Világmárkák a gendersemlegesség útján - Múló vagy maradandó trend?
Hívhatjuk nem-semlegesnek, androgünnek vagy uniszexnek, nem változtat a tényen, hogy megjelent egy generáció, amelyik hátat fordított a női és férfi bináris meghatározásnak. Több releváns nemzedéki vizsgálat eredménye mutat rá arra, hogy a millenniumi és az 1995 után született Z generáció alapvetően változtatott a fiatal felnőttekre korábban jellemző fogyasztási és életmódbeli szokásokon.
Az egyik ilyen szembeötlő különbség a neutrális öltözködés megjelenése. Menő lett megirigyelni az ellenkező nem gardróbját - egyre több olyan ruhadarabot kapni, ami egyértelműen egyik nemhez sem sorolható.
A Z generáció formálja a trendeket
A határokat és konvenciókat nem tűrő Z generáció öltözködési stílusa inkább gendersemleges, mintsem nőies vagy férfias. Ez a hozzáállás a Business of Fashion korábbi tanulmánya szerint abból fakad, hogy ez a korosztály elutasítja azt a társadalmi normát, ami megszabná, hogy mit „kell” egy nőnek vagy férfinak csinálnia, viselnie.
A divatot ma már nem lehet eszerint definiálni, egyre több márka kínál „non-binary” (nem kétváltozós) címkével ellátott, nemtől függetlenül ruhát és kiegészítőt, ami ideális lehet azok számára, akik egyik nembe sem sorolják magukat vagy transzszexuálisak.
„A slow márkák biztosan nem tudnak a Shein-nel versenyezni, de ez nem is lehet a céljuk” - beszélgetés Mengyán Eszter divatszakértővel
A nemek közötti határok elmosódása nem újkeletű a divatvilágban; Yves Saint Laurent 1966-ban dobta piacra női szmokingját, míg Jean Paul Gaultier 1985-ben pasiknak tervezett szoknyát. Az elmúlt két évtizedben a digitális felületek lehetővé tették az olyan online közösségek létrehozását, ahol megértik a különféle nézőpontokkal rendelkezők véleményét, ez a folyamat pedig felgyorsította az egymás és a másság elfogadásának kérdését.
A tervezők egyre körültekintetőbbek a kollekciók készítésekor, a fiatal, fogyasztóközpontú vásárlók bevonzása érdekében igyekeznek a nemek szempontjából semleges darabokat piacra dobni. Ami érthető, mivel pár éven belül ez a generáció határozza meg a kiskereskedelmi fogyasztói réteget, a becslések szerint 143 milliárd dolláros bevételt remélnek tőlük a divatházak az elkövetkező négy évben.
A divatmárkák is reagáltak a gendermozgalomra
A Gucci mellett olyan luxusmárkák állnak be a sorba, mint a Louis Vuitton vagy a Kenzo, akik stílusikonnak kikiáltott influenszereken mutatják be a szóban forgó darabokat, ilyen például Gigi Hadid és Billy Porter. A női és férfi ruhadarabokat kombinálja manapság a Saint Laurent, a Haider Ackermann, a Proenza Schouler és a Rodarte, akik a férfi kollekciókat bemutató divathét kifutóján mutatják be az elő-szezonális női szetteket.
A Gucci a nemek közötti egyenlőség egyik éllovasa a divatvilágban, a bemutatókon a női modellek gyakran viselnek férfi ruhát és fordítva. Az olasz márka témába illő kampányt indított „Chime for change” címmel, melynek megvalósulását és népszerűsítését a Hearst Magazin, a Facebook, a Kering Alapítvány, a Bill & Melinda Gates Alapítvány is támogatta. A márka a Sundance Filmfesztiválon is bemutatott egy genderfluid rövidfilmet ’The Future is Fluid’ címmel.
Időben reagáltak a genderfluid mozgalomra az olyan fast-fashion márkák, mint a H&M és a Zara, utóbbi katalógusában például a női és a férfi modelleken is feltüntették ugyanazt a ruhát. De egyre több olyan új márka is felbukkant a piacon, amelyek a nem-bináris öltözködés koncepciójára építenek, ilyen például a Phluid Project, az Agender és a Rebrand. Sőt, Beyoncé Ivy-Park kollekciója is ebben a szellemiségben készült.
Finnország legnagyobb áruházában, - egy ország, ami figyelemreméltó példát mutat a nemek és a gazdasági egyenlőség terén -, egy teljes emeletet szenteltek a nem-semleges kollekcióknak a frappáns „One Way” néven. Itt olyan márkák képviseltetik magukat, mint a Calvin Klein, a Marimekko vagy a Burberry. A tendenciára ráerősített az Amerikai Divattervezők Tanácsa (CFDA), ahol uniszex vagy nem bináris márkaként is lehet jelentkezni a New York Fashion Week hivatalos programjába.
„Egyre több nem-semleges kollekcióval rendelkező tervező van, ezzel a döntéssel szeretnénk reagálni a kulturális jelenségre” – mondta a CFDA szóvivője. A világ másik divatfővárosa, Párizs is nagy hangsúlyt fektet a nemek közti egyenlőségre; a tavalyi divathétre több nem-semleges modellt castingoltak le, mint valaha.
A Vogue szerint a franciák forradalmasítani kívánták a ruhákhoz való hozzáállást, mind látás mind öltözködés szempontjából. A sajtó nagy része bár kihangsúlyozta a változás társadalmi szerepét, az innovatív hozzáállást mégsem értékelte stílusfejlődési mérföldkőként.
Az identitás és a divat
A Commetric szerzője szerint a genderfluid kezdeményezések a társadalmi felelősségvállalás tekintetében kifejezetten jól jönnek a divatházaknak egy olyan korban, amikor a divattermékekre gyakran ellentmondásos kulturális és társadalmi identitásformáló erőként tekintenek a közösségi oldalokon. A tervezők gyakran „inspirálódnak” más kultúrák hagyományaiból, de megvádolták már őket rasszizmussal, szexizmussal, környezetkárosítással és az alkalmazottak kizsákmányolásával is az elmúlt években.
A felmérések egyenlőre azt mutatják, hogy hosszú távú jelenségről van szó. Az LGBTQ-jogokat védő GLAAD szervezet kutatása szerint az amerikai millenniumi generáció 12%-a transzneműnek vagy nem-semlegesnek vallja magát. Ez éppen kétszerese, mint az őket megelőző enerációnál. A kutatás azt is megállapította, hogy a gyakran elveszettnek mondott generáció 27%-a ismer transzneműt, szemben a 45 évesnél idősebbekkel, ahol ez az érték mindössze 9%.
A nemek közötti egyenlőség természetesen nemcsak az öltözködésről szól, bár a divatmagazinok és márkák által generált médiafigyelemnek is köszönhető, hogy a Z generáció tagjainak a 38%-a határozottan egyetért azzal, nem a nemiség határozza meg az embert. Sőt, az egyenlőségelvű nevelés bizonyítottan pozitív hatással van a párkapcsolatokra és a munkahelyekre is.