Hódít a lombikturizmus - Miért választja egyre több pár az osztrák, vagy cseh programokat Magyarország helyett? Utánajártunk!
Egyre több pár találkozik a problémával, bármennyire is szeretnének saját gyermeket, nem sikerül a fogantatás. Hiába élnek egészségesen, nem jön a baba. Miért nőtt meg a meddőség előfordulása? Mit tehetünk a sikeres fogantatás érdekében? Külföldön nagyobb eséllyel esnek teherbe a nők? Mit nyújtanak a külföldi szakemberek a Magyarországon ismert protokollal szemben? Dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyász válaszol.
Dr. Vörös Anna a beszélgetés elején leszögezi, hogy a gyermekvállalási kedv kitolódása a legfőbb oka annak, hogy a pároknak nehezebben sikerül a fogantatás. Harminc-negyven évvel ezelőtt a nők többsége a húszas évei elején szült, míg napjainkban kitolódott a gyermekvállalás.
Több ok is húzódhat a háttérben
A szervezet a húszas éveiben a legtermékenyebb, ezért beszélhetünk manapság olyan sok fogantatási problémáról. Alapvetően viszont három fő tényező befolyásolja a fogantatás esélyeit: a petesejtek minőségének romlása, a különböző egészségügyi problémák gyakoribb előfordulása, és a férfiak termékenységi problémái.
„A petesejtek minősége jelentősen romlik az életkor előrehaladtával. Míg egy húszas éveiben járó nőnek három petesejtre van szüksége a sikeres fogantatáshoz, addig egy negyvenes éveiben járó nőnek már százra. Ezek mellett a férfiak termékenysége is befolyásolja a fogantatást” – mondja Dr. Vörös Anna, aki csak nevet, amikor megkérdezem: szóval
nem igaz, hogy a férfiak életük végéig bármikor teherbe ejthetnek egy nőt?
„Ne sírjon, anyuka, majd lesz másik” – a nehezített fogantatás érzelmi megpróbáltatásai
„A sperma minősége az életkor előrehaladtával romlik, és a modern életmód is hozzájárul a férfiak termékenységi problémáihoz. A meddőségi esetek ötven százalékában a férfiaknál keresendő a probléma.” Ennek ellenére a férfiak termékenységi problémái gyakran rejtve maradnak, mert a társadalom még mindig hajlamosabb a nőket hibáztatni.
Milyen lehetőségek közül választhatunk?
Nem vitás, hogy a társadalmi berendezkedés miatt egyre több pár szembesül a meddőség kérdésével. De mit lehet tenni akkor, amikor a harmincas-negyvenes éveiben járó nő és férfi az alacsony fogantatási esélyek ellenére mindenáron gyermeket akar? Mert valljuk be, előbb-utóbb a legtöbb pár életében eljön az a pont, amikor felismerik, hogy márpedig szülővé szeretnének válni.
Sokan úgy gondolják, hogy a lombikprogram az egyetlen út, de a szakértő szerint ez inkább az utolsó megoldási lehetőség azoknak a nőknek, akiknek nem sikerül természetes úton teherbe esni. „Az első lépés a kivizsgálás, amely magában foglalja a férfiak spermaanalízisét és a nők hormonvizsgálatát. Fontos, hogy a kivizsgálást megfelelő szakemberek végezzék, mert a rossz diagnózis csak idő- és pénzpazarlás.
Amikor egyértelművé válik, hogy szükség van külső segítségre, elsőre az inszeminációt, vagyis a mesterséges megtermékenyítést javasoljuk, ekkor a spermiumokat közvetlenül a méhbe juttatjuk, ami növeli a fogantatás esélyét" – magyarázza dr. Vörös Anna, majd hozzáteszi, hogy ezt támogathatják hormonális kezelések is, amelyek segíthetnek a nőknek a peteérés szabályozásában.
Amikor az inszemináció sem hozza meg a várt eredményt, akkor beszélhetünk a következő lépésről, amely a lombikprogram, ennek során a petesejteket és a spermiumokat laboratóriumi körülmények között egyesítik, majd az embriót beültetik a méhbe.
Hódít a mesterséges megtermékenyítés
Bár Magyarországon a társadalombiztosító támogatja a lombikprogramot, mégis egyre több magyar pár választja a külföldi klinikákat, különösen Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában, mondván itt jobb esélyeik vannak.
Én is ismerek egy negyvenegy éves magyar hölgyet, aki meg sem próbált a hazai rendszerben időpontot kérni, helyette milliós összegekért próbálkozott egy ausztriai magánklinikán, ahonnan a második beültetés után boldog kismamaként érkezett vissza Budapestre, és váltig állítja, hogy itthon nem sikerült volna. Abban a tekintetben igaza van, hogy az ausztriai klinikán valóban nagyobb esély volt a fogantatásra. De vajon mit tudnak a határon túli orvosok, amit a hazai szakemberek nem?
Nem tudásbéli különbségről van szó, hanem arról, hogy külföldön megengedett az anonim petesejt donáció, míg Magyarországon erre nincs lehetőség. „A petesejt donáció során egy másik nő donor petesejtjeit használják a páciens megtermékenyítéséhez. Vagyis a donor petesejtjeit a nő partnerének spermiumaival laboratóriumi körülmények között megtermékenyítik.
Amikor az így létrejött embrió eléri az öt napos kort, és a vizsgálatok során nem találnak genetikai problémát, akkor beültetik a méhbe. Így nagyobb esély van a fogantatásra” – mondja dr. Vörös Anna, aki megerősíti, hogy Magyarországon is elérhető a petesejt donáció, de csak rokonok között engedélyezett. Vagyis anonim petesejt donáció gyakorlatilag nem létezik hazánkban, ami csökkenti a petesejt donáció lehetőségét.
Hogy ez valójában jó, vagy rossz, erről megoszlanak a szakmai vélemények. Egyes nézetek szerint a hazai protokoll etikusabb, míg mások szerint éppen ezért nehezebb a megtermékenyítés mesterséges körülmények között.
Menni vagy maradni?
Már nem kérdés, hogy a magas árak (egy külföldi lombikprogram közel egymillió forint) ellenére miért olyan népszerűek a szlovákiai, csehországi és ausztriai lombikprogramok, szemben a hazai kínálattal. Akik szeretnének biztosra menni, előttük nyitva áll az ajtó, a külföldön végrehajtott beültetés mellett a magyar egészségügyben gond nélkül kérhető várandós gondozás.
Az már más kérdés, hogy ki, meddig akar elmenni a cél érdekében.
Ez egy olyan egyéni döntést, amit nem lehet felülbírálni, mindenesetre jó tudni, hogy mik rontják a fogantatás esélyét, így azt is, hogy mit tehetünk azért, hogy gyermekünk szülessen.