Kánai András: „Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem az az ember, aki jól használja”
A világ folyamatosan változik és a technológia rohamos fejlődése hatással van az élet minden területére. De vajon milyen hatással lesz mindezen változás a munkánkra, a különböző szakmákra? Ennek jártunk utána.
A mesterséges intelligencia, az automatizálás és a robotika rohamosan bekúszott az életünkbe, a jövőben pedig még intenzívebben meghatározza majd a mindennapjainkat. A kutatók feltételezése szerint pár évtized múlva néhány szakma teljesen átalakul, vagy teljesen eltűnik. Hová tartunk és melyek lesznek a jövő legérdekesebb munkái? Kánai András kreatív jövőkutató segítségével utánajártunk ennek a sokakat foglalkoztató, rendkívül fontos témának.
Előtérben a mesterséges intelligencia
Az utóbbi években rohamos léptekkel észrevehető a fejlődés a technológia világában, köszönhetően a mesterséges intelligencia vagy éppen a robotizáció fejlődésének. Felmerül a kérdés, mi lehet ennek az oka?
„Egyrészt szubjektív, érzéshez köthető oka van. A reneszánsz óta ugyanis az emberiség a progresszióban hisz, vagyis azt a gondolatot tette a magáévá, hogy folyamatos a fejlődés mind technikai, mint tudományos, mind társadalmi téren. Ezt csak alátámasztották az elmúlt századok, a találmányok, a kényelmesebb, gépek segítette élet, illetve a kiterjesztett szabadságjogok, például a női voksolás lehetősége. A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése viszont az előzőekhez képest is kap egy lendületet.
A szórakoztatóipar ugyanis már évtizedek óta ontja magából az életre kelt gép, program meséjét, és ennek megvan a tudományos alapja is. A science fiction alkotások eddig távolinak tűnő témái hirtelen közel kerültek. Ennek legfontosabb oka a generatív, alkotásra képes algoritmusok és chatbotok robbanásszerű elterjedése, leginkább pedig az egy éves ChatGPT sikere.
Most olyan dolgok kerültek hirtelen előtérbe, amelyekről nem is gondoltuk, hogy ilyen hamar itt lesznek velünk, például az értelmiségi munkanélküliség vagy a gyilkos robotok dilemmája”- magyarázza a szakértő.
Így tehetünk jót, miközben utazunk – a voluntourism jelensége
Hiába gondolják sokan, hogy a mesterséges intelligencia a XXI. század nagy találmánya, maga a kifejezés az 1950-es években bukkant fel először, azóta voltak időszakok, amikor kifejezetten nagy szerepet kaptak az erre vonatkozó kutatások, fejlesztések, bizonyos periódusokban pedig csökkent a finanszírozására és az érdeklődésére való igény.
Utóbbit nevezzük AI Winter-nek, a szakértő úgy gondolja, ha a jövőben elkerül minket ez a jelenség, akkor a mesterséges intelligencia olyan megkerülhetetlenné válik, mint az elektromos áram. A most születő nemzedék számára valószínűleg az MI használata természetes és ésszerű lesz, és el sem fogják tudni képzelni az életet enélkül, hasonlóan, ahogy a felnőtt generáció mobiltelefon vagy az irodai szoftverek nélkül.
A változás elkezdődött
A szakértő szerint, ahogy az élet minden területén, a munka piacán is lesznek nagy vesztesei és nyertesei a változásnak. „Mindenképp vesztünk és nyerünk is, ez a legvalószínűbb, a probléma az, hogy ennek arányát nehéz megjósolni” - magyarázza András, és hozzáteszi: egyelőre most még csak találgatunk, feltételezések vannak erre vonatkozóan.
A kutatók még csak keresik a történelmi analógiákat, hiszen ma már tudjuk, hogy a technológiai fejlődések mellett nincs igazán szükség például szövőnőre, műszaki rajzolóra, gépírónőre, telefonközpontosra. Egy másik nézőpont szerint másik viszont elmondható, hogy már most vannak olyan szakmák, például a közösségi média menedzser vagy a PPC menedzser pozíció, melyek felbukkanása a technológia rohamos fejlődésének köszönhető.
„Tavaly augusztusban a ChatGPT megalkotója, az OpenAI egy kutatási anyagot tett közzé. Ennek legizgalmasabb, és egyben legvészjóslóbb eleme az a táblázat, amely a mesterséges intelligencia, a ChatGPT-4által leginkább fenyegetett állásokat szedte listába. Ebből kiderült például, hogy komoly félnivalója van az íróknak, szerkesztőknek, a szöveges tartalmakkal foglalkozóknak, de hosszabb távon erősen szűkülnek a lehetőségeik a tolmácsoknak, fordítóknak, a matematikusoknak, a pénzügyi elemzőknek vagy épp a könyvelőknek is.”
Milyen munkakörök lesznek és szűnnek meg?
Kánai András szerint, ha az egyik legnagyobb technológiai ugrást, a szélessávú mobilnet elterjedését vesszük alapul, akkor sok-sok új állásra lesz szükség a jövőben. Szakember kell ugyanis a mesterséges intelligenciával létrehozott produktumhoz, interpretálni kell az eredményeket, és még fontosabb, hogy a bemeneti adatok, a feladat leírása is pontos legyen.
„Ennél azonban sokkal izgalmasabb a ma még nem látható munkakörök kérdése. Ugyan ki gondolta volna 1994-ben, az első banner megjelenésekor, hogy valamikor programmatic hirdetésekről fog szólni a digitális hirdetések nagy része? A piac, az emberek, a használat dönti majd el, hogy mifelé tekeredik az MI története, és ki marad állva. A gondunk az, hogy nem biztos, hogy a technológiatörténet most a segítségünkre siet, a mesterséges intelligencia ugyanis annyira más természetű valami.”
Amit a jövőben a mesterséges intelligenciával könnyebben, gyorsabban és olcsóbban elő tudunk állítani, az sajnos előbb vagy utóbb azt eredményezi, hogy meg fog szűnni az adott emberi munkakör. „Ez történt a szövőkkel az angol ipari forradalom idején, de kalapost vagy írógépszerelőt sem nagyon találunk, illetve a rajzkészség, vagy a térképes tájékozódás sem követelmény ma már. Ezekből a példákból is látszik, hogy készségek fognak eltűnni, mert nem lesz szükségünk rájuk, a kérdés az, hogy a hozzátapadó szakmákkal is ez történik-e?
Ha könnyebb lesz képeket, szöveget és programot “gyártani”, akkor ki versenyezhet majd az élettelennel? Szerintem az, aki érti például, hogy mi a különbség egy német romantikus regény (E. T. A. Hoffman) és Hemingway stílusa, a pointillizmus és az op-art, vagy egy rosszul kódolt program és egy szép kód között. De kezdőnek lenni mindenképp nehezebb lesz, a belépő tudást ’viszi’ az MI.”
Sokat segíthet az élethosszig tartó tanulás
Egyelőre még nincsenek adatok, csak feltételezések, hogyan kell elképzelni a jövő munkahelyeit, és miben térnek majd el a jelenlegiekhez képest, de azt viszont mindenképp érdemes megemlíteni, hogy a munkáltatók mindinkább oda fognak figyelni az egyébként egyre zaklatottabb, idegesebb, stresszesebb életet élő alkalmazottakra. A jövőkutató szerint, még nagyobb fókuszt kap majd a wellbeing (munkahelyi elégedettség) kérdése.
„Mindenképp nagyobb előnyt élveznek majd a rugalmas munkahelyek, és sokkal nagyobb átjárás lesz az egyes szakmák között. Most még csak programozóknak képzik át magukat az emberek, de eljöhet a kor, amikor háziorvosnak - ez ugyanis hiányszakma már most is.
El fog terjedni a virtuális valóság használata
.
Felmerül a kérdés, hogy munkavállalóként melyek lesznek azok a készségek, amik nagyban hozzájárulhatnak a személyes sikerünkhöz? „Aki elfogadja, hogy egy bonyolult, sokféle válságtól ölelt világban él, rinocéroszbőrt (nem cinizmust) növeszt maga köré, annak könnyebb lesz érvényesülnie. A karriercélokat érdemes rövidtávra tervezni, és rugalmasnak lenni a felmerült lehetőségekkel kapcsolatban. Érdemes mindinkább odafigyelni a technológiára, hogy én munkavállalóként mire használhatom, hogyan lehetek több.
Ahogy mondani szokták: nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem az az ember, aki jól használja. Az élethosszig tanulás alap, és a stabil párkapcsolatban élők előnyben lesznek.” Mégis hogyan készüljünk, egyáltalán fel lehet e készülni erre az új időszakra?
A szakértő szerint tanulással, olvasással, önképzéssel, az interneten ingyen elérhető, a legnevesebb egyetemek kurzusaival, és nyitott szemmel járva, nem sodródva tehetünk meg mindent azért, hogy a jövő munkái, pozíciói között is megtaláljuk a számításainkat.