A kaliforniai tűzvész ismét egy jel, hogy vegyük végre komolyan a klímaváltozást
Aggódunk a klímaváltozás miatt, ugye? Szép lassan kezd nekünk is átmenni az információ, amit a kutatók már vagy harminc éve mondanak: gáz van. Mégpedig üvegházhatású gáz, amely különféle állatfajok kihalásához, árvizekhez, aszályokhoz, vírusokhoz, valamint a hétköznapjainkban szorongáshoz, pánikhoz vagy egyenesen klímadepresszióhoz vezet. Próbálunk is ellene tenni: minimalizálni a szeméttermelésünket, kevesebb húst enni, ezekkel csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.
Vannak köztünk olyanok is, akik emiatt már rég átálltak a vegán étrendre, akik igyekeznek nulla szemetet termelni, és másfél szobás belvárosi lakásukban komposztálnak. Két éve egy barátnőmmel buliztam egy nyári fesztiválon, és éjjel, kissé kapatosan elindultunk valamit enni. Amikor azt mondtam, nekem egy jó, zsíros angus marhaburgerre fáj a fogam, a barátnőm közölte, hogy az nem zöld, úgyhogy ő biztosan nem eszik olyat.
Erre pedig azt válaszoltam, hogy nagyon helyesen teszi, mert két gyereke van és kocsija, nekem viszont egyik sincs, úgyhogy kérem az angus marhát. Ez most egy sima viccnek tűnik, de globálisan nagyon is van jelentősége, és most elmondom, hogy miért.
Tanulással a túlnépesedés ellen
Gondolkodtatok már azon, hogy a férfi-női esélyegyenlőség hogyan javíthat az egyre romló klímahelyzeten? Bevallom, én még nem, ezért is volt számomra Dr. Katharine Wilkinson TEDex előadása forradalmi erejű. Az egyik leginspirálóbb TEDex előadásban, amit valaha láttam, és amit fentebb már emlegettem, Dr. Katharine Wilkinson szerepel, aki alapítványával azon dolgozik, hogy olyan stratégiákat gyűjtsön össze és tárjon a szélesebb közönség elé, amelyek képesek megfékezni a klímaváltozást.
A filozófia nem egy poros tudomány, sőt, hozzásegíthet minket az elégedettebb élethez
Véleménye szerint az emberiség már rátalált a nyolcvan leghatékonyabb technológiára, amelyek között megtaláljuk például a megújuló energiaforrásokat, a zöld épületeket, az erőforráshatékony közlekedést, a virágzó ökoszisztémák védelmét és megújítását és a férfi-női esélyegyenlőséget is. Rég tudom, hogy a feminizmus mindenre (is!) jó, de ez azért igényelt számomra némi magyarázatot. Pedig a válasz egyszerű és logikus.
Egy Wilkinson által említett statisztika szerint ma a világon százharminc-millió lánynak nincs joga iskolába járni. És ez csak általános iskolai adat, a középiskolákban ennél is sokkal nagyobb az egyenlőtlenség. A tanulás pedig az életünk létfontosságú alapja: jobb egészséget jelent a nők és gyermekeik számára, nagyobb gazdasági biztonságot. Egy tanult nő sokkal jobban képviseli magát otthon és a társadalomban, erősebb, könnyebben alkalmazkodik a megváltozott helyzetekhez, több a lehetősége.
Ráadásul, ha tanulunk, jellemzően később megyünk férjhez és kevesebb gyereket vállalunk, amiből az következik, hogy a családok kisebbek lesznek. Ami egyéni szinten történik, az az idő múlásával globálisan összeadódik: a jogunk a tanuláshoz befolyásolja azt, hogy hány ember él a világon. És van még egy fontos szegmens, amely ugyancsak idetartozik: a jogunk családtervezéshez.
Hogy hozzáférjünk a magas színvonalú nőgyógyászati ellátáshoz, és lehetőségünk legyen tudatosan gyermeket vállalni.
Ehhez képest ma az USA-ban a terhességek negyvenöt százaléka nem tervezett, tehát ahol a nők élhetnének ezzel a jogukkal, ott sem igazán teszik. A fejlődő országokban pedig egy felmérésen kétszáz-tizennégy millió nő mondta azt, hogy szeretné eldönteni, mikor és hogyan essen teherbe, de nem használ fogamzásgátlót. Ha megszüntetnénk a különbségeket férfiak és nők között, akkor ezek a nők igényeik szerint, szabadon dönthetnének a családtervezésről.
Az esélyegyenlőségi küzdelmek célja ugyan nem a túlnépesedés megfékezése, ugyanakkor utóbbi egy igen pozitív hozadéka az előbbinek, hiszen csökkenti az élelmiszerek, a közlekedés, az elektromos energia, az épületek és a termékek iránti keresletet – tehát visszaszorítja a gázkibocsátásokat.
Wilkinson csapatának számításai szerint, ha megteremtjük az egyenlőséget férfiak és nők között, akkor a század közepére akár egymilliárd emberrel is kevesebb lehet a földön, ami százhúsz milliárd tonnával kevesebb széndioxid kibocsátást jelent a következő harminc évben. Ez a hatás vetekszik a megújuló energiaforrások használatának jelentőségével.
Esélyegyenlőséggel az erdőirtások ellen
A globális klímahelyzet és a nők helyzete még egy fontos területen találkozik, ez pedig a mezőgazdaság. A nők ugyanis a legfontosabb földművelők a fejlődő országokban: az élelmiszerellátás hatvan-nyolcvan százalékát ők termelik ki ezeken a területeken. Ezek a nők kisgazdák, ami azt jelenti, hogy gyakran kevesebb, mint öt hektáron dolgoznak.
