is, hogy egy jelöltnek vannak más tulajdonságai is, mint hogy nő az illető, ami alapján aztán az emberek döntenek.
Hogy látjátok ezt a komplex kérdéskört, kell-e egy politikusnak azzal foglalkoznia, hogy ő maga történetesen nő?
Egyáltalán nem mindegy, hogy a minket képviselő politikusok tükrözik-e a társadalom különböző csoportjait és szempontjait, hiszen a döntéseikben – akarva vagy akaratlanul – az ő tapasztalataik, prioritásaik és érdekeik fognak érvényesülni. Természetesen egy ember tapasztalatainak és társadalmi státuszának sokkal több összetevője van, mint csupán a neme; ezért messze nem ez az egyetlen szempont egy politikus megítélésekor.
Azonban az egy elfogadhatatlan helyzet, hogy miközben a világ népességének kb. a fele nő, a világban a politikusok csupán kb. harminc százaléka nő (és Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet). Ráadásul a felülreprezentáltságuk miatt a férfiaknak gyakran alacsonyabb elvárásokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy bekerüljenek a politikába, mint a nőknek, akiknek még azért a kevés helyért is sokkal jobban kell bizonyítaniuk.
A nők jelenléte a politikában nem az egyéni képességek kérdése, hanem a rendszerszintű társadalmi igazságtalanság és igazságosság ügye. Bár valóban sok szempontot mérlegelnek a választók egy jelölt megítélésekor, a politika olyan patriarchális rendszerekre épül, amelyek történelmileg egyenlőtlen feltételeket teremtenek a nők számára.
Amikor nőként lép be valaki a politikába, nem csupán egyéni politikai célokért küzd, hanem egy hosszú ideje fennálló társadalmi egyenlőtlenséget is próbál feloldani.
A politikában a nők jelenléte azért is kritikus, mert életük tapasztalatai és a mindennapok során megélt kihívásaik érzékenyebbé teszik őket olyan kérdések iránt, mint a szociális ellátórendszerek, az oktatás, az egészségügy és a munkahelyi egyenlőség. Egy nő politikusként tehát nem pusztán női identitását viszi a közéletbe, hanem egy társadalmi csoport jogos elvárásait és érdekeit is képviseli.
Minél több nő kap lehetőséget a politikában, annál jobban fogja tükrözni a döntéshozatal a társadalom teljes sokszínűségét, ezáltal növelve a demokratikus képviselet igazságosságát és a közpolitikai döntések társadalmi hatását. A célunk az, hogy minden szinten olyan politikai közeg jöjjön létre, ahol a döntések mögött a társadalom minden rétege képviselve van, és ezen belül a nők politikai szerepvállalása is természetes legyen.
Ezért is dolgozunk a Közélet Iskolájában, ami egy közösségi oktató és kutatóközpont, hogy képzéssel és mentorálással segítsük a közéletbe való belépését az alulreprezentált csoportok tagjainak: nőknek, szegénységben élőknek, romáknak és másoknak – vagyis a társadalom többségének.
Az ENSZ állaspontja szerint körülbelül hetven évre van szükség ahhoz, hogy a nemek közötti bérkülönbség eltűnjön - A Profession.hu szakértőjével beszélgettünk
Ahhoz persze nem kell az Atlanti-óceán túlpartjáig menni, hogy konstatáljuk, a nőknek, illetve bárki másnak, aki nem ciszheteró fehér férfi, nincsen egyszerű dolga, amikor belép a politikai küzdőtérre. Tudtok azonosítani olyan konkrét kihívásokat, amelyekkel az alulreprezentált csoportok tagjai szembesülnek a politikában? Hogyan tud segíteni a Közélet Iskolája Politikus Műhely nevű új programja ezek leküzdésében?
Magyarországon, ahogyan a világ számos pontján, a nők, a fiatalok, az alacsony iskolai végzettségű, szegénységben élő vagy fogyatékos emberek, valamint a szexuális és etnikai kisebbségek képviselői gyakran találkoznak előítéletekkel, rendszerszintű akadályokkal és láthatatlan falakkal a politikai térben. Az előítéletek, a támogatási hálózatok hiánya és az előmeneteli lehetőségek korlátozottsága megnehezíti számukra, hogy kibontakoztathassák képességeiket és elkötelezettségüket a közösségeik érdekében.
A politikába való belépés útjai egyébként is szűkek, és ameddig ennyire hasonló társadalmi helyzetből jön a politikusok nagy része, addig a legtöbb embernek a legtöbb társadalmi helyzetből elképzelni is nehéz, hogy ő is lehetne politikus. Aki mégis elindul a politikussá válás útján, az egy új világba csöppen: képviselőként vagy szakpolitikusként boldogulnia kell a politikai tér logikájában és az önkormányzati bürokráciában is.
A politikát sokszor egy misztikus vagy mocskos dolognak látjuk.
Szerintünk nem kell félni a politikától, és meg lehet tanulni abban boldogulni, illetve meg tudjuk osztani ezt a tudást egymással. A magunk képére kell formálnunk a közéletet, hogy az újra a közös ügyeinkről szóljon.
Ehhez olyan felkészült és céltudatos emberekre van szükségünk, akiknek vannak eszközeik arra, hogy hűek maradjanak az értékeikhez, és a közösségük érdekeit képviseljék a közéletben. Tudják, hogy milyen politikusok szeretnének lenni, és tudják kezelni azokat a politikai vagy erkölcsi dilemmákat, amikkel politikusként szembesülnek majd.
A Közélet Iskolája Politikus Műhely programja ezekhez ad eszközöket. A Politikus Műhely a Közélet Iskolája új, féléves képzési programja, amely azoknak szól, akik eddig is tettek a közösségükért, így értik és ismerik azt, de most szeretnének belépni a képviseleti politikába, vagy már frissen megválasztott politikusként szeretnének egy támogató közegben tanulni a politikuslétről.
Ez egy intenzív, féléves képzési program, amelyben a résztvevők megerősödhetnek az elképzeléseikben saját politikusi útjukról, eszközöket kapnak ahhoz, hogy az értékeiket és ügyeiket képviselni tudják, és eligazodjanak a politikai térben és a bürokráciában.
A kritikai pedagógia és az együtt tanulás módszerével a program biztonságos teret és közösséget biztosít, ahol a résztvevők megoszthatják tapasztalataikat, közösen dolgozhatnak ki megoldásokat, és olyan gyakorlati tudást szerezhetnek, amely segíti őket sikeresen boldogulni a közéletben a rendszerszintű nehézségek ellenére.
A féléves program célja, hogy ne csak készségeket, hanem magabiztosságot és inspirációt is adjon a politikusok új generációjának, akik sokszínűbb háttérből jönnek, mint a mostani politikai elit, és a demokratikus és igazságos társadalomért dolgoznak.
Meg tudtok nevezni olyan rendszerszintű tényezőket, amelyek meggátolják, hogy a politika egyenlőbb feltételeket biztosítson a nők és alulreprezentált csoportok számára?
Több rendszerszintű akadály is létezik, amely hátráltatja, hogy a politika valóban egyenlő esélyeket biztosítson a nők és más alulreprezentált csoportok számára. Például a közoktatásban nagyon kevés nőről tanulunk, mint a történelem, a politika, a tudományok vagy a kultúra képviselőiről. Ha egy kislány úgy nő fel, hogy folyamatosan férfiakról tanul, mint jelentős emberekről, akkor nagyon nehezen fogja tudni elképzelni magáról, hogy ő is beléphet ezekbe a szerepekbe.
Hasonlóan, az emberekről elnevezett közterületek, szobrok és emléktáblák túlnyomó többsége is férfiakról emlékezik meg, így a nők folyamatosan olyan terekben kénytelenek közlekedni, ahol nem látják viszont saját magukat, és azt az üzenetet kapják, hogy a köztér és a közélet is a férfiak terepe. Ehhez kapcsolódik az is, hogy
a nőket gyerekkoruktól kezdve a segítésre, mások támogatására és nem a vezetésre nevelik.
A családon belüli szerepek és elvárások, mint például a nőkre háruló nagyobb arányú gondoskodói munka, szintén szűkítik a nők lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a segítő szakmákban ma már túlnyomórészt nők dolgoznak, de ha megnézzük például a politikacsinálás elsődleges terepeit, a pártokat, akkor alig találunk nőket vezető szerepben. Általános elképzelés, hogy „a politika férfias”, és ha valaki nőként vesz részt benne, ahhoz „férfiasnak” kell lennie, vagy azzá kell válnia.
A közéleti részvételtől eltántorító tényezők között ott van a médiában és a nyilvánosságban tapasztalható szexizmus, rasszizmus és diszkrimináció, amelyek folyamatosan azt üzenik a kisebbségi csoportoknak, hogy nekik nincs helyük a közéletben.
Ha valaki mégis vállalja a kihívást, nagyon sok látható és láthatatlan akadállyal kell megküzdenie: kevésbé kap szót, kevésbé bíznak benne, kevésbé tartják felelősségteljesnek, nem tartják kompetensnek, vagy azzal vádolják, hogy nem a közjóért, hanem csak magáért vagy a saját csoportja érdekeiért dolgozik. Ha pedig valaki ezekre a megkülönböztető és elnyomó gyakorlatokra felhívja a figyelmet, sokszor még erősebb margóra szorítással és elutasítással kell szembesülnie.
A Közélet Iskolája ebben az egyenlőtlen környezetben akar támogatást nyújtani az alulreprezentált csoportok számára, hogy erős közösségi háttérrel és gyakorlati eszközökkel felvértezve léphessenek be a politikába, és maradhassanak hűek értékeikhez, elveikhez és közösségeikhez. Sokszor nehéz boldogulni ebben az ellenszélben, de azt látjuk, hogy a közösségeikbe beágyazott, bátor és felkészült emberek képesek a magyar közéletben változást hozni.
Ahhoz, hogy minél több ilyen politikusunk legyen, támogatásra, tanulásra, építkezésre van szükség. Ehhez tesz hozzá a Politikus Műhely.
Miért fontos az egész társadalom számára, hogy több nő és más hátrányos helyzetű csoport tagja megjelenjen a politikában? Miben tud a Közélet Iskolája ebben segíteni?
Az egész társadalom számára kiemelkedően fontos, hogy a politikai döntéshozatalban több nő és más hátrányos helyzetű csoport tagja is helyet kapjon. Ha a politikai képviselet tükrözi a társadalom sokféleségét, az nem csupán igazságosabb, hanem bölcsebb döntéseket is eredményez, hiszen többféle élettapasztalat és szempont érvényesülhet.
Az egyenlőtlen képviselet a kirekesztett csoportok problémáit láthatatlanná teszi, míg a különböző háttérrel rendelkező politikusok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közpolitikák mindenkit figyelembe vegyenek, ezáltal erősítve a társadalmi kohéziót és a demokráciát. A „Semmit rólunk nélkülünk” elv nemcsak egy mozgalmi szlogen, hanem a politikai képviseletben is érvényesülnie kell.
A Közélet Iskolája arra törekszik, hogy ezeknek a csoportoknak a részvételét támogassa a politikában, és különösen ösztönözzük nők, romák, fogyatékkal élők, alacsony jövedelműek, külföldi hátterű és más, marginalizált csoportok tagjainak jelentkezését a Politikus Műhelybe is. A program nemcsak tudást és eszközöket ad, hanem közösséget is biztosít, amelyben a résztvevők egymást támogatva válhatnak hiteles és elkötelezett képviselőkké, akik mindannyiunk érdekeit képesek képviselni.
Szerintem a legtöbb nő megtapasztalta már a női mentorok bátorításának és átadott tapasztalatának a fontosságát. A Politikus Műhelyben lehetőség van arra, hogy a résztvevők gyakorló politikusoktól, mozgalmi szervezőktől és tapasztalt szakértőktől tanuljanak. Mit lehet tudni a mentorokról és milyen praktikákat alkalmaztok a Közélet Iskolájában a hatékony tudásátadás érdekében?
A Politikus Műhely üzenete nemcsak az, hogy vegyük vissza a politikát az emberek és közösségeink számára, hanem az is, hogy nem kell a nulláról kezdeni, és nem kell egyedül kitaposni az utat. Ezért ötvözzük a közösségi tanulást, a már közéletben tapasztalt emberek tapasztalatainak, tudásának és támogatásának bevonását, a saját közéleti dilemmák feldolgozását és a személyes fejlődés támogatását is a Politikus Műhelyben.
Vagyis a Politikus Műhelyben tapasztalt mozgalmi szervezők, aktivisták és politikai szakértők tanítanak a félév során, és a képzésben az elméleti és gyakorlati elemek mellett nagyon fontos szerepet kap a résztvevők személyes fejlődése és etikai integritása is. A képzés kiegészül egy mentorprogrammal, amelyben kiemelt szerepet kap a vezetői támogatás és a valódi tapasztalatok átadása, hogy a jövő politikusai minél felkészültebben léphessenek a közéletbe.
A mentorok tapasztalt politikusok, akik saját példáikon és gyakorlatias tanácsaikon keresztül segítik a résztvevőket. A mentorok mind gyakorló politikusok, akiket a résztvevőkkel a tapasztalataik és igényeik szerint rendezünk majd párba, a politikai életutak és társadalmi helyzetek sokszínűségére figyelve.
A Politikus Műhely tehát a politikai cselekvés iskolája. Nem prezentációkat vetítve töltjük majd az időnket, hanem vitázunk, feldolgozunk, utánajárunk, kereteket adunk, amelyeket a résztvevők alkalmazhatnak a saját dilemmáikra.
Teret és eszközöket adunk a hosszú távú stratégiai tervezésre.
A közös tanulás akkor működik jól, ha sikerül a politikai képzeletünk kinyitása is, amikor a résztvevők saját közéleti szerepéről és az ország jövőjéről van szó.