Az életmódváltás pozitív hatásai a másfélfokon túl
Mit jelent a másfélfokos életmód és hogyan lehet vele nemcsak a környezetünket, de az egészségünket, jóllétünket, valamint a közösségeinket is támogatni? Vadovics Edina, a GreenDependent Intézet szakmai vezetője segít megérteni, hogy miért van szükség életmódunk megváltoztatására a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, illetve mi mindent nyerhetünk azzal, ha belevágunk.
Mi a másfélfokos cél?
A másfélfokos életmód fogalma a Párizsi Megállapodásban vállalt úgynevezett másfélfokos cél eléréséhez kapcsolódik, amely a mindennapi életmódunk megváltoztatásán keresztül valósítható meg. „A másfélfokos cél arra utal, hogy az iparosodás előtti szinthez képest ne növekedjen globális szinten több mint 1,5°C-kal az átlaghőmérséklet” – magyarázza Vadovics Edina.
Edina szerint sokan azt gondolják, hogy a másfélfokos cél elérhető csak az ipar dekarbonizációjával, vagyis rövid távon a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, hosszú távon pedig a karbonsemlegesség elérésével (megújuló energiaforrásokra való áttérés, energiahatékonyság javítása stb.). „Azonban kutatások és számítások igazolják, hogy az ipar dekarbonizációja önmagában nem lesz elegendő, mindennapi életmódunkon is változtatnunk kell, hogy a megfelelő mértékű üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést, vagy más kifejezéssel, karbonlábnyom-csökkentést elérjük” – figyelmeztet a szakember.
Magyar rendezőnek köszönheti a világ, mégis keveset tudunk a gázlángolás pszichológiai jelenségéről
Kiemeli továbbá, hogy a mindennapi életmód változtatásáért mi, fogyasztók és a háztartásaink csupán részben vagyunk felelősek. Ehhez ugyanis fontos lenne, hogy az életmódunkat befolyásoló különböző struktúrák (például a közösségi közlekedés hálózat, a megújuló energiához való hozzáférés, a növényi alapú étkezés széleskörben történő támogatása) is rendelkezésre álljanak és megfelelően működjenek.
Az 50 életmód opció és ami mögötte van
A GreenDependent Intézet nemzetközi partnereivel együtt az EU Másfélfokos életmód projekt keretében úgynevezett életmód opciókat választott ki annak érdekében, hogy hatékonyan segítse az életmódváltást és -változtatást. Az 50 életmód lehetőséget több lépésből álló kutatási folyamat során állították fel. Ennek részeként átnézték a szakirodalmat, interjúkat készítettek az életmódváltás területén dolgozó kutatókkal és szakértőkkel, végül lemodellezték a kiválasztott életmód lehetőségek (vagy opciók) karbonlábnyom-csökkentő hatását.
A folyamatról a Másfélfokos életmód útmutató 6. fejezetében lehet informálódni. Ebben az útmutatóban megtalálhatók a különféle életmód lehetőségek bemutatói is karbon-lábnyom csökkentő hatásuk szerint, különböző életmód területekként csoportosítva.
„Ezeket a hatásokat egy átlag magyar emberre tudtuk kiszámítani. De mivel egyikünk életmódja sem mondható átlagosnak, fontos, hogy ezt tájékoztató jelleggel kezeljük, és mellette megvizsgáljuk saját életmódunkat is, sőt, lehetőség szerint kiszámítsuk saját karbon-lábnyomunkat” – javasolja Vadovics Edina. Hozzáteszi, a Másfélfokos életmód útmutató 5. fejezetében található egy egyszerű kérdéssor, amelynek megválaszolásával fontos információkhoz juthatunk saját életmódunkkal és klímahatásunk csökkentésével kapcsolatban.
Két éves gyerekkel beutazni a Földet? Lehetséges!
A GreenDependent Intézet az EU Másfélfokos életmód projekt keretében dolgozik egy szabadon hozzáférhető online karbonkalkulátor kidolgozásán is, amely 2025 februárjától támogathatja életmódunk megváltoztatását.
Nem csak a klímahatás csökkenthető a másfélfokos életmóddal
A szakember arra is rámutat, hogy amennyiben a javasolt életmódváltoztatásokat megvalósítjuk, nem kizárólag a klímahatásunkat csökkenthetjük. Ezekkel kapcsolatban a már másfélfokos (vagy klímabarát) életmódot folytatók is megosztották tapasztalataikat.
Többek között arról számoltak be, hogy miután elindultak a másfélfokos úton, rengeteg új dolgot tanultak például az étkezésről, biokertészkedésről, közösségi mezőgazdaságról, megújuló energiáról, saját otthonuk fűtéséről stb. Mindezek mellett új közösségekhez csatlakoztak, barátokra, támogatásra leltek, továbbá javult az egészségük, akár a növényi alapú étkezés, akár a több kerékpározás vagy a jobb beltéri hőkomfort következtében.
Pénzügyi megtakarításaik lettek a kevesebb autózás, az energiamegtakarítás miatt, és meglepetésükre a növényi alapú étkezés sem bizonyult költségesebbnek számukra. Változatosabb lett életük az étkezés, a közlekedés és a közösségi/helyi élet tekintetében.
„Ezeket az egyéni hatásokat számos társadalmi szinten érzékelhető és mérhető hatás is kiegészíti. Élénkül és erősödik a helyi gazdaság, mivel egyre többen vásárlunk helyi termelőktől, javul a helyi levegő minősége a több kerékpáros és gyalogos közlekedés eredményeként. Épül a helyi közösség, hiszen sok változáshoz nem elég egyéni szinten változtatni, vagy legalábbis az egyéni, háztartási változtatást a közösség erősítheti” – fejti ki Vadovics Edina.
A másfélfokos életmóddal – mindezek mellett – csökken a háztartási, elsősorban az élelmiszerhulladék mennyisége, nem mérséklődik tovább, vagy akár nő a biodiverzitás, javul a lakosság egészségügyi állapota és az általános jóllét is stb.
A három legfontosabb dolog, amin akár most is változtathatunk
A szakember szerint a három legfontosabb dolog, amit először meg kellene vizsgálnunk a következő:
- Mennyit autózunk?
- Hogyan és mennyit fűtünk?
- Mennyi állati eredetű terméket fogyasztunk?
Az ismertetett tapasztalatok alapján az autózás és állati eredetű élelmiszer-fogyasztás mértékén különösebb beruházás nélkül is tudunk változtatni, de a fűtés nehezebb kérdés. Ha fosszilis erőforrás felhasználásával, például gázzal fűtünk, akkor a változtatás komolyabb beruházást is jelenthet. Ugyanakkor energiafogyasztásunkat tudjuk akár beruházás nélkül, odafigyeléssel és takarékossággal csökkenteni, a „magunkat fűtsük, ne a teret”-elv alapján.
3D nyomtatott ékszer, lótuszvirág luxusruhák, ahimsa hernyóselyem - új trendek és úttörő innovációk a fenntartható divat jegyében
„Ha valaki sokat utazik repülővel, a fenti három tényező megvizsgálása előtt érdemes átgondolnia utazási szokásait, hiszen mindössze egy oda-vissza tengerentúli repülőúttal akár el is használhatja az éves „másfélfokos karbonlábnyom-keretét”. Az olyan kalkulátorok, mint az EcoPassenger, segítenek összehasonlítani a közösségi közlekedési formák (repülés, vonatozás), valamint az autózás karbonlábnyomát.
A magyarok 30%-a karbonlábnyomát tekintve másfélfokos életmódot él, de nem szándékosan
Érdekes kérdés, hogy a másfélfokos életmód projekt hogyan segítheti a fenntarthatóbb életmód megvalósítását olyan közösségek, egyének esetében, amelyek/akik nehéz társadalmi, gazdasági helyzetben vannak?
„A másfélfokos életmód kutatási és szemléletformálási projektként elsősorban azzal tudja segíteni a nehéz, nélkülöző helyzetben lévő társadalmi csoportok helyzetét, hogy kiemeli: a másfélfokos életmód és a hozzá tartozó másfélfokos karbonlábnyom az igazságosság szempontját is figyelembe veszi, illetve figyelembe kell, hogy vegye” – hívja fel a figyelmet a GreenDependent szakmai vezetője.
A projekt – és általánosan a másfélfokos életmód fogalmának - alapelve, hogy a másfélfokos karbonlábnyom ne csak környezeti szempontból legyen fenntartható, hanem társadalmi szempontból is. A cél egy olyan mértékű karbonlábnyom elérése, amely kielégíti az alapszükségleteket, továbbá mindenki számára elérhető, hogy a társadalom összes tagja másfélfokos lábnyommal élhessen.
Vadovics Edina rávilágít, hogy jelenleg a társadalom egy része – Magyarország esetében a lakosság kb. 30%-a – környezeti szempontból másfélfokos lábnyomon él, azaz karbonlábnyoma nem nagyobb, mint a 2030-as másfélfokos célnak megfelelő, kb. 2-2,5 tCO2e/fő. Azonban ez legtöbb esetben nem a tudatosságnak és a klímabarát, másfélfokos életmódnak köszönhető, hanem nagyrészt a nélkülözésnek, és annak, hogy alapszükségletek nincsenek kielégítve. Vagyis nincs kifűtve a lakás, nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű tápláló élelmiszer stb.
„Nagyon fontos tehát, hogy a másfélfokos életmód megvalósítása érdekében bizonyos társadalmi csoportoknak a jelenlegi lábnyomát növelnie kell. A nélkülözésen, szegénységen úgy kell közösen, társadalmi szinten változtatnunk, hogy az a másfélfokos életmód megvalósítását ne sértse” – magyarázza a szakember.
Ha valaki drága, természetes összetevőket tartalmazó termékeket vásárol, még nem jelenti azt, hogy ténylegesen hozzájárul a fenntarthatósághoz
Aláhúzza továbbá, hogy az energiaszegénységen szigeteléssel, megújuló energiatermelési lehetőség biztosításával, hatékony és fenntartható biomassza alapú vagy hőszivattyús fűtéssel kellene segíteni. Vagy akár úgy, hogy a mobilitási szegénység enyhítése érdekében ne személyautókat, hanem jó minőségű és hozzáférhető közösségi közlekedést biztosítsanak.
Mit hoz a jövő?
Az Intézet továbbra is szeretne a másfélfokos életmód és társadalom kialakításán, megvalósításán dolgozni, azt minél inkább előmozdítani. Részben alulról építkezve, minél több háztartásba, közösségbe, céghez eljuttatva ezt a fajta gondolkodásmódot és tudást. Erre van egy játékos eszközük is, a Kislábnyomos Klíma Kirakó, amit már sokan kipróbáltak.
„Ezeken felül szeretnénk minél több szervezettel összefogni a megoldások összekapcsolása és megerősítése, illetve a társadalmi változás segítése érdekében. Nagyon sok megoldás ugyanis már megvan, szervezetek, közösségek dolgoznak rajtuk, ilyen a közösségi energia, a pedibusz és bicibusz rendszerek, a közösségi mezőgazdálkodási rendszerek, vagy tudatos energiahasználatot segítő háztartási és önkormányzati programok stb.
Fontos, hogy ezeket összekössük, így is növelve hatásukat” – hangsúlyozza Vadovics Edina, kiemelve azt is, hogy szeretnének nemzetközi projektekben is részt venni, hogy segítsék a tapasztalatcserét, tudásátadást, jó példák terjesztését.
A másfélfokos életmódra való áttérés kezdetben okozhat némi fejtörést, de már a kis lépések is számítanak – heti egy húsmentes nap, vagy a Másfélfokos kihívások bármelyike (például az Autó nélkül is megy! vagy a Másfélfokos táplálkozás, amely a növényi alapú étrend kipróbálásáról szól.) Minden jel arra mutat, hogy közös erőfeszítéssel és tudatos döntésekkel igenis begyógyíthatjuk bolygónk sebeit – ez nemcsak a környezetünket óvja meg, de jobb életminőséget és végső soron a túlélést biztosítja mindannyiunk számára.
