„A koraszülés nem csupán az életkörülményeken múlik” - Szakértő segítségével oszlatjuk el a koraszüléssel kapcsolatos tévhiteket
A gyerekvállalással kapcsolatos kérdések sora végtelen, és igazán akkor sem dőlhetünk hátra, ha bekövetkezik a csoda, és megfogan az élet. Amikor pedig a várandósság elején minden rendben, akkor jön az újabb kérdés: mi történik akkor, ha túl korán érkezik a bébi. A koraszülés kapcsán rengeteg tévhit kering, és jó lenne tudni, hogy ebből mi a valóság. A koraszülöttek világnapja alkalmából készítettünk interjút Dr. Valent Sándorral, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettesével.
24. hét és 500 gramm – ennyi önmagában még nem elég a teljes élethez, ugyanakkor az orvostudomány mai ismeretei alapján már lehetséges, hogy életben tartsanak egy ilyen korán, ilyen kis súllyal érkező újszülöttet, innen pedig folyamatosan nőnek a túlélés esélyei. De vajon mi történik az alig félkilós csecsemővel? Milyen esélyei vannak az életben maradásra? Hol kaphatnak segítséget azok a nők, akiknél idő előtt indul a szülés? Mi válthatja ki a koraszülést? Megelőzhető? Többek között ezekről kérdeztük Dr. Valent Sándort a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján.
Hogyan változott az elmúlt években a koraszülöttek túlélési esélye?
Az orvostudomány fejlődésével jelentősen javultak a koraszülöttek túlélési esélyei, különösen az extrém alacsony súllyal született babák esetében. Ma már akár 500 grammos babákat is meg tudunk menteni, ami tíz éve még elképzelhetetlen lett volna. Azonban fontos megjegyezni, hogy 500 gramm alatt még mindig rendkívül magas, 90% fölötti a halálozási arány – annak ellenére is, hogy a technológia és a szakértelem sokat fejlődött ezen a területen.
A kismamák is tudatosabbak lettek. Az elmúlt évtizedekhez képest csökkent a koraszülések aránya?
Sajnos a koraszülés aránya az elmúlt években stagnál. Tény, hogy sokkal tudatosabb lett a társadalom, illetve az orvostudomány is folyamatosan fejlődik, de a koraszülések száma mégsem csökkent.
Hogyan lehetséges ez?
Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb koraszülés hátterében társadalmi, gazdasági tényezők is állnak, amelyek az orvostudomány hatókörén kívül esnek. A hátrányos helyzetű országokban, régiókban világszerte magasabb a koraszülések aránya, ezért kiemelkedő a társadalmi védőháló. Ebben kiemelt szerepe van az egyedülálló magyar védőnői hálózatnak. A védőnők azok, akik felmérik a kismamák életkörülményeit, már a terhesség kezdetén kockázatbesorolást végeznek, és ha a várandós kismama magas kockázati kategóriába esik, akkor szülész-nőgyógyász szakorvos is részt vesz a gondozásában.
Ma egyre több szülő érkezik a kórházba szülési tervvel, ez harminc éve elképzelhetetlen volt
Ez egyszerre elszomorító és aggasztó. Most vegyünk egy városi kismamát, aki szerencsésebb helyzetben van és jobb körülmények között él. Ezek szerint nála kisebb a koraszülés kockázata?
A koraszülés nem csupán az életkörülményeken múlik. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a koraszülések hátterében számos tényező állhat.
Azonban az elmondható, hogy a leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek a különböző fertőzések, különösen a hüvely felől felszálló fertőzések, amelyek meggyengítik a méhnyakat és a magzatburkot. Amennyiben pedig a magzatburok megreped, a magzatvíz elfolyik, szinte elkerülhetetlen a koraszülés. Ezen kívül a méh- és a méhnyak rendellenességei is hozzájárulhatnak a koraszüléshez, és ez abszolút független attól, hogy ki, hol és milyen körülmények között él.
Tegyük fel, hogy idő előtt beindul a szülés. Mit tehet a kismama?
Mindenekelőtt fontos, hogy a szülés olyan intézményben történjen, amely felkészült a koraszülött csecsemők ellátására. Ilyenek a nagyobb városokban működő kórházak, illetve a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, amely a legfelkészültebb az ilyen esetekben. Amennyiben előre látható a koraszülés, akkor a csecsemőt in utero, azaz méhen belül szállítják a legközelebbi kórházba, ahol azonnal biztosított a koraszülött ellátása az intenzív osztályon. Egy kis súlyú, akár 500-1000 grammos baba számára létfontosságú, hogy az ellátás azonnal és a lehető legjobb körülmények között történjen.
Beszéljünk a kis súlyú koraszülöttek gondozásáról. Miben más, mint egy 40. héten érkező csecsemő gondozása?
A koraszülött csecsemőket inkubátorban helyezzük el, közben törekszünk arra, hogy ne egy rideg eszközben töltsék mindennapjaikat, és hogy érezhessék az anya közelségét, például a kenguru módszer alkalmazásával. Az inkubátor és a lélegeztetőgép nélkülözhetetlen, de a fokozott higiénia és a napi személyes gondoskodás is kiemelkedően fontos. Az ellátással kapcsolatos kihívások nem csak az életben tartásra koncentrálódnak, hanem arra, hogy a lehető legkevesebb maradványbetegség alakuljon ki ezekben az esetekben.
A koraszülött babák nagy eséllyel szenvedhetnek el agyvérzést, tüdőbetegséget, vagy más hosszú távú problémákat, mint például mozgáskoordinációs zavarok. Ugyanakkor hajlamosak lehetnek tüdő- és bélrendszeri betegségekre is, illetve a központi idegrendszeri károsodás kockázata is fennáll, ami mozgás- és szellemi képességeket érintő problémákat okozhat. De meg kell említeni a retinopátia és a vakság kockázatát is. Ezek az állapotok speciális gondozást, hosszú távú utánkövetést igényelnek, amelyhez áldozatos szakápolókra és orvosokra van szükség.
Mit tehet egy kismama a koraszülés kockázatának csökkentése érdekében?
Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás és vitaminbevitel, valamint a stressz minimalizálása mind hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez. Természetesen, ha egy kismamának már van két-három gyermeke, vagy ha idősebb korban vállal gyermeket, ezek a tényezők tovább növelhetik a koraszülés esélyét. A koraszülés megelőzésére nincsen egyetlen egzakt válasz, ugyanakkor az életmóddal sokat tehetnek a kismamák a gyermekük védelme érdekében.