Világszerte hat-nyolc százalékra tehető a koraszülés aránya
A leendő édesanyák egyik legnagyobb félelme, hogy valamilyen komplikáció lép fel a terhesség vagy a szülés során. Nem is gondolnánk, de minden tizedik kisbaba koraszülöttként látja meg a napvilágot. Dr. Tory Vera, a Szent János Centrumkórház Koraszülött- Csecsemő- és Gyermekosztályának főorvosa szerint a koraszülöttek rengeteg törődést és odafigyelést igényelnek, de sokkal erősebbek, mint gondolnánk.
Koraszülöttnek számít minden 37. hét előtt érkezett kisbaba. Világszerte hat-nyolc százalékra tehető a koraszülés aránya, ami az idők során nem mutatott jelentős változást. A főorvosnő szerint: „a neonatológia, vagyis a koraszülöttekkel foglalkozó szakterület sokat fejlődött az elmúlt időben, ezáltal egyre több, alacsonyabb gesztációs korú baba marad életben.”
Mi okozhat koraszülést?
Dr. Tory Vera felhívja a figyelmet arra is, hogy a koraszülés számtalan anyai és magzati okra vezethető vissza. Az édesanya életkörülményei, a stressz mind hatással van a terhességre. A doktornő azonban szeretné felhívni a figyelmet, hogy néhány egyértelműen káros élvezet, mint az alkoholfogyasztás, a tudatmódosító-szerek használata és a dohányzás kivételével az anyukák a legtöbb esetben nem felelősek a koraszülésért.
Az akarat, amivel egy nő képes összetartani a családját, példaértékű, de gyakran kevés - történetek elvált nőkről
Gyakran hibáztatják magukat, hogy miattuk érkezett korábban a baba, töprengenek, hogy mit kellett volna másként tenni, ám az esetek túlnyomó többségében ez megalapozatlan.
Koraszülésre hajlamosító tényező lehet a helytelen táplálkozás, a fertőzések, az édesanya alapbetegségei (mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás), a méhet érintő elváltozások, az esetleges korábban elvégzett művi abortusz vagy a vetélés, a mesterséges megtermékenyítés és a traumatikus események is. Sokszor hallani az úgynevezett terhességi toxémiáról, amit a köznyelvben terhességi mérgezésnek hívnak.
Ekkor a méhlepény nem megfelelő működéséről van szó, ami jelentős folyadékgyülemmel, magas vérnyomással és fehérjevizeléssel jelentkezhet a terhesség második felében, ami szintén koraszüléshez vezethet.
Még fontosabb az első ezer nap
2010-ben Amerikában hívták fel a figyelmet először az első ezer nap kiemelkedő fontosságára egy ember életében. Dr. Tory Vera a koraszülöttek esetében még jelentősebbnek ítéli meg ezt az időszakot, hiszen ebben a gyors fejlődési szakaszban nyílik a legjobb lehetőség az elmaradások korrigálására.
A leggyakoribb szervi megbetegedések közé tartozik a szívfejlődési rendellenesség, az idegrendszeri megbetegedések, a retina károsodása, illetve a krónikus tüdőbetegség. Az utógondozó csapat feladata, hogy a koraszülött csecsemő testi, szellemi és mozgásfejlődési állapotát kövessék, illetve a szervi betegségeket kezeljék.
Mit tegyek szülőként?
Már az intenzív osztályon megkezdődik a szülők integrációja, például megtanulják a gondozási feladatokat és a személyre szabott gyógytornát. A csecsemők már az inkubátor kellemes melegében is hallgathatják a szüleik által készített hangfelvételeket, amiken meséket olvasnak fel vagy énekelnek. „A Te hangodat ismerem” perinatális zenei program a zene segítségével is hozzájárul a szülők gyógyításba való bevonásába. Nagyon fontos még a bőr-bőr kontaktus, amit kenguru módszernek is neveznek.
Számos tanulmány igazolja, hogy ez az ősi kapcsolatforma megnyugtatja az újszülöttet és részben a szülőket, valamint jótékony hatással van a gyógyulásra és a tejelválasztásra egyaránt. Manapság már az akár géppel lélegeztetett babákat is ráfektetik a szülők mellkasára. A hazabocsájtás alapvető feltétele a jó általános állapot mellett a megfelelő súlygyarapodás, a jó táplálhatóság és a legalább két kilogrammos súly elérése.
A világ afelé tart, hogy mindenki személyre szabott terápiát kapjon, és ez a koraszülöttek esetében még jelentősebb. A gyerek saját fejlődési mérföldköveit kell szemlélni, és csak másodlagos az átlaghoz való viszonyítás. Fontos, hogy a kórházat elhagyva se féljünk segítséget kérni, akár szülőként saját magunknak, mert a korán igénybe vett szaksegítség megelőzheti a kialakulóban lévő komolyabb lelki problémákat.
Dr. Tory Vera emellett továbbá azt is kiemeli, hogy teljesen természetes a szülők, főleg az édesanyák esetén a hirtelen bekövetkezett, kontrollálhatatlan események sorozata által kialakított negatív érzelmi állapot. A mindennapi szorongás, a gyermekük állapota miatt átélt izgalom, a bűntudat és az önvád is jelentkezhet, ami akár a tejelválasztást is késleltetheti. Később a gyerekeknél pedig regulációs zavar kialakulásához vezethet.
A koraszülött osztályokon mindig az anyatejjel való táplálásra törekednek, de nem jelent problémát, ha az anyatejet ki kell egészíteni vagy pótolni donor női tejjel vagy szükség esetén tápszerrel.
Nagyon változó, hogy kinek mennyi anyateje lesz, de szeretném megnyugtatni az anyukákat, hogy a kevés is számít, és nem szabad, hogy ez külön stresszfaktort jelentsen.
Nyomatékosítja a doktornő, ezen kívül szeretné eloszlatni azt a tévhitet, miszerint az anya-csecsemő kapcsolat, a kötődés kizárólagosan az anyatejes tápláláson múlik, mivel ez egy sokkal összetettebb, több évet igénybe vevő és korrigálható folyamat.
A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk a gyökerek és a szárnyak. Így van ez a koraszülöttek esetében is, a gondoskodó szeretet nélkülözhetetlen a gyökerekhez, míg a fejlesztés elősegíti a szárnyak megerősödését.