Nők az informatikában: Dr. Tóth Melinda és az ELTE közös küldetése
Az ELTE Informatikai Karán az oktatás túlmutat a lexikális tudás átadásán: a hallgatók ipari együttműködésekben vehetnek részt, és betekintést nyerhetnek az akadémiai életpálya lehetőségeibe is. A kar elkötelezett munkatársa, Dr. Tóth Melinda, a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék egyetemi docense, valamint az Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ (IKKK) igazgatójaként kiemelt figyelmet fordít az informatikai utánpótlás-nevelésre.
Dr. Tóth Melinda munkája hozzájárul ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok ne csak piacképes tudást, hanem hivatástudatot is szerezzenek. Az IKKK keretein belül pedig az egyetem és az ipar közötti együttműködés is új lendületet kap.
„Ugyan én nem emlékszem rá, de állítólag óvodás koromban azt mondogattam, hogy matematikus leszek, és az ELTE-n fogok tanulni. Mindig reál beállítottságú voltam, középiskolában a matematika- és fizikaórákat szerettem a legjobban. Versenyekre is jártam, a felkészítőben pedig ketten voltunk lányok. A szakmára a mai napig jellemző, hogy nyolcvan–kilencven százalékban férfiak dolgoznak ezeken a területeken, bár a mai, digitális technológia világában már mindenki számára nyitott a pálya.
Az informatikus szakma befogadó, ahol a szakmai szempontok számítanak, így bárki számára elérhető, aki érdeklődik a terület iránt” – kezdi a pályafutása bemutatását Tóth Melinda, aki már középiskolásként is a matematika alkalmazott irányai iránt érdeklődött, majd az egyetemen programtervező matematikusként végzett. A doktori cím megszerzése után is az akadémiai pályát választotta, és bekapcsolódott az egyetem oktatási és kutatási projektjeibe.
Közeledik a megújulás és az önvizsgálat hónapja - megérkezett Selenvie áprilisi előrejelzése
Sztereotípiák és AI
2024 őszén az ELTE Informatikai Karán a hallgatók körülbelül húsz százaléka volt nő. Tóth Melinda hisz abban, hogy az akadémiai életben nem a nemek aránya, hanem a tudás és a hozzáállás érvényesül. Véleménye szerint ezek töltik be a legfontosabb szerepet.
„Nem azért lesz valaki kutatócsoport-vezető, mert nő vagy férfi, hanem azért, mert megfelelő vezetői képességekkel rendelkezik. Lehet, hogy vannak különbségek, és egy nő vagy egy férfi másképpen áll egy feladat megoldásához, de hiszek abban, hogy az élettapasztalat és a környezet a befolyásoló tényezők. Egyéniségek vannak, amelyekhez a szakmai előképzettség, a kommunikációs, valamint problémamegoldó képességek is mind-mind hozzájárulnak.
Ezek összessége színesít, és tesz érdekessé egy csoportot” – magyarázza az egyetemi docens, aki arra is kitér, hogy az STEM-területek megítélése sokat változott az elmúlt évtizedekben. Ma kifejezetten menőnek számít, ha valaki informatikai pályát választ. A szakma nem telített, így sok egyetemi hallgató már az egyetemi évek alatt is dolgozni kezd.
„Az informatikai pálya nyitott, ennek megfelelően már elsőéves hallgatóként el lehet menni dolgozni. A cégek diploma nélkül is sokszor felveszik a hallgatókat. Sokszor hallani olyan félelmekről, miszerint a mesterséges intelligencia a jövőben átveheti a programozók munkáját, de én ebben nem hiszek. Egy programozó nem csupán kódsorokat készít. A munkánk nagy részét teszi ki, hogy megbizonyosodjunk róla, az általunk készített biztonságos rendszerek, szoftverek igazolhatóan jól működnek-e.”
Tóth Melinda úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia egyes részfeladatok elvégzésére alkalmas lehet, de az életünk részét képező fontosabb rendszereket – mint például az egészségügyi, banki vagy telekommunikációs rendszereket – nem fogja teljes mértékben egy AI által készített program irányítani.
„Az AI alkalmazása sokat segíthet, és gyorsíthat is a programfejlesztési folyamatokon, de nem hiszem, hogy átveszi az informatikusok szerepét. A kritikus infrastruktúrákat egy gép által generált rendszer nem fogja irányítani, mert egy informatikus munkájában sokkal inkább meg fogunk bízni, így
jól képzett informatikus szakemberekre szükség lesz a jövőben is.
Itt lép be az egyetem szerepe. Sok mindent meg lehet tanulni képzések nélkül ugyanis, de úgy gondolom, ahhoz, hogy különböző szempontok alapján bonyolultabb szoftvereket fejlesszünk, azok helyes viselkedését ellenőrizzük, verifikáljuk és karbantartsuk, ahhoz képeznie kell magát az embernek.”
Utánpótlás-nevelés
Melinda rengeteget dolgozik a hallgatókkal annak érdekében, hogy ne kizárólag tudást, hanem teljes pályaképet kapjanak az egyetemisták az informatikai területről. Vezetőként és mentorként is aktívan részt vesz az egyetem TDK (Tudományos Diákkör) mozgalmában, amely keretében bevonják a hallgatókat az egyetem berkein belül zajló ipari együttműködési és kutatás-fejlesztési projektekbe.
„Szeretném közelebb vinni a művészetet azokhoz, akik erre nyitottak” – Interjú a Havas Művészeti Ügynökség és Galéria tulajdonosával, Dr. Havas Csillával
„Olyan feladatokat adunk nekik, amelyek valós problémákra keresik a megoldásokat. Az eredményeikből diákköri dolgozatok születnek, amelyeket bemutathatnak tudományos konferenciákon. Amennyiben az eredmények publikálhatóak, bevonjuk őket a publikációs folyamatokba is. Nemzetközi konferenciákra is elvisszük őket, hogy belelássanak az akadémiai életbe.
