Veszélyben az influenszerség? A mesterséges intelligencia már véleményvezérnek is bejelentkezett

Az internet tényleg halott?

Ez a magyarázata annak, hogy a 21. században az internet halott, hiszen sok, általunk érzékelt tartalmat már nem emberek hoznak létre. Az Imperva nevű kiberbiztonsági vállalat Bad Bot Reportja szerint az összes internetes forgalom közel fele, 49,6 %-a botoktól származott 2023-ban. Ennek a teóriának van egy olyan magyarázata is, amely szerint mindez azért következhetett be, mert különféle érdekek így akarták.

Vagyis, az emberek által létrehozott tartalomról a mesterségesen előállított tartalomra való áttérés tudatos volt. Az összeesküvés-elmélet alapján a kormányok és a vállalatok ennek az új valóságnak az élére akartak/akarnak állni annak érdekében, hogy befolyásolni tudják az emberek gondolkodását, tetteit.

Hogy milyen jelenségek éltetik a mesterséges intelligencia körüli hype-ot, az egy összetett kérdéskör, az ugyanakkor tisztán látszik, hogy többféle megoldókulccsal kell számolnunk.

Hazánkban egyelőre kevés megnyilvánulási lehetőségük volt a virtuális modelleknek, influencereknek, noha a hagyományos televízióban már láthattuk a kissé korlátozott képességekkel rendelkező, de nagy médiafigyelemre szert tett, mesterséges intelligencia által generált műsorvezetőt, Bíró Adát. És hogy milyen érzés volt „találkozni” vele a képernyőn keresztül? Elgondolkodtató, nyomasztó, izgalmas – vagy ezek keveréke.

Hogy mi áll ezen benyomások hátterében, azt már 1970-ben megpróbálta leírni Masahiro Mori japán robotika professzor, aki akkoriban alkotta meg az „uncanny valley”, vagyis „bozongások völgye” kifejezést. Ez azt az idegenkedést fejezi ki, amelyet a legtöbb ember érez egy olyan tárgy, jelenség iránt, amely emberi lényre hasonlít, de mégsem az.

Masahiro Mori gondolata ma már elavultnak tűnhet, de a mesterséges intelligencia korának influenszerei kapcsán mégis aktuálissá vált, ahogy ezt a Smart OSC nevű szoftvercég is megállapítja cikkében.

Kik vagy mik azok az AI influenszerek?

Az eddigi ismereteink tükrében úgy foglalhatjuk össze, hogy a virtuális vagy mesterséges intelligencia alapú influenszer egy olyan digitálisan létrehozott entitás, amely valódi emberként viselkedik és általában azokat a dolgokat tudja végrehajtani, mint az igazi, húsvér influenszerek. A digitális térben létező és működő véleményvezérek ugyanúgy képesek követőket gyűjteni a social médiában, és pénzt is keresnek azzal, hogy különféle termékeket, szolgáltatásokat promótálnak, akárcsak élő társaik.

A különbség pusztán annyi, hogy a szponzorált bejegyzésekért járó pénzt nem ők teszik el, hanem alkotóik (márka, ügynökség) profitálnak belőlük. A közösségi média és influencer marketinggel foglalkozó Goat Agency bejegyzése szerint a mesterséges intelligencia alapú influencerekkel való munka számos előnnyel jár a márkák számára, de van néhány kockázat is, amelyet érdemes figyelembe venni.

Az AI influenszerekkel való együttműködés egyik előnye, hogy egyedülálló és innovatív módot kínál a márkáknak a fogyasztók elérésére. Az ügynökség kiemeli, hogy ezek az influenszerek a célközönség igényeire, érdeklődési köreire vannak szabva, így személyesebb kapcsolatot alakíthatnak ki azzal, mint a hagyományos influenszerek.

A Medium cikke szerint a virtuális véleményvezérek további előnyei közé tartozik, hogy létrehozni és fenntartani őket költséghatékonyabb, mint egy húsvér közszereplőt rendszeresen fizetni, skálázhatóbb is egy ilyen együttműködés, továbbá jobban ellenőrzés alatt lehet tartani. A Goat megállapítja azt is, hogy az AI által generált tartalmak nem feltétlenül hitelesek, és nem biztos, hogy úgy viszonyulnak hozzájuk a fogyasztók, ahogyan azt a márkák, ügynökségek várják, hiszen lehet, hogy sokan idegenkednek tőle.

Etikai aggályok is felmerülnek a mesterséges intelligencia alapú véleményvezérek használatával kapcsolatban, például az elfogultság vagy manipuláció kérdése, nem beszélve az ideálisnak beállított szépségstandardok népszerűsítéséről. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia influenszereiben megbízzanak az emberek, átláthatóságra van szükség, továbbá a márkáknak biztosítaniuk kell, hogy kampányaik megfelelnek a vonatkozó törvényeknek és előírásoknak.

A legnagyobb kérdést pedig a Goat Agency is felteszi: hogyan tud egy influenszer például szépségápolási terméket hitelesen ajánlani úgy, hogy nyilvánvalóan soha nem kent egyetlen krémet sem az arcára és parfümöt sem kell használnia? Vagyis az AI influenszerek csak azért reklámoznak egy terméket, mert ezzel „bízták meg” őket a megalkotóik?

Miért venne meg bárki bármit azért, mert egy robot azt mondta neki?

A kérdés jogos. A másik dilemma pedig, ami már a Delta műsorban bemutatkozott Bíró Adával kapcsolatban is felmerülhetett bennünk: a mesterséges intelligencia influencerekkel a márkák, vagy akár a televíziós döntéshozók, valójában csak pótolni szeretnék hiányosságaikat, illetve megspórolnák az emberek kifizetését?

Továbbá azzal, hogy a márkák AI véleményvezéreket, modelleket alkalmaznak, nem gördítenek-e akadályokat a divatiparban egyébként is égető inkluzivitás, sokszínűség elérése elé?

Ezekre a kérdésekre nincsenek még egyértelmű válaszok, az viszont biztos, hogy a márkáknak, ügynökségeknek és a fogyasztóknak is mérlegelniük kell, mielőtt megbíznak egy virtuális influencerben.

Ők a leghíresebbek

Kétségkívül a világ leghíresebb virtuális influenszere Miquela Sousa vagy Lil Miquela – egy brazil-amerikai női karakter, aki 2016-ban „született” és akinek 2,6 millió követője van Instagramon. Olyan divatmárkákkal dolgozott már együtt, mint a Prada, a Dior és a Calvin Klein, valamint más luxusmárkákkal is együttműködött, például a BMW-vel. 2017-ben kiadott egy kislemezt is, a Not Mine-t, és debütált első videoklipjével a Lollapalooza online fesztiválon.

Janky is ismert virtuális influenszer, őt a Superplastic fejlesztette ki, a világ vezető vállalata az animációs hírességek terén, valamint ruházati és dizájnerjátékok gyártója. Janky 2019-ben jelent meg és olyan márkákkal dolgozott már, mint a Tinder, a Prada vagy a Red Bull. Instagramját 1 millióan követik.

Noonoouri-t az Opium Effect nevű müncheni kreatív ügynökség alkotta meg. A „19 éves” karakter olyan brandek múzsája volt már, mint a Marc Jacobs, a Lacoste, a Versace és a Bulgari. Ő nemcsak promótál, tájékoztat is, és már több mint 443 ezer követőt szerzett az Instagramon.

Természetesen utazó virtuális influencerek is léteznek; például Thalasya, aki „hazáját”, Indonéziát fedezi fel és közben szállodákkal, éttermekkel és ehhez hasonló cégekkel kollaborál. Saját márkája is van, a Yipiiii. A Magnavem Studio alkotta meg 2018-ban, jelenleg 460 ezren követik.

Mit hoz a jövő?

Ahogyan az fentebb is szóba került, a mesterséges intelligencia alapú influenszerek kapcsán felvetődnek különféle dilemmák, de az előrejelzések szerint a következőkben még kifinomultabb és személyre szabottabb interakciókra számíthatunk ezen a téren, és a virtuális influenszerek megjelenése is minőségibb, élethűbb lesz.

Még több „szakosodott” AI véleményvezérrel fogunk „találkozni”, vagyis a digitális térben létrejött influenszerek egy-egy terület, egy-egy niche szószólói lesznek. Az sem kizárt, hogy jobban bevonódnak a mindennapi életünkbe a virtuális asszisztenseken, chatbotokon és más, AI-alapú eszközökön keresztül. Ajánlásokat, javaslatokat tesznek, afféle személyi asszisztensként működnek majd.

Ugyanakkor nagyon fontos a hitelesség és átláthatóság velük kapcsolatban, és ezt a márkák, ügynökségek sem hagyhatják figyelmen kívül. A fogyasztóknak minél több információra van szükségük arról, hogy az AI influenszer milyen algoritmusok alapján ajánl termékeket, különösen, ha azokat maguk nem próbálhatták ki.

Üdvözítő lenne továbbá, ha a mesterséges intelligencia influenszerek nemcsak újfajta reklámtáblák lennének a márkák számára, hanem értékeket közvetítenének és edukálnának, például olyan témakörökben, mint a klímaválság. A hagyományos influenszereknek érdemes átgondolniuk jelenlétüket és még humánusabb, érzelem dúsabb, személyesebb, egyedibb módon megérinteniük közösségüket.

A mesterséges intelligencia alapú influenszerek továbbra is heves vitákat generálnak és több kérdést is felvet a jelenlétük, ugyanakkor itt az ideje, hogy belegondoljunk abba és felkészüljünk arra, hogy az AI hamarosan még szervesebb része lesz az életünknek, mindennapjainknak.