Bérszakadék: hoax vagy valóság?
Óriási utat tettünk meg a nemek közti egyenlőség felé, de vannak problémák, amelyekről sokan úgy gondolják, nem is léteznek. Ilyen a nemek közötti bérszakadék, ami nem kitaláció, és egészen addig velünk marad, amíg meg nem értjük, mi okozza és mi szüntetheti meg.
2013-ban a Yale egy kutatást végzett: ugyanazt a fiktív életrajzot nyújtották be az ország legjobb egyetemein meghirdetett kutatói pozíciókra, azzal a különbséggel, hogy a jelentkezések egyik felén a John, a másikon a Jennifer név szerepelt. A férfi és női professzorok egyaránt "Johnt" tartották alkalmasabbnak, az ő szakmai felkészültsége meggyőzőbbnek tűnt, mint Jenniferé. Az ilyen rejtett előítéletek alapvetően meghatározzák a gondolkodásunkat, és mivel tudat alatt hatnak, nehéz tenni ellenük.
Okok és okozatok
Az Eurostat adatai szerint a bruttó órabérben a nemek közötti különbség az Unióban 2019-ben átlagosan 14 százalék, Magyarországon pedig 18,2 százalék volt. A tévhitekkel ellentétben a jelenség nemcsak a versenyszektorban érezhető: a közszférában tapasztalt nemek közötti bérkülönbség kisebb-nagyobb mértékben meg is haladhatja a versenyszféra számait.
Számos oka van annak, hogy nálunk magasabb a nemek közti bérszakadék (gender pay gap). Talán a legkézenfekvőbb az, hogy a patriarchátus még mindig erősen tartja magát, és kevés törekvés irányul arra, hogy a belőle fakadó, rendszerszintű méltánytalanságot felszámoljuk. John és Jennifer példája jól mutatja, hogy a nők már a munkaerőpiacra való belépéskor hátrányból indulnak, de az odáig vezető út sem sétagalopp.
Karácsonykor igazából semmi sincs kőbe vésve
Kulmináló kisebbrendűség
A lányok szorgalmát és kitartását szokás elismerni, míg a fiúknál a kreativitás, az innovatív gondolkodás és a nagyobb kockázatvállalási hajlandóság vált ki dicséretet. Az elcsúszó mentorálás és pozitív visszacsatolás miatt a lányok jellemzően alulértékelik a képességeiket és a teljesítményüket, míg a fiúknál ez pont fordítva van.
Ez az önértékelés és önbizalom különbsége vezet oda, hogy egy állásinterjún a nők alacsonyabb bérigényt jelölnek meg, később pedig jóval nehezebben kérnek fizetésemelést, miközben a férfi kollégáknak ez is könnyebben megy. A vicc az, hogy ha John 20 százalékkal többet kér, mint Jennifer, a munkáltató akkor is hajlamos őt választani, ha Jennifer egy kicsivel még alkalmasabb is.
A Zyntern.com állásportál háromezer pályakezdőn végzett, 2020-as kutatása szerint a nők átlagos bérigénye majdnem húsz százalékkal alacsonyabb. (Meglepő módon a szektorokra bontott számok azt mutatták, hogy a különbség a bölcsészek, valamint az IT- és tech-szektorban elhelyezkedők körében a legalacsonyabb, 3,3, illetve 6,7 százalék.) A munkáltató még inkább a férfi pályázónak kedvez, ha Jennifer szülőképes korban van, és botorul igennel válaszol az interjún - törvénysértően - feltett kérdésre, hogy szeretne-e gyereket.