Két évig vizsgáztatták, mielőtt eldöntötték, hogy ő mehet az űrbe - interjú Kapu Tiborral, a következő magyar űrhajóssal
1980. május 26-án, 20 óra 20 perckor indult el Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós a világűrbe. 44 évvel később ugyanezen a napon, sőt, ugyanebben az órában és percben derült ki, hogy ki fog hamarosan újra az űrbe utazni. Kiválasztását 28 hónapnyi folyamatos próbatétel előzte meg, amelynek a legelején még több mint kétszázan vágyták ugyanazt: a következő magyar űrhajóssá válni.
„Nem mondtam el senkinek, hogy aznap lesz a kiválasztás. Tudtam, hogy a hír reggel jelenik meg a sajtóban, ezért még este autóba ültem és hazamentem Nyíregyházára a szüleimhez. Felébresztettem őket, hogy személyesen mondjam el nekik az eredményt. Akkor döbbentem rá, hogy a családom számára is kihívást jelent a program, amikor tavaly a négy űrhajósjelölt egyikének választottak. Akkor és most is ugyanazt láttam a tekintetükben, a büszkeség és a féltés különböző arányait” – meséli Kapu Tibor kutatóűrhajós.
A HUNOR Magyar Űrhajós Program felhívására több mint 240 érvényes pályázat érkezett, amelyeket nemzetközileg elfogadott követelmények szerint szűrtek meg a szakértők. Százan kerültek be az úgynevezett előszűrésbe, ami egy online teszt volt logikai és természettudományi kérdésekkel. Ezt követően 44 fő utazott Hamburgba a második fordulóra, ahol folytatódtak a biometriai, pszichológiai és ismereti felmérők. A legjobb 26 főt Kölnben tesztelték tovább, majd következett a legnehezebb szakasz, az egészségügyi felmérés.
Itt már nem csak az intelligencia és a kitartás csapott össze egymással, a továbbjutást a pályázók genetikája is befolyásolta.