Forgács Mariann: Elég lenne néhány apró figyelmesség, hogy sokkal békésebb hely legyen a közösségi média
A közösségi médiában megjelenő, alaptalanul negatív hozzászólások gyakran az indulat, a düh és a harag kifejeződései. Ezek a megnyilvánulások sokszor a belső frusztráció levezetésének eszközei, ám még ha vadidegenektől is érkeznek, a legtöbb embert mélyen érinthetik. Ideje megtanulnunk megfelelően viselkedni!
Mindennapjaink szerves része a közösségi médiában való jelenlét. Napi szinten posztolunk a nyilvánosság elé, képeket nézünk és osztunk meg, híreket olvasunk, és gyakran találkozunk végtelen kommentfolyamokkal. Szelfizünk, zenét hallgatunk, videókat nézünk, csetelünk – a közösségi média ma már olyan, mintha újra az iskola folyosóján sétálnánk, ahol állandóan találkozunk régi ismerősökkel, tanárokkal, és mindenki mással, akivel annak idején nap mint nap kapcsolatban voltunk.
Az idén húsz éves Facebook az egyik legnépszerűbb közösségi média platform, amely már ennyi ideje része az életünknek, és milliárdos nagyságrendű felhasználóval rendelkezik világszerte. Jelenleg India áll az első helyen háromszázhúsz-millió felhasználóval, de nemcsak országok szerint lehet csoportosítani a felhasználókat, hanem életkor alapján is. Érdekesség, hogy még mindig a 18-34 éves korosztályban a legnépszerűbb a platform.
Generációk a közösségi média platformokon
Forgács Mariann, közösségi média szakértő és a Be Social Kft., az egyik első social media fókuszú digitális ügynökség társalapítója és társügyvezetője szerint a generációs különbségek a felhasználói szokásokban is tetten érhetők.
„Az idősebbek számára régen a televízió volt a passzív szórakozás egyik fő formája, amely segített a kikapcsolódásban, és egyúttal innen tájékozódtak a világ híreiről. Ezért érthető, hogy ők máshogy használják ezeket a platformokat, mint a fiatalok, akik már születésük pillanatától kezdve jelen vannak a közösségi médiában. Sőt, sok esetben már születésük előtt is posztolnak róluk a szüleik – például ultrahangkép vagy pozitív terhességi teszt formájában.”
Az egyik legbűnösebb élvezet, amiről senki nem tud lemondani, és nem, nem a csokoládé az, hanem a pletyka
A szakértő azt is kifejtette, hogy közösségi média használatával kapcsolatban minden generációnak megvannak a maga jellegzetességei, amelyek összehozzák őket az online térben. Ilyen például a szóhasználat, kommentelési stílus, képek és emojik használata, posztok megosztása. Forgács Mariann arra is felhívta a figyelmet, hogy különbségek is vannak abban, ki, mennyire tudatos az adatvédelem terén, vagy mennyire érzékeny a reklámokkal és csalásokkal szemben.
„Érdemes az idősebb rokonokat, ismerősöket tréningezni, hogy elkerüljék az online áldozattá válást” - javasolta a szakember.
Íratlan etikett a közösségi médiában
Légy illemtudó, kedves, tudatos, okos, belátó és óvatos! A Facebook is egy közösség, ahol illik „viselkedni”. Ugyanúgy, mint a valódi életben, fontos a kölcsönös tisztelet, az elfogadás és az empátia. A gyűlölködő, diszkrimináló, sértő vagy gúnyolódó bejegyzések – sajnos mondani kell – tilosak! Ha ilyenekkel találkozol, ajánlott jelenteni őket a szakember véleménye szerint.
„Folyamatosan érdemes tanulni és finomítani a közösségi média kommunikációnkat – mondja Forgács Mariann, majd arra is kitér, hogy a Facebook berobbanásakor még nyilvánosan megosztottuk az ügyes-bajos dolgainkat idegenekkel, ma már azonban óvatosabbak vagyunk.
De még mindig nem eléggé, különösen, ha gyerekekkel kapcsolatos posztokról van szó.
„Sajnos az online kommunikáció mindenhol elég rossz állapotban van és a kommentelési kultúrán is lenne mit javítani. Ez nem magyar sajátosság, de a hozzászólásokat olvasva jól tükröződik a társadalom aktuális hangulata” - hangsúlyozza Forgács Mariann és azt is kiemeli, hogy a negatív, lehúzó, sértő, bántó, ítélkező megjegyzések, még ha tudjuk is, hogy nem igazak (márpedig általában nem azok), fájdalmasan betalálhatnak, különösen, ha valaki bizonytalan önmagában.
A szakember javaslata alapján nem érdemes belemenni ilyen vitákba, veszekedésekbe, hiszen ezek csak tovább növelik a konfliktust. „Könnyebb online acsarkodni, gyakran arctalanul, névtelenül (egyre több álneves profil van). A trollokat (olyan személy, aki egy online közösség tagjait provokálja hozzászólásaival, bomlasztó célzattal - a szerk.) mert ők egyszerűen csak trollok, velük nem kell foglalkozni.”
Így kapcsolódj
Mindig légy udvarias, a legfontosabb, hogy tisztelettel, és a fiatalabb generációnak példát mutatva kell viselkedni. „Ha csak ezt próbáljuk betartani, máris békésebb hely lesz a közösségi média” – mondja a szakértő. Együtt tehetjük jobbá az online érintkezést! Az, hogy szabadságot élvezünk, nem jelenti azt, hogy mindent kiírhatunk, ami eszünkbe jut. Szűrd meg, amit megosztasz, és vállalhatóan kommunikálj!
Fontos, hogy jó példát mutassunk. „Például ne arról szóljanak a hírek, hogy melyik celebet vagy influenszert hogyan osztották ki a kommentelők, vagy éppen ők hogyan háborúznak a közösségi felületeken.
Inkább a jó példákat kellene kiemelni és minél több helyen bemutatni.
Ma már nagyobb ereje van annak, ha valamit nem osztunk meg a közösségi médiában, hanem megtartjuk magunknak. Valószínűleg a gyerekek első rajzai nagyon édesek, de fogd vissza magad – nem biztos, hogy mind az 1500 ismerősödet érdekli, erre lehet jó megoldás Forgács Mariann szerint a külön csoport. „Így kifejezetten nekik posztolhatsz például a Facebookon, nem kerülsz kellemetlen helyzetbe, és biztosan azokhoz jut el az üzenet, akinek szánod.”
Fiatal- és gyermekkorú felhasználókra leselkedő veszélyek
Fontos figyelni és készenlétben állni, mert bőven van mitől óvni a fiatalokat, hangsúlyozza Forgács Mariann, aki azt is kiemeli, hogy a gyerekekről feltöltött képek huszonhat percen belül már olyan oldalakon lehetnek, amelyeket pedofilok használnak. „Ez valós fenyegetés, amelyet megelőzhetsz azzal, hogy beszélsz a gyermekeddel, felhívod a figyelmét a leselkedő internetes felhasználókra, és felügyeled a közösségi média jelenlétét” - tanácsolja a szakember.
Az érzékenyebb fiatalokat teljesen tönkre lehet tenni kegyetlen kritikákkal, amelyeket a képeikre vagy posztjaikra kapnak.
„Itt az a fontos, hogy ezeket a kritikákat nem négyszemközt kapják, hanem sok ember előtt” - magyarázza Forgács Mariann, miközben arra is kitér, hogy a kulturált kritikának hosszú idő alatt kialakultak íratlan szabályai. „Először mindig a pozitív dolgokat emeljük ki, majd a kritikát ügyesen, nem megalázó, nem sértő módon adagoljuk.”
Minél kisebb a gyermek digitális lábnyoma, annál jobb
„Nem kell célszerű erősíteni a gyerekekben a nárcisztikus vonásokat, és nem szabad megadni az illetékteleneknek a lehetőséget, hogy hozzáférjenek a kicsik képeihez, és felhasználják azokat, hiszen ennek akár súlyos következményei is lehetnek. Ráadásul felnőttként valószínűleg nem lesz túl boldog, ha visszaérnek hozzá a meztelen babafotói. Ami egyszer kikerült, az már kinn is marad” - nyomatékosítja a szakértő.
Nagyon fontos beszélni arról, hogy valóban létezik a közösségi médiának is etikettje és a felelős felhasználása, hiszen sok veszély leselkedik azokra – felnőttekre is –, akik az interneten tevékenykednek. Az online világnak rengeteg előnye van, de mellette számos hátrányai is: csalók, átverések, manipulatív emberek és pszichés zavarokkal küzdő felhasználók. Ezért is érdemes mindig résen lenni és mindent megtenni annak érdekében, hogy biztonságban érezd magad és a szeretteidet a közösségi médiában.