First Lady-ből elnök: tényleg ördögtől való gondolat Michelle Obama elnökjelöltsége az amerikai választásokon?
Felbolydult méhkashoz hasonló állapotok uralkodnak az elmúlt hónapokban Amerikában: miután novemberben tartják a következő választásokat, nagy kérdés volt, vajon Joe Biden egyáltalán hajlandó-e átadni valakinek a stafétát, és ha igen, kit nevez ki maga helyett, mint a demokraták új elnökjelöltje. Ugyan választása alelnökére, Kamala Harrisre esett, rajta kívül van egy személy, akinek - ha csak elméleti síkon is, de - 2018 óta újból és újból felbukkan a neve, mint potenciális elnökjelölt: ez pedig nem más, mint a volt amerikai First Lady, Michelle Obama. Gondolatban eljátszottunk, milyen érvek szólnak ellene és mellette.
Nehéz lenne röviden összefoglalni, miféle kitételeknek kell megfelelnie egy elnökjelöltnek. A biztonsági protokollon túl nem árt, ha erős önéletrajzzal rendelkezik, azaz belekóstolt már a politika bizonyos szeleteibe. Kell, hogy legyen némi karizmája, muníciója (amellyel egyébiránt előmozdíthatja a pártja számára adományozott dollármilliárdokat), erőteljes víziója és persze plusz pont, ha népszerű (is). Ugyan Kamala Harris, a demokraták jelenlegi elnökjelöltje több kritériumnak is megfelel, Michelle Obama neve újra és újra előkerül abból a dobozból, amelyből az amerikai elnökök sorjáznak. Realitás vagy lufi potenciális elnökként kezelni a volt First Lady-t? Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával elemeztük a kérdést.
Beszéljenek a számok
Miután június 27-én megtörtént az első, szóbeli összecsapás Joe Biden és Donald Trump között, szinte tapintható frusztráció söpört végig a demokraták soraiban. Trump legalább egy utcahosszal nyerte az első kört, míg Biden hangja többször is megremegett beszéd közben: ezzel gyengébbnek mutatkozott, mint a heves gesztusairól és indulatos kijelentéseiről ismert republikánus elnökjelölt. Noha Biden stábja megfázás tüneteire hivatkozott a vita után, nem sokat segített a regnáló elnök helyzetén, hogy nem sokkal később, a Washingtonban tartott NATO-csúcstalálkozón úgy sikerült bemutatnia a mellette álló, ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt, mint Putyin elnök.
Miután Trump ellen merényletet követtek el Pennsylvaniában, Biden pedig koronavírusos lett, egyre nagyobb lett a nyomás az elnökön, hogy engedje át a lehetőséget egy fiatalabb, a munkára korban és (főképp) egészségben alkalmasabb jelöltnek. Az Ipsos és Reuters kihasználta a lehetőséget, hogy felmérje, vajon ki lenne Biden mellett- és helyett Trump legalkalmasabb kihívója a novemberi választásokon: az 1070 fő bevonásával készített kutatás szerint Michelle Obama legalább tíz százalékponttal verte volna a republikánus jelöltet, míg Biden és Kamala Harris egyértelműen alulmaradtak volna a versenyben. Ennek apropóján jogosan merül fel a kérdés: mi az oka Michelle népszerűségének és reális-e, hogy valaha indul a választásokon?
Az első női elnök, akit elfogadtak keménykezű vezetőnek - ilyen volt Margaret Thatcher, aki felforgatta a világot
Így lettem... Elnök?
Noha Biden alkalmatlansága miatt az elmúlt időszakban több utód neve is felmerült (például Hillary Clinton, John Kerry vagy Al Gore), a demokrata szavazók mindhármuk kapcsán aggodalmukat fejezték ki a koruk miatt. (Clinton 75, Kerry 79, Gore 74 éves.) Miután Biden 81-, kihívója, Donald Trump pedig 78 éves, az amerikaiak körében egyre gyakrabban merül fel a korbeli vérfrissítés iránti igény: fiatal és fitt elnököt
szeretnének látni a Fehér Házban.
A kor- és egészségügyi kérdéseken túl azonban egy sokkal égetőbb téma foglalkoztatja a szavazókat: a politikai megosztottság, amely az utóbbi időben a tetőfokára hágott az Egyesült Államokban. „Ez a kontraszt leginkább a Trump-adminisztráció alatt mutatkozott meg, így amikor a regnáló elnököt Donalt Trumphoz viszonyítják, akarva-akaratlanul előkerülnek az olyan demokrata közszereplők, mint Michelle Obama, akit – az idézett kutatás szerint – erős ellenlábasa lenne Trumpnak” – magyarázza Csizmazia Gábor.
A szakértő egyúttal hozzáteszi: nemcsak a demokraták, hanem egész Amerika (és kis túlzással az egész világ) olyasvalakit látna szívesen az ovális irodában, aki képes egyesíteni a megosztott nemzetet. „Olyasvalakire volna szükség, aki át tud nyúlni a pártvonalakon, és akár szakpolitikai érvek nélkül, de olyasfajta személyes szimpátiát tud generálni, hogy esetleg az ellenoldal szavazói is rá voksolnak” – világítja meg Michelle Obama (esetleges) jelölésének lehetséges okait.
First Lady, mint alternatíva
Bár a politikatörténetben nem példátlan, hogy egy volt amerikai elnök felesége elnöki babérokra tör (gondoljunk csak Hillary Clintonra), Michelle Obama esete több szempontból is különleges. Népszerűsége ugyanis túltesz a két, eddigi legnépszerűbb First Lady, Barbara Bush és menye, Laura Bush popularitásán.
Ez valószínűleg nem véletlen, hiszen Michelle kiváló érzékkel talált rá azokra a témákra anno, amelyek konzisztensek voltak férje politikájával, „feminin” köntösbe öltöztetve pedig széles rétegeket tudott megmozgatni. „First Lady-ként főképp a gyermekek egészséges étkeztetésével, a katonai családok támogatásával és a nők helyzetével foglalkozott. Ezzel egyrészt olyan, az amerikai társadalomban kevésbé előtérben elhelyezkedő rétegeket szólított meg és mobilizált, akikkel általában senki nem törődik, másrészt nem a szokásos, politikai sárdobálással, hanem tettekkel valósította meg azt” – magyarázza a szakértő.
A kontextus miatt érdemes megjegyezni: Melania Trump szintúgy egy nagyon fontos témát, az online bullyingot tűzte ki First Lady-ként az agendájára, ugyanakkor – tekintve Trump ámokfutásait a Twitteren – ez a program korántsem teljesített olyan jól, mint Michellé néhány évvel korábban. Hiányzott a konzisztencia a Fehér Házból.
A First Lady-ként kivívott népszerűség elképesztő ütőkártya lehet Michelle Obama kezében. „A mindenkori elnöknek megvan a potenciálja arra, hogy belevigyen valamiféle személyes varázst a közéletbe. Amelyik elnöknek ez sikerül (ilyen volt a republikánusok körében Ronald Reagan, a demokratáknál pedig Obama 2008-ban), annak gyakran nem az intézményéért, hanem a személyéért rajonganak a szavazók. Michelle Obama pedig kiváló megtestesítője ennek a fajta karakternek,” – véli Csizmazia Gábor. Ahogy látható: az egyesítésre való igény és a karizmatikus személyiség adott, Michelle nyitottsága és szakmai rátermettsége azonban teljesen más kérdés.
Hátrányok és valóság
Michelle Obama kapcsán ugyanis a legtöbben a tapasztalatok hiányát vetik fel elsődleges kifogásként. Ugyan Mrs. Obama jogászként végzett, férjével ellentétben soha nem töltött be aktív szerepet a politikában. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy Michelle (hipotetikus) jelölésével kapcsolatban erőteljesen jelen vannak azok a hangok is, amelyek szerint az nem a saját, hanem férje kimagasló eredményein alapul.
Ami az egyik oldalon hátrány, az a másik oldalon óriási előny lehet: amikor Csizmazia Gábort Michelle szakmai alkalmasságáról kérdezem, a következőképp válaszol. „Ellentétben Hillary Clintonnal, vagy Joe Bidennel, Michelle Obamának »tiszta a múltja«. Magyarán, mivel nem töltött be korábban aktív politikai szerepet, nem tudni, miről mit gondol, vagy adott esetben mit tenne bizonyos helyzetben. Így viszont nem is lehet vele szakpolitikai kérdésekben vitatkozni! Nincs rajta támadási felület,” – magyarázza a szakértő.
Csizmazia Gábor szerint (többek között) ezért történhet az, hogy folyton előkerül a neve, ugyanakkor nem valószínű, hogy a demokraták indítanák, különösen annak tudtában, hogy ő maga 2018-ban elhárította az ezirányú érdeklődéseket. Érdekes azonban, hogy Michelle soha nem kategorikus „nemmel” felelt az indulását firtató kérdésekre: hat évvel ezelőtt például úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne indulni és politizálni, sokkal inkább „szolgálni” akar. Miután pedig a politika (is köz) szolgálat, érzékelhető, hogy a volt First Lady nem zárkózott el (teljesen) a kérdéstől kategorikusan és örökre.
Ugyanakkor, miután Joe Biden július 21-én visszalépett az indulástól és Kamala Harrist nevezte meg utódjaként, Michelle és Barack Obama teljes támogatásukról biztosították Harrist egy kihangosított telefonbeszélgetés során: „Nem tudnám úgy letenni a telefont, hogy ne mondjam el: Kamala, kislány, büszke vagyok rád! Ez történelmi lesz!”– lelkendezett Michelle. Az augusztus 19-22. között tartott demokrata párti nemzeti konvención (DNC) a volt First Lady „a remény fertőző erejeként” aposztrofálta Kamala indulását, amely – akárcsak férje 2008-as megválasztásakor –, ismét összekovácsolhatja a nemzetet. Michellel kapcsolatban tehát adott a népszerűség, a muníció és a vízió. A kérdés csak az, vajon mit kezd vele.