A legtöbb stresszhelyzetből nem menekülni kell, hanem megpróbálni átélni - interjú dr. Boross Katalin neurológussal
Boross Katalin neurológus szakorvosjelölt, aki a hazai űrorvoslás oszlopos úttörőjeként járja a ranglétrát a kevésbé ismert szakmában. Eredetileg a Szegedi Tudományegyetemen végzett az általános orvosi karon.
Kiskora óta érdekli az űrkutatás és a csillagászat. Az egyetemen a tárgyfelvétel során pillantotta meg a repülő- és űrorvosi kurzus nevét, és rájött, hogy számára a két legkedvesebb területet összekapcsolható. Ezt a kurzust azonban csak negyedévesként lehetett felvenni, de így legalább volt plusz motiváció a nehezebb pillanatokban.
Farkas Bertalan magyar űrhajóst az 1980-as űrutazására Kecskeméten készítették fel. Az utat követően a Repülő- és Űrorvosi Tanszéket is ide helyezték. „Egy kurzus alkalmával meghallgattam egy előadást az űrorvostanról, amely hatalmas hatással volt rám. Ezt követően kezdtem el utánajárni ennek a kevésbé ismert szakiránynak” - kezdi a nem mindennapi történetét az orvos.
Két évig vizsgáztatták, mielőtt eldöntötték, hogy ő mehet az űrbe - interjú Kapu Tiborral, a következő magyar űrhajóssal
Majd azzal folytatja, hogy az egyetem végén, egyedüli magyarként részt vehetett az ESA (Európai Űrügynökség) űrélettani kurzusán, ahol lehetősége volt az ESA egyik űrorvosától kérdezni és tanácsot kérni. Így esett a választása a neurológiára, hiszen nemcsak a földi orvoslásban, de az űrkutatásban is sok megválaszolatlan kérdést rejt az agy és az idegrendszer működése.
Modern tudomány
Boross Katalinnak is csak idén nyáron volt először lehetősége űrorvostani képzésen részt venni Angliában, ahol többek között a NASA egyik űrorvosa is tartott előadást. Az űriparban fellelhető lehetőségek és képzések nehezen elérhetők, hiszen a legtöbben mérnöki háttérrel pályáznak űrkutatási képzésekre.
„Hosszú távú terveim között szerepel, hogy szeretném itthon fellendíteni az űrorvoslás szakterületét, hiszen jelenleg nem létezik kitaposott út ehhez a szakmához. Nagy büszkeség számomra, hogy Gilles Clément: Fundamentals of Space Medicine című könyvének magyar nyelvű megjelenését megvalósíthattam.
Mindenkinek van az életében egy pillanat, amikor egy erős, belső motiváló erő elönti, és érzi, hogy rátalált az útjára. Én ezt érzem, amikor az űrorvoslásra gondolok.
Nagyon magaménak érzem ezt az utat, bár tisztában vagyok vele, hogy hosszú évek tanulása és felkészülése áll még előttem, ráadásul a siker még így sem garantált. A kudarcnál azonban csak egy rosszabb dolog van: ha az ember meghátrál és meg sem próbálja. Én hihetetlen távlatokat látok ezen a területen. Az elején ugyan azt gondoltam, hogy hozzám a földi felkészítés állna a legközelebb, de minél jobban beleásom magam a szakmába, annál inkább el tudom magamat képzelni a Holdon fedélzeti orvosként.”
Kötelező körök
Az űrhajósok a kiválogatás és a felkészítés során számos vizsgálaton esnek át. Neurológus szempontból fontos, hogy az idegrendszernek, illetve az agyi ereknek semmilyen olyan betegsége vagy elváltozása ne legyen, amely a későbbiekben problémaként jelentkezhet egy űrutazás során. A felkészülés ideje alatt rengeteg vizsgálaton esnek át a jelöltek, így koponya MRI-vizsgálaton is.
Ez azért fontos, mert egy agyi aneurizma például a súlytalanság állapotában fellépő folyadékátrendeződés miatt az agyi nyomásfokozódás következtében megrepedhet, ezzel életveszélyes állapotba juttatva az űrhajóst. Az űrben ráadásul a fizikai adottságokon túl markáns stressztűrő képességre van szükség. Akut helyzetben higgadtan, megfelelő döntést hozni pedig nagyon kevesen tudnak. A kiválogatás során erre külön szűrik az űrhajósokat.
A másik kiemelten fontos dolog a zárt tér sajátossága, valamint az izoláltság. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy küldetés során az adott időtartam háromnegyedénél fellép a lelki mélypont: depresszió, letargia, motivációvesztés.
„Távol van az ember minden általa ismert dologtól és a családjától is, ráadásul egy esetleges marsi utazás során a Föld közelségének látványa sem állna rendelkezésre. Ez az ISS-re (Nemzetközi Űrállomás) történő utazás esetében nem áll fenn. Ilyenkor a bolygónk közelsége biztonságérzetet ad, így ez a jelenség a Holdra utazás alkalmával sem lenne probléma.
Egy mélyűri expedíciónál, amilyen egy marsi utazás is lenne, azonban fel kell készülnie a földi orvosi csapatnak arra, hogy távolról, egy bázisról próbáljanak meg segíteni az űrhajósoknak. - magyarázza Boross Katalin.
A súlytalanság állapotában az emberi testet rengeteg hatás éri, amelyre különféle változások lépnek fel a szervezetben. Itt a Földön a gravitációnak köszönhetően az alsó végtagok irányába koncentrálódik testünk folyadékállományának nagy része.
A súlytalanság hatásai
Az űrben azonban a súlytalanság állapota folyadékátrendeződést idéz elő. Ennek a folyamatnak már ismertek a fázisai.
„Először az úgynevezett space motion sickness jelentkezik, amely hányinger, rosszullét, letargia és étvágytalanság formájában lép fel. Ez általában 72 óra alatt lezajlik. Ezt az állapotot kifejezetten a súlytalanság okozza, hiszen itt a Földön a gravitáció ellenében dolgozik a testünk. Az emberi test vénáiban billentyűk vannak, amelyek az izomzat közreműködésével folyamatosan felfelé, az agy felé pumpálják a vért.
Ez az űrben megszűnik, és eltérő módon kell működnie testünknek. De a szívünk működése is megváltozik, hiszen nem ütközik ellenállásba, így kevésbé kell erőt kifejtenie a pumpáláshoz. Nincs szükség arra, hogy folyamatosan a gravitáció ellen dolgozzon, és segítse a test keringését pumpálással.”
Az űrben a test legtöbb érzékszerve összezavarodik, így az egyensúlyszerv, a látás, a tapintás, valamint az ízületek is. Teljes káosz uralkodik el a testen, ennek következménye a space fog, magyarul űrköd is.
A space fog egy rövid távú hatás, amely kognitív lassulást okoz.
A space fog jelenség, valamint a vele járó következmények hasonló hatást váltanak ki, mint a brain fog, amelyet a köznyelv lila ködnek hív. Ezt az állapotot megnövekedett, vagy krónikus stressz is okozhatja. Számos fejlesztő dolgozik azon, hogy akár az űrben, akár itt a Földön meg tudjuk tanulni, hogyan lehet ezen az állapoton javítani.
„Az űrhajósokat érő izgulás, stresszhelyzet, rázkódás már önmagában okoz egy kimerültségérzetet. Van, akinél megmarad a space fog, bár alapvetően ez a kezdeti állapotban szokott jelentkezni. Az űrhajósok számos esetben számoltak be arról, hogy nem tudtak megfelelően aludni az űrben, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy egyeseknél ez a pszichés lassulás megmaradt és csak később regenerálódott.”
A mentális erő fontossága
Katalin szerint mindennek a kulcsa a megfelelő felkészítés. Fontos, hogy ismerjük önmagunkat és a reakcióinkat. Szorongás vagy pánik esetén kiemelten fontos a mindfulness.
„Úgy küldenek ki minden űrhajóst, hogy az illetőt felkészítik extrém helyzetekre, így mindenki kap egy képet arról, hogy mire számíthat. Az űrutazás során azonban, amikor az ember azzal szembesül, hogy a többiek jól vannak, viszont ő érzi, hogy nem, érthetően megijedhet. Mindenki képes arra, hogy kontrollálja a gondolatait. A Földről annyiban lehetne segíteni, hogy emlékeztessük az űrhajóst, hogy ne ijedjen meg, minden rendben lesz, hiszen erről beszéltünk, erre készültünk.
Fontos, hogy érezze az ember, hogy át tudja venni az irányítást testének működése felett.
Általában azért izgulunk, mert új helyzetbe kerülünk. De a legtöbb stresszhelyzetre igaz, hogy nem menekülni kell belőle, hanem meg kell próbálni átélni azt.”
Boross Katalin úgy látja, hogy az űrkutatás nem feltétlenül azért fontos, mert az emberiségnek „B” helyszínre van szüksége. Az űrkutatás nyomán fontos technológiai fejlődés is lezajlik.
„Az emberi természetben alapvetően benne van a kíváncsiság, valamint az új dolgok felfedezése, amely velünk született ösztön. A kutatás és a technológiai fejlődés csúcsa pedig az űrkutatás. A mindennapjainkat meghatározó eszközöket is az űrkutatás fejlesztésének köszönhetjük. Az űrben hasznosított és bevált eszközök sokszor épültek be a mindennapjainkba. Orvosi eszközök, a jelenleg használt víztisztító mechanika, az infravörös hőmérő, vagy akár a futópad is mind az asztronauták számára lett kifejlesztve.
Reálisnak tartom, hogy a közeljövőben a Holdon kialakítsunk egy bázist. A Mars meghódításában is biztos vagyok, annak ellenére, hogy sok időt vesz majd igénybe.
A vörös bolygó terraformálását több száz éves projektnek tartom, amelyhez olyan emberek kellenek, mint Elon Musk, aki mer nagyot álmodni és kőkeményen megdolgozik érte. Az ilyen emberek mozgatják meg az emberiséget, és viszik előre a világot."