Gyakori, hogy a bántalmazó gyermek, bántalmazó környezetből jár az iskolába - beszélgetés az iskolai bántalmazásokról Szajli Claudia pszichológussal
Mindenki hallott róla, de sokan a mai napig nincsenek vele tisztában, hogy mit is takar a bullying. A „bullying” az angol bully, vagyis terrorizáló, támadó emberekre használt szóból ered. Az ilyen viselkedési jegyeket mutató emberek folyamatos zaklatással, megfélemlítéssel és megalázással bombáznak másokat.
Bár a gyerekeket és fiatalokat iskolai környezetben érő bántások miatt sokan hiszik, hogy a jelenség csak gyermekkorban fordul elő, valójában felnőtt, érett környezetben is gyakran előfordul.
A bully gyengeségei
„Sokszor iskolai környezetben jelentkezik először. Több kutatás rámutatott, hogy a gyerekek egyfajta mintakövetésként is alkalmazzák ezt társaikkal szemben. Elég gyakran előfordul ugyanis, hogy egy bántalmazó otthoni környezetből érkező gyermek az iskolában a többi gyereket kezdi fenyegetni és erőfölényt kialakítani” - kezdi Szajli Claudia pszichológus.
A bullying rendszeresen ismétlődő viselkedés, amely munkahelyi környezetben mobbinggá is alakulhat, vagyis a zaklatás csoportos formájává. Ezt általában egy belül bizonytalan, magával elégedetlen ember kezdi el, aki a másik emberben irigyelt vagy szokatlannak tartott személyiségjegyeket elkezdi darabokra szedni, kisebb sértésekkel indítva.
„A hatalmi viszonyokat tekintve jellemzően eltérnek az erőviszonyok. Akár hierarchiában, akár testalkatban is eltérhetnek a felek. Ha irigységből, vagy pozícióféltésből indul ki a zaklatás, akkor arról van szó, hogy valaki felismeri a másikban azokat a képességeket, amelyek rá veszélyesek lehetnek” - magyarázza a szakértő, aki szerint amennyiben bizonyos képességekben a másik jobban teljesít, erősebb, elindulhat egy zaklatási folyamat, amellyel a bully elejét akarja venni a másik erőfölényének.
„Nagyon sok manipulatív eszközt be tud vetni a támadó fél. Ilyen a gaslighting – magyarul gázlángolás –, amellyel az áldozatot sarokba szorítja, vagyis megkérdőjelezi saját valóságában, saját hitében. Ha a bullyt kérdőre vonják, ezt a technikát alkalmazva azt mondja, hogy nem emlékszik az esetre, vagy az nem is úgy történt, esetleg az illető túlérzékeny. Ezek a manipulatív eszközök ahhoz vezetnek, hogy a bántalmazott fél úgy kezdi érezni, hogy vele lehet valami probléma. Itt kezdi el az áldozat magában a hibákat keresni, ami pontosan a bully célja.”
„Namaste” – Minden jógagyakorlást így zárunk, de lehet, hogy nem kéne?
Hárítás
Mivel a bully nem engedi magát kérdőre vonni, nagyon összeszedetten kell őt szembesíteni. Nem szükséges lesüllyedni az ő szintjére, megtanulni hangosabbnak lenni vagy nagyobbat mondani. Ezek az emberek rutinosak abban, amit csinálnak, hiszen gyerekkoruktól kezdve ezekkel a taktikákkal élnek. Számukra nincs is más valóság, hiszen nem először csinálják: mindenkit így kezelnek, nem csak bennünket.
„Az asszertív kommunikációban fontos szerepe van az időkérésnek. Ha egy adott helyzetben hirtelen ér egy támadás bennünket, akkor igenis kereshetünk alkalmasabb szituációt, és összeszedett gondolatokkal is visszatérhetünk rá. Konkrét helyzeteket mondjunk az illetőnek, és írjuk le, hogy mely viselkedése volt elfogadhatatlan.”
Attól, hogy valaki nagyhangú, nem kell tolerálnunk a viselkedését. Nem az nyer, aki hangosabban nyilvánul meg, hanem az, aki érvekkel támasztja alá mondandóját. Az ilyen emberek sokszor észre sem veszik, hogy viselkedésük mennyire visszatetsző és átlátszó mások számára. Ha egy munkahelyen nem szeretnénk a magánéletünkről beszélni, és emiatt a kolléganő hazugságokat kezd terjeszteni, azt nem kell tolerálnunk.
„Nem kell magyarázkodni. Lényegre törően és röviden el kell mondanunk, hogy amennyiben nem tud professzionálisan viselkedni az illető, annak következménye lesz. Fontos, hogy ne emeljük fel a hangunkat.
A zaklatónak a saját belső feszültségéből jönnek a bántalmazó viselkedési formák, amelyeket alkalmaz.
Senki, semmilyen körülmények között nem érdemli ezt meg a másiktól. A bully-k méltatlan viselkedése a saját, belső bizonytalanságukból adódik, ezt fontos tudatosítani, annak érdekében, hogy elkülönítsük magunktól viselkedésüket és megőrizzük a nyugalmunkat.”
