Van, akit szórakoztatnak, másokat idegesítenek - mit adnak hozzá az életünkhöz a mémek?

Mém: a kultúra örökítőanyaga

Egy biztos, a mém nem új keletű. A Merriam-Webster Enciklopédia a következőképp határozza meg a mém fogalmát: a szó Richard Dawkins evolúcióbiológus 1976-os Az önző gén című könyvéből származik. Dawkins felfogása szerint ez „a kulturális átvitel egysége”, leegyszerűsítve a kultúra génje. Dawkins szerint mém lehet egy dallam, ötlet, hívószó, ruhadivat, fazekak készítésének vagy boltívek felépítésének módjai. Tehát, egy kultúrán belül emberről emberre terjedő ötlet, viselkedés, fogalom, hiedelem, filozófia, stílus vagy gyakorlat, amit nagy vonalakban utánzásnak is lehet hívni, hiszen már maga a szó is a görög miméma (utánzás) szóból ered. Még jobban leegyszerűsítve a mémek olyan dolgok, amik megragadnak.

Napjainkra viszont a mémek ilyen jellegű értelmezése a háttérbe szorult és a többség már csak az úgynevezett internetes mémeket ismeri. A mém új értelmezése 2015-ben debütált a Merriam-Websterben, „szórakoztató vagy érdekes elem (például feliratos kép vagy videó), ami széles körben elterjedt az interneten, különösen a közösségi médiában (méghozzá szupergyorsan)" értelmezés alatt. Hogy melyik volt az első internetes mém? Ezt utólag (szinte) lehetetlenség rekonstruálni.

Milyen szerepet játszanak az életünkben a mémek?

Azon kívül, hogy egy-egy poénos mém jókedvre derít, segít elfeledtetni néhány pillanat erejéig a problémáinkat, egyúttal megvan az a varázsa is, hogy mások napját is könnyedén feldobhatjuk vele. Rétvári Márton Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint azonban egy mémnek nem alapkövetelménye, hogy humoros legyen. Lehet szomorú, de dühítő is.

„A sikerük többek között abban rejlik, hogy könnyen fogyaszthatók és értelmezhetők: akár komplex dolgokat, témákat is képesek egy képbe sűrítve átadni, ami nagyon jól illeszkedik a mai médiafogyasztási szokásainkhoz. Ezzel együtt a mémek egyre több és egyre változóbb szerepeket töltenek az életünkben: a fiatal generációk például sokszor hírforrásként tekintenek rájuk, kifejezetten információszerzésre használják őket" - magyarázza a szakértő, majd egy példával is alátámasztja az elmondottakat.

„Én magam is jártam már így, például a tavalyi Oscar-díj incidens kapcsán, amikor Will Smith felpofozta Chris Rockot. A díjátadó hajnalban volt, én pedig reggel értesültem erről, amikor láttam meg a feedemen egy erről szóló mémet, és utána kerestem rá, hogy mi történt ténylegesen.”

Rétvári Márton Gergely szerint ha a társadalmat nem is, de a közösségeket, a hasonló érdeklődésű emberek csoportjait, a rajongótáborokat képesek lehetnek összekovácsolni a mémek. Ott van például a Szomszédok című sorozat, ami egy bizonyos generáció számára kulturális elem. Egy Szomszédok mém remekül össze tudja őket hozni, vagyis, aminek (ténylegesen) összekovácsoló ereje tud lenni az a közösség, ami köré épülnek a mémek.

Viszont azt is láthattuk már, hogy időnként az emberek vagy éppen állatok köré épülnek a mémek és egész rajongótáborokat építhetnek ki - már aki persze annak éli meg. Gondoljunk csak Arató Andrásra - ismertebb nevén Hide the Pain Haroldra -, aki mémlegenda lett a kényszeredett mosolyának köszönhetően.

Teljesen ártatlannak tűnt a lehetőség, amikor egy amerikai stockfotós felkereste az iWiW-en, hogy szeretne fotókat készíteni a fájdalmas mosolyáról, de aztán néhány hónappal később mémmé vált, miután egy nashville-i kamasz hozzáadott egy vicces szöveget a képéhez. Innentől kezdve a futótűzként terjedtek a neten a képei és igazi legenda lett Hide the Pain Haroldból, akinek sokáig tartott megszoknia a hirtelen jött népszerűséget, de végül az előnyére fordította, és a 78 éves nyugdíjas villamosmérnök mára kifejezetten élvezni a reflektorfényt.

Zoe Roth is meglátta az üzletet abban, hogy mémsztár lett belőle. A Disaster girlként elhíresült lányt a huncut mosolya tette híressé, ahogy egy égő ház előtt somolygott a hobbifotós édesapjára. Zoe 500 ezer dollárt érő kriptovalutáért adta el a kép eredetijét, viszont megtartotta a szerzői jogokat, így minden további értékesítéséből 10 százalékot kap. A jelenleg 23 éves lány a pénzt diákhitel-törlesztésre és jótékonykodásra használja.

Hasonlóképpen jól járt a fintorgó arcával Chloe Clemet, aki Side Eye Chloeként robbant be a köztudatba. A fintorgása annak szólt, amikor a szülei bejelentették, hogy Disneylandbe mennek. A 14 éves Chloe már kicsit sem hasonlít a cuki kislányra a gyerekülésben, viszont saját podcastja is van, a Podsitivity - Touching the World, és több mint 525 000 követővel rendelkezik az Instagramon.

Ők a szerencsésebbek, hiszen úgy lett belőlük mém, hogy nem ment tönkre az életük. Ellenpéldának ott van például a 14 éves Ghyslain Raza esete, aki „Star Wars fiúként” híresült el, miután 2002-ben lefilmezték, ahogy egy golflabda felszedővel úgy tesz, mintha lézerkard lenne a kezében. Egy évvel később feltöltötték a netre az engedélye nélkül a videót és onnantól kezdve agyonszekálták az iskolában. Raza az internetes zaklatás egyik első és legkiemelkedőbb áldozata lett.

Ő és szülei beperelték a videó feltöltésének felelőseit, de nem hozták nyilvánosságra a per részleteit. A 36 éves Raza azóta jogi diplomát szerzett, és aktívan dolgozik azon, hogy segítsen az internetes zaklatás áldozatainak.

Megállíthatatlanul fejlődik a mémkultúra

Ahogy a szórakoztató képek megállíthatatlanul hömpölyögnek az internet hullámain, úgy a kulturális hatásuk is tovább gyűrűzik. Egyrészt azért, mert szintet lépett maga a szó: főnévből igévé vált. A mai szlengben ugyanis használatossá vált a „mémezni” kifejezés, ami simán annyit tesz: „leutánozni”.

Ugyanakkor nemcsak maga a szó lépett szintet, hanem a mémek felhasználásának módjai is. Rengetegen használják marketinges eszközként, hogy saját magukat vagy a cégüket promotálják, ilyen formán a mémek segíthetnek terméket eladni, műsorokat, trendeket népszerűsíteni. Sőt, nemrég egy egész műsort szenteltek a mémeknek, legalábbis a reklám alapján így tűnhetett, ám Dombóvári István humorista, a Mém Over műsorvezetője kifejtette, mi a műsor valódi lényege, és milyen hatással vannak a munkájára a mémek.

„Nekem igazából semmit nem adnak a mémek, hiszen az én életem pont arról szól, hogy a szórakoztatás, a beszélgetés ne merüljön ki egy egymásodperces képben vagy betűben. A mém csak egy eszköz, mert a műsor lényege az, hogy közéleti sztorikat hozok, amikről a végén mémeket készítenek a vendégek, majd pontozzuk, hogy kié lett a legjobb. Szóval, a Mém Over a beszélgetésről, a sztorizásról szól, meg a közös röhögésről. Én eleve ezt a lehetőséget láttam meg a műsorban, amikor jött a felkérés" - magyarázza a humorista.

„Nem nagyon készülnek ma már beszélgetős műsorok, nekem viszont a duma az életem. Szóval, ha 2024-ben már csak úgy lehet beszélgetni, hogy elővesszük a nyaralós képeinket vagy azt, hogy mit ettünk tegnap, akkor legyen, én nem ágálok ellene, látom benne a jövőt.”

A mémek jövője

A mémkultúra folyamatosan fejlődik, és a mémek jövője megjósolhatatlan, de az internet egyik legnépszerűbb mémkészítőjének​​ a fejében megvan, hogyan vezethet. „Úgy gondolom, hogy a mémek NFT-kké (kézzel nem fogható digitális termékek) lesznek, és látni fogjuk, hogy az alkotók digitális eszközként adják el legjobb munkáikat” - mondta a The New York Timesnak Haley Sacks, a @mrsdowjones Instagram-fiók alapítója, aki mémeket és videókat készített egy befektetési banki tevékenységekről és a vagyonteremtésről.

D. Andrew Price, a Memes.com tartalomért felelős vezetője szerint pedig öt éven belül - vagy hamarabb - minden kulturális mozzanathoz és minden hírhez lesz kísérő mém. Szerinte így minden globálissá és egyszerűbbé válik, különösen a hírek, információk átadása.

Ezzel kapcsolatban viszont Rétvári Márton Gergely rámutatott egy lehetséges és nem éppen veszélytelen hátulütőre: „A mémek legnagyobb veszélye épp az erősségükben rejlik, hogy nagyon jól tudnak komplex dolgokat egyszerűsíteni. Márpedig a világunkban rengeteg komplex dolog van, és ha nekiállunk őket leegyszerűsíteni, el fog veszni belőlük az érték. Ilyenek lehetnek akár a politikai eseményei vagy a háborúk. Például egy háborúról csak mémekből tájékozódni rendkívül veszélyes lehet.”

A mémek kétségkívül színesebbé tehetik a napjainkat, de érdemes lehet odafigyelni arra, hogy ne kizárólagos hír- és információforrásként tekintsük rájuk, így ezzel sok kellemetlenséget megspórolhatunk magunknak és másoknak is.