előfizetésem
Hírlevél
Patagónia, Maldív-szigetek, Holt-tenger: a legveszélyeztetettebb bakancslistás helyek, amiket csak tudatosan érdemes felkeresni
Nyáron a lagúnák városában, Velencében jártam. A tikkasztó hőségben a Giardini felé igyekezve, a hajók által felvert hullámok kísértetében konstatáltam: könnyen lehet, hogy egy-két év múlva Velence már nem ezt az arcát fogja mutatni, ha lesz neki olyanja egyáltalán.
Az utóbbi időkben egyre több szó esett egy olyan utazási irányzatról, aminek középpontjában a haldokló természeti jelenségek és eltűnő turisztikai helyszínek meglátogatása áll. Ez a „last chance tourism", vagyis az „utolsó esély turizmus”.
Északon kezdődött
A last chance tourism lényege, hogy az emberek azért látogatnak el egy bizonyos helyszínre, hogy megnézhessenek, megtapasztalhassanak a klímakrízis vagy más emberi tevékenység hatásai miatt közvetlen veszélyben lévő helyeket, képződményeket. A jelenség nem kifejezetten újkeletű; a kanadai Manitoba tartományban lévő Churchill több mint 50 éve biztosít lehetőséget arra, hogy a turisták természetes környezetükben láthassák a jegesmedvéket.
Hova utazhat az emberiség kétszáz év múlva és melyik bolygóra lesz a legegyszerűbb eljutni? - Beszélgetés Sági Petra csillagásszal
A hőmérséklet folyamatos emelkedése és a tengeri jég ezzel összefüggő csökkenése azonban egyre nagyobb terhet ró az északi csúcsragadozókra.A last chance tourism kifejezés 2008-ban jött létre, összekapcsolva az északi utazás iránti keresletet azzal a vággyal, hogy az emberek azelőtt szeretnének látni bizonyos élőlényeket, például jegesmedvéket, mielőtt végleg kipusztulnak. Ahogyan azt a Qubit is megírta, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a felmelegedés, a 22. században már nem lesznek jegesmedvék.
2008 óta a last chance tourism fogalma kitágult – manapság a jégolvadással, a korallzátonyok pusztulásával, a természetes élőhelyek zsugorodásával és a kulturális örökségek elvesztésével kapcsolatos desztinációkra irányul. Egyfajta „utolsó esély” ez arra, hogy az emberek átéljék azokat a dolgokat, amelyek a jövő generációi számára már minden bizonnyal nem lesznek elérhetők.
Merre az arra?
Az északi jegesmedve megfigyelő célpontok mellett jellegzetes „last chance desztináció” az Ausztrália partjainál található, a világ egyik legfontosabb tengeri ökoszisztémájának számító Nagy korallzátony. A korallzátonyok fehéredése és pusztulása a tengervíz hőmérsékletének emelkedése miatt drámaian gyorsult az utóbbi évtizedekben, és félő, hogy a következő években ez tovább súlyosbodik.
