Már húsz perc természetben töltött idő bizonyítottan csökkenti a stresszt - Bukovicsné Békefy Daisy és Michaletzky Luca pszichológus a környezettudatosságról
A természethez fűződő viszonyunk nagyon mélyen gyökerezik, de a számtalan feladatunk és kötelességünk gyakran elfeledte velünk, milyen fontos is a zöld környezet. Alapvetően minden élelmiszerünk és nyersanyagunk a földekből, a fák lombjai közül, a legelőkön tartott állatokból származik.
Az önfenntartó életmód első lépése, hogy átgondoljuk, mennyi időnk, milyen lehetőségeink és igényeink vannak a saját termesztéssel kapcsolatban. Remek, ha van kertünk, ahol elkülöníthetünk egy részt a zöldségeknek, gyümölcsöknek és fűszernövényeknek, de az se tántorítson el senkit, ha csak egy terasz, balkon vagy ablakpárkány áll rendelkezésére.
A nemes egyszerűség, a természetre és az egymásra kapcsolódás öröme, az idő teljesebb megélése – a Kerekerdő Házikó története
Kezdd az elhatározás apró magjával
„Számos influencer és csatorna létezik, amelyek azt mutatják be, hogy az utolsó falatig mindent maguknak állítanak elő, ami igen komoly kihívás. Sokan az ilyen tartalmak hatására úgy gondolják, hogy csak akkor érdemes belevágniuk a saját termesztésbe, ha ők is teljes mértékben önfenntartókká válnak, de ez téves elképzelés.
A kis lépések, az apró sikerélmények is nagyon fontosak, sőt folyamatos fejlődésre adnak lehetőséget.
Semmit sem kell tökéletesen csinálnunk, csak önmagunkhoz képest mindig picivel jobbra törekedni” – mondta Daisy. Eleinte olyan növényekkel célszerű kísérletezni, amelyek nem igényelnek speciális gondoskodást. Ilyen lehet a paprika, a paradicsom, az uborka, a salátafélék és a chilipaprika. Nincs szükségük nagy helyre, így akár balkonládákban is elférnek. Ezek mellett fűszernövényeket is ajánlott ültetni, ugyanis a konyhánk alaptartozékai, könnyen gondozhatók, és frissen sokkal jobbak, mint szárítva.
„Minden fűszernövény egyben gyógynövény is, így nemcsak ételízesítésre, hanem különböző gyógyászati célokra is alkalmas. A zsálya, a rozmaring, a bazsalikom, a kakukkfű, a menta, a körömvirág és a kamilla mindig jól jönnek, ráadásul még egy ablakpárkányon is elférnek.”
A kertészkedés és a mentális egészség kapcsolata
A természetben eltöltött idő már húsz perc elteltével is bizonyítottan csökken a stresszt, és nyugtatólag hat a szüntelenül zakatoló gondolatainkra.
„A kertészkedés és az önfenntartó életmód kialakítása több szempontból is különösen vonzó lehet. Egyrészt közvetlenül kapcsolódhatunk a természethez, hiszen nemcsak szemléljük, hanem gondozzuk is, együttműködünk vele, ezáltal direkt kapcsolatunk alakul ki az évszakokkal és az időjárás változásaival. Másrészt sokunk munkája nem ad kézzelfogható eredményt a nap végén, pedig a kétkezi munkával előállított produktumok nagyban hozzájárulnak a boldogsághoz.
.
A saját termesztésű növényeink azonban egyértelműen a munkánk gyümölcsei – vagy zöldségei” – emelte ki Michaletzky Luca. Hozzátette, hogy általánosságban a gondoskodás és a felelősség értelmet ad az életünknek. Ez mélyebb boldogságérzetet nyújthat, ami azért is érdekes, mivel manapság legtöbbször az élvezeti cikkek fogyasztását vagy a kényelmet tituláljuk boldogságnak.
A kertészkedés és a saját termelés ennek az ellentéte, hiszen fáradságosabb, mint készen levenni az élelmiszereket a boltok polcairól. Erőfeszítést és hosszas munkát igénylő életmód, sőt az eredmény sem garantált, de éppen ettől jár nagy boldogsággal és elégedettséggel, ha sikerrel járunk.
Hogyan termeszthetünk hatékonyan?
A megfelelő talaj elengedhetetlen a jó minőségű zöldségek és gyümölcsök termesztéséhez. „A legjobb, ha magaságyásokat alakítunk ki, mert ezeket megfelelő tápanyagú földdel tudjuk feltölteni, nincs szükség gyomtalanításra, és azonnal használhatók. Ezzel szemben akár egyévnyi előkészület is megelőzheti a tényleges vetést, ha csak kijelölünk erre egy területet a kertben” – emelte ki Daisy.
Továbbá javasolja, hogy ültessünk virágokat a zöldségek, gyümölcsök mellé, mivel nemcsak szebbé varázsolják a veteményest, hanem rengeteg beporzót is vonzanak, amelyek segítik a terményeink növekedését, illetve bizonyos kártevőket is elriaszthatnak. A paradicsom mellé például jellemzően büdöskét ültetnek ilyen céllal. Nemcsak a virágok, hanem egyes növénytársítások is nagy szerepet játszanak.
Előnyös kombináció a borsó és a fás zeller vagy kelbimbó. Előbbi ugyanis dúsítja a talaj nitrogéntartalmát, amit az utóbbiak nagyon kedvelnek. A saját termesztés nemcsak környezetvédelmi, egészségügyi és mentális jólléti szempontból előnyös, hanem anyagilag is.
A kertészkedés nem drága hobbi, hiszen csak magokra és vízre van szükség, meg persze időre és sok munkára.
„A hangsúly a mennyiségen van, mivel a lakásban vagy kis területen való termesztés nem fogja kiváltani a bolti vásárlást, de ha már kicsit nagyobb területen tudunk dolgozni, akkor abszolút megtérül. Pár hónapja vetettem paradicsomot, és mostanra az egész éves mennyiségünk megvan. Készítettünk házi ketchupot, paradicsomlevet, eltettünk aszalt paradicsomot, pesztót és sok paradicsomszószt is.”
Az étkezés a legközvetlenebb kapcsolatunk a természettel
„Eltávolodtunk az autentikus étkezéstől. A felgyorsult mindennapok hatására másképp tekintünk az élelmiszerekre, és kevesebbet is főzünk. Állandósult szemléletté vált, hogy az alapanyagok gyárakban készülnek, kenyeret csak a pék tud sütni, a száraztészta zacskóban áll a boltok polcain, a lekvár pedig üvegben érkezik, miközben ezeket magunk is elkészíthetjük a saját konyhánkban.
Fantasztikus magabiztosságot ad, ha ezt megtapasztaljuk, emellett biztonságérzet is, mivel pontosan tudjuk, miből készül az étel, ami az asztalra kerül” – emelte ki Luca. Hozzátette, hogy amíg a szemünkkel vagy a fülünkkel csak közvetetten fogadjuk be a természet ingereit, addig az evéssel teljesen magunkévá tesszük, így az a legközvetlenebb kapcsolat. A saját termesztésű alapanyagok feldolgozásának folyamata nemcsak a mentális egészséghez járul hozzá, hanem emberi kapcsolatainkat is javíthatjuk általa.
„Nincs olyan, amit mi magunk ne tudnánk előállítani, ugyanakkor a hétköznapi teendők mellett már nincs idő teljes gazdaságok fenntartására, de heti pár óránk biztosan akad egy kis kertészkedésre” – emelte ki Bukovicsné Békefi Daisy, aki prakkus tanácsokkal lát el minket a saját termesztés kapcsán. Továbbá megismerhetjük Michaletzky Luca, a Mindset Pszichológia ökopszichológiai szemlélettel dolgozó pszichológusának gondolatait is a témában.
Bukovicsné Békefi Daisy elmondta, hogy a befőttek, a szörpök, a paradicsomszószok és a házi mirelit zöldségek elő- és elkészítésében kortól függetlenül mindenki megtalálhatja a maga feladatát.
Együtt könnyen és gyorsan megy a folyamat, és nagy mennyiséget lehet előállítani. Közben beszélgetünk, falatozunk, és minőségi időt töltünk egymással.
Az elhatározás, az ültetés, a szüretelés, a feldolgozás és végül az ételek elfogyasztása egy hosszú folyamat részei. Ha belevágunk, biztosan nem bánjuk meg, hiszen segít kilépni a mókuskerékből, közösségépítő ereje van, egészségesebb útra terel, és újra kapcsolódhatunk a természettel és önmagunkkal.
Plusz tipp, avagy a 20-5-3 szabály
A testi és lelki egészségünk szempontjából is érdemes követni ezt a szabályt, mivel az idegrendszerünkre bizonyítottan pozitív hatást gyakorol, ha:
- Hetente 3 alkalommal 20 percet urbánus-zöld környezetben töltünk, például a városi parkban vagy a kertünkben.
- Havonta egyhuzamban 5 órát a várostól valamivel távolabb túrázunk, sétálunk.
- Évente pedig 3 napra elvonulunk egy, a civilizációtól távolabb eső, természetközeli helyre.