Dr. Rodics Katalin: A tiszta víz és az élelmiszer problémája nem a jövő kérdése, már a mindennapjaink része
Sokunkat foglalkoztat a jövő, és szinte nincs is olyan tevékenységünk és életterületünk, ami ne vetne fel kérdéseket. Az egyik legégetőbb kérdéskörök egyike: a napjainkban zajló környezeti szennyezés milyen hatással lesz a jövő nemzedékeire? Tényleg luxuscikk lesz a friss levegő, az egészséges élelmiszer?
Dr. Rodics Katalin kutatóbiológus, a Greenpeace munkatársának egyik missziója a rohamos mértékű természetpusztítás elleni küzdelem, és a pusztítás megállítása. A szakértő már az első pillanatban rávilágít, hogy az életünkhöz nélkülözhetetlen tiszta víz vagy levegő már nem a jövő,hanem a jelen nagy kérdése.
Ez a probléma mindenkit érint
„A tiszta vízből és egészséges élelmiszerből már most hiány van. Utóbbi alatt azt értjük, hogy a megtermelt élelmiszer alapanyag ökológiai gazdálkodásból származik, káros vegyszer maradványoktól mentes. Magyarország európai viszonylatban is kevés területén zajlik ökogazdálkodás. A kényelem és az olcsóság nagyon uralja a gondolkodásunkat vásárlási szokásainkat, mivel nem könnyű olyan termékeket beszerezni, ami megfelel a fenti követelményeknek” – magyarázza Katalin
Rögtön hozzá is teszi, ennek az az oka, hogy a Föld hetven százaléka sajnos tönkrement, körülbelül hatvan év múlva már kevés az esély, hogy termékeny talajjal találkozzunk. A probléma megoldása globális kérdés, a sok vegyszer, növény és rovarölő szerek tönkreteszik a talaj élővilágát, ami akarva akaratlanul is azt eredményezi, hogy eltűnik belőle a humusz, nem fejlődnek a növények, így ennek pótlását újabb és újabb vegyi anyagokkal próbálják megoldani.
A szervezetünknek szüksége van tiszta vízre és élelmiszerekre
Ha vízről beszélünk, fontos tisztázni, hogy az egyik legnagyobb vízmegtartó erő a talajban rejlik. A humusz olyan, mint egy szivacs, amint vizet kap, megdagad és nagy mennyiségű vizet tud tárolni. Ha a földben nincs elég humusz, a víz lefolyik a felszínről, nem szívódik a talajba. Az ökológiai gazdálkodás ebből a szempontból is kardinális kérdés, hiszen ennek alapja a talaj termékenységének, egészségének megóvása arról nem is beszélve, hogy a vegyszermentesség nem szennyezi a környezetet, nem pusztítja az élővilágot.
Patagónia, Maldív-szigetek, Holt-tenger: a legveszélyeztetettebb bakancslistás helyek, amiket csak tudatosan érdemes felkeresni
„A mezőgazdasági kártevőinknek kilencvenöt százaléka féken tartható lenne a természetes ellenségeivel, rovarokkal, madarakkal és más élőlényekkel, de ezeket is elpusztítjuk a növényvédőszerekkel .” A szakértő arról is mesélt, hogy néhány éve látott napvilágot egy nagy tanulmány, amelyet az Európai Parlament adott ki a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdaság illetve az ökogazdálkodással kapcsolatos kutatások összefoglalójaként.
Ezek a kutatási eredmények azt bizonyították, hogy a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdasági termékekben a táplálékunkban rovarölő szer maradványok vannak, amelyek szignifikánsan csökkentik a gyerekek IQ-ját, ezek miatt olyan gyakori, hazánkban is a gyermekeink körében az ADHD, figyelemzavar, hiperaktivitás. Egy harminc-negyvenezer gyereken végzett vizsgálat alapján megnézték, hogy a különböző táplálékokban lévő vegyszerekből van-e valamilyen maradvány a vizeletükben.
A kutatás megállapította, hogy a betegség kialakulásában döntő szerepe van a káros vegyületeknek, amit akár már a méhlepényen keresztül magzati korban, az anyatejjel, később pedig a különböző zöldségekkel, gyümölcsökkel juttatunk a szervezetünkbe, és ez csak egy része a minket körülvevő problémáknak, még nem beszéltünk a rengeteg gyógyszerről, melyek fogyasztását előszeretettel túlzásba visszük.
Ha ökoélelmiszereket fogyasztunk, akkor megvan a szervezetnek szükséges minőségi vitaminbevitel, tápsó, illetve ásványi só és minden egyéb, ami az ipari mezőgazdasági növényekből gyakorlatilag eltűnt, minimálisra csökkent. A fent említett kérdésekből jól látható, hogy
a probléma sokkal összetettebb, meghatározza, hogyan éljük a jelenünket és a jövőnket.
A változásra most van szükség
Vajon melyek azok a nagyon súlyos problémák még, amikkel jelenleg az emberiségnek mihamarabb szembe kell néznie? Katalin szerint a klímakérdést is mindenképp ide kellene sorolni. Nagyon súlyos gond, hogy melegszik a Földünk, Magyarországon már 1,6 Celsius foknál tartunk, tehát meghaladtuk a Párizsban kitűzött 1,5 Celsius fokot, egyre jobban beépült a köztudatba klímaválság és a felmelegedés kérdése.
A szakértő szerint ma már egyértelműen látszik, hogy nem fogjuk elérni, hogy 1,5 – 2,5 Celsius fokon belül maradjon a globális felmelegedés. „Azért van ilyen nagyon súlyos klímaprobléma és válság, mert tönkretettük az élővilágot. Ha nem változtatunk,
Magyarország kétharmada 2050 és 2070 között száraz sztyeppé válik, és nemhogy növényeket nem fogunk tudni itt termelni, de még az állatokat sem tudjuk majd megfelelően legeltetni.
Az erdeink nagy része el fog tűnni, tehát nagyon vészjósló adatok rajzolódtak ki a kutatási eredményekből. Iszonyatos mennyiségű adatunk van, mi lesz a klímával, az élővilág sokszínűségével kapcsolatban. Több ezer tudós dolgozott azon, hogy felméréseket készítsen. Három éve jelent meg egy nagyon fontos adat az élővilág pusztulásával kapcsolatban arról, hogy az öt-hat millió fajból, amit ismerünk, tíz-tizenöt év múlva mennyi pusztulhat ki, ha nem történik változás.
Ha eltűnik egymillió faj, a további években nagy valószínűséggel a következő két-három millió is kihal, összeomlik az a rendszer, ami az emberiséget fenntartja. Itt nem arról van csak szó, hogy lesz-e füsti fecske, vagy beporzó rovarok, ha nem cselekszünk, az emberiség életét fenntartó rendszer omlik alattunk össze, ezért fontos, hogy más szemlélettel nézzünk a témára. Kardinális kérdés a klímafelmelegedés, de valójában azért van mindez, mert tönkretettük az élővilágot.”
Katalin nyomatékosan felhívja a figyelmet arra is, hogy nem szabad olyan klímavédelmi intézkedéseket hozni, amivel tovább rontjuk az élővilág helyzetét. „Erre egy tipikus példa, amikor tengereket elkezdték vasoxiddal trágyázni. Kanada mellett beszórtak több ezer négyzetkilométernyi területet, mert azt gondolták, akkor fölszaporodik az alga, ami megköti a szén-dioxidot, és utána be lehet írni a széndioxid kvótakereskedelembe. Végre tavaly nyáron leült a klíma és az élővilággal foglalkozó szakértői testület egymással, rájöttek, hogy közösen kell megoldást hozni a problémákra.
Csak a természet alapú megoldások jöhetnek szóba a klímavédelem esetében is.
A természet védelme biológiai, ökológiai tudást igényel, ha tönkretesszük, nagyon nehéz helyrehozni. Ha azt szeretnénk, hogy a következő generációnak is megmaradjon a Földünk, elsősorban az élővilágot kell megmenteni.”
Tudomány és, ami mögötte rejlik
A fenti témák mellett felmerül az is, hogyan kapcsolódik a kérdésbe a technológia és a technológiai újdonságok szerepe. A kutatóbiológus szerint rengeteg tudományos adatunk van, ami alapján meg kellett volna és meg kellene változtatni a világ gazdasági tevékenységét. A technika és a tudomány nagyon sok mindenben segíthet, ami hosszú távon az emberiség vagy az élővilág jólétét szolgálná, kérdés, mikor jön el az az idő, amikor tényleg ez a cél vezérli azokat, akik a különböző technológiára épülő projekteket kezelik.
„Nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a tudomány független, de ez nem azt jelenti, hogy nem vesszük figyelembe a tudósok munkáját és a különböző kutatások jelentőségét.” Hogy mit tanácsol a szakértő azoknak, akik komolyan szeretnének foglalkozni a fenti kérdéssel?
Apró lépésekben nagyon sokat tehetünk azért, hogy hosszú távon egy élhető bolygón éljünk. Kezdjük az új szemlélet gyakorlását a közvetlen környezetünkben, az életterünkben, mutassunk példát a fiatal generációnak, mi pedig tegyünk meg mindent azért, hogy tiszta élelmiszereket együnk és úgy éljük az életünket, hogy azzal ne ártsunk a Földnek.