A nő, akinek karrierjét a „nagy elsők” jellemzik, de a legnagyobb durranás még hátravan! Kicsoda Kamala Harris?

Vajon Kamala Harris beül majd a Fehér Ház Ovális Irodájába?
Vajon Kamala Harris beül majd a Fehér Ház Ovális Irodájába?
Fotó: Andrew Harnik/Getty Images

Alig három hónap múlva tartják az amerikai elnökválasztásokat, és az Atlanti-óceán túlpartján ismét történelmet írhatnak: Kamala Harris győzelmével ugyanis először kerülhet nő az Fehér ház élére. Kicsoda valójában a meleg mosolyú nő, aki azt ígéri, újra egyesíti a kettészakadt nemzetet és akitől a republikánusokat kirázza a hideg? Portré.

„Vagyok, aki vagyok. Lehet, hogy maguknak sok időbe telik definiálni engem, de én rendben vagyok magammal,” – vallja magáról Kamala Devi Harris. Az idézetből azonnal kitűnik az ötvenkilenc éves Harris (október 20-án tölti be a hatodik X-et) önazonossága, amelyen nem csodálkozhatunk. Az indiai, jamaikai gyökerekkel rendelkező Kamalát ugyanis az édesanyja gyermekkora óta arra ösztökélte, hogy bátran vállalja származását. A hagyománytiszteleten túl még egy útravalót kapott otthonról: a közszolgálat fontosságát, amely mindent felülíró erőként hatja át a mindennapjait.

Ahol gyökeredzünk

Lótuszvirág. Ezt jelenti az indiai kultúrában a Kamala kifejezés. Harris az édesanyjától, Shyamala Gopalantól kapta beszédes nevét, amikor 1964. október 20-án meglátta a napvilágot a kaliforniai Oaklandben. (Érdekesség, hogy a lótuszvirág a tisztaság és a harmónia szimbóluma, Harris munkássága kapcsán pedig valahol kísérteties a név és az életút közti párhuzam, de ne szaladjunk ennyire előre.)

Harris édesapja, Donald J. Harris Jamaikából vándorolt be Amerikába a jobb tanulmányi lehetőségek reményében az ötvenes évek derekán. Álmai a Berkley Egyetemen váltak valóra, ahol gazdaságtant tanult. (Donald jelenleg a Stanford Egyetem professzor emeritusa.) Itt ismerkedett össze a már említett Shyamalával, aki táplálkozás- és endokrinológia szakra járt a Berkley-re. Kettejük szerelmét Harris elsöprő erejűként jellemzi The Truths We Hold című memoárjában, amelyben azt is megemlíti, hogy a szülei már egyetemistaként részt vettek a színesbőrűek jogaiért indított civiljogi mozgalomban.

Kamala és húga, Maya még kicsik voltak, amikor szüleik elváltak: az elnökjelölt szerint mindkét szülője inkább a tudománynak, semmint a családnak szentelte energiáit. (Édesanyja híres mellrák-kutatóként tevékenykedett, egészen 2009-es haláláig.) A dél-indiai származású Shyamala azonban különösen fontosnak tartotta, hogy lányai büszkén viseljék indiai-jamaikai gyökereiket. „Anyám tisztában volt vele, hogy két fekete lányt nevel. Tudta, hogy fogadott hazájában Mayát és engem fekete lányokként fog kezelni a társadalom, és eltökélt szándéka volt, hogy magabiztos, büszke fekete nőkké váljunk– írja visszaemlékezéseiben Harris.

A feladat neve: közszolgálat

A származás tiszteletén túl a lányok a tudomány szeretetét is az anyatejjel együtt szívták magukba. Harris 1982-ben bejutott a Washington-beli Howard Egyetemre, ahol rögtön csatlakozott az Alpha Kappa Alpha csoporthoz. (Ez az ország egyik legrégebb óta regnáló afroamerikai nőket támogató csoportja.) Érdekesség, hogy e csoportból végül ő lett az első, aki alelnöki posztot töltött be a Fehér házban, de ez még mind semmi a Harris karrierútjában felfedezhető, számos „nagy első” közül.

Az elnökjelölt politikatudományból és (édesapjához hasonlóan) gazdaságtanból diplomázott a Howard Egyetemen. (Húga ügyvéd, Hillary Clinton stábjának politikai tanácsadójaként tevékenykedett 2016-ban.) Kamala az alapképzés után hazatért Kaliforniába és elvégezte a jogot is, majd kereken harminc évet töltött kerületi ügyészként Oakland Alameda megyéjében, mielőtt 2004-ben megválasztották San Francisco kerületi ügyészének. Harris karrierje innentől kezdve meredeken ívelt felfelé. 2011-ben ő lett az első fekete-ázsiai amerikai, egyúttal az első nő, akit Kalifornia főügyészévé választottak. Itt ismerte meg Joe Biden legidősebb fiát, Beau-t.

Mindössze öt évvel később megérkezett a következő lehetőség a feljebb lépésre. Miután Barbara Boxer visszavonult az amerikai szenátusból, Kamala indult a pozícióért, amit magabiztosan „hozott”. Kicsivel több, mint egy éve dolgozott a szenátusban, amikor indult a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Érdekesség, hogy ő okozta Joe Biden számára a legnagyobb meglepetést, és a legnehezebb perceket is, miután az egyik elnökjelölti vita során direkt szegregációval és rasszizmussal vádolta meg.

Biden erről később úgy nyilatkozott: „Felkészültem rá, hogy utánam jönnek... De nem gondoltam, hogy az olyan formában történik majd, ahogy azt Kamala tette. Hiszen ismerte Beau-t, ismer engem...” – foglalta össze a későbbi elnök meglepettségét Kamala kinyilatkoztatásával kapcsolatban. A csatabárdot azonban hamar sikerült elásni, hiszen Biden végül úgy döntött, Harrist „viszi magával” a Fehér házba. Mint négy évvel később megállapította: ez volt élete egyik legjobb döntése.

Vajon az alelnöki pozíció után az elnökit is megkapja majd Kamala Harris?
Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images

Kamala Harris, az első női alelnök

„Bár én vagyok az első nő, aki betöltötte ezt a hivatalt, nem én leszek az utolsó” – mondta jellegzetes mosolyával Harris a 2020-as győzelmet követő beiktatás során. Való igaz: az amerikai történelemben 1789 óta eddig (mindösszesen) két, női alelnökjelölt volt a világon, Geraldine Ferraro és Sarah Palin. (Elnökjelöltként pedig mindössze egyetlen nőt tartunk számon, Hillary Clintont.)

Beiktatását követően Harris nem teketóriázott: gyorsan megtalálta azokat a pontokat, amelyekben alelnökként letehette a névjegyét. Országos „Harc a szabad szaporodásjogokért” turnét indított annak apropóján, hogy a Trump-adminisztráció alatt a legfelső bíróság 2022-ben megvonta az abortuszhoz való alkotmányos jogot.

Biden felszólította, hogy tegyen erőfeszítéseket arra nézve, hogyan tudnák a migráció kiváltó okait kezelni, mivel beiktatásuk hajnalán rekordszámú bevándorlót regisztráltak a mexikói határon. E kérdéskörben egyébként Harris ellenlábasai úgy látják, az alelnök nem ért el számottevő haladást, a republikánusok pedig azért kritizálták, mert a beiktatását követően több, mint fél évbe telt megtervezni a stábjának egy, a határra vezető utat. (Bár idén drámaian csökkent az illegális határátkelők száma, egyelőre kérdéses, Harris vajon a javára tudja-e fordítani a kérdést Trumppal szemben.)

Tény azonban, hogy Harris elképesztő karizmával és „sztár-potenciállal” rendelkezik, és ez már az alelnöki pozícióban is bőven megmutatkozott. Szuggesztív hatására a szenátus rekordszámú igennel szavazta meg az „inflációcsökkentési csomagot” és az „amerikai mentési tervet”: mindkettő a koronavírus-járvány utáni gazdasági felépülést hivatott kezelni, főképp a középosztály számára. (Ahonnan eredetileg Harris származik.)

Demokrata alelnökként jócskán foglalkozott olyan megosztó kérdésekkel is, mint a melegházasság vagy a halálbüntetés kérdése, de mindkét témával kapcsolatban sorozatos támadások érték, mert a demokrata szavazók számára egyes pontokban nem bizonyult „elég” progresszívnak. (A 2020-as elnökválasztási kampány során emiatt hivatkozott rá gyakran úgy a média, mint „Kamala, a zsaru”.)

Mostoha helyett Momala

Bár egyes témákban nem minősült „elég” progresszívnak, magánélete mégsem erről tanúskodik. Harris 2014-ben, ötvenévesen ment férjhez Douglas Emhoffhoz. Noha Douggal (akit Kamala győzelme esetén a történelem első Second Gentlemanjeként tartana számon a világ) ismerték egymást korábban, a sors furcsa fintora, hogy egy vakrandin pecsételődött meg a közös sorsuk.

Házasságkötésükkel azonban Kamala nemcsak feleség lett, hanem anya is, hiszen Emhoff két kislánnyal „érkezett” a házasságba. Ezzel kapcsolatban Harris egy interjúban kifejtette: „Amikor Doug és én összeházasodtunk, Cole, Ella és én egyetértettünk abban, hogy nem szeretjük a mostohamama kifejezést. Azt tanácsoltam nekik, hogy találják ki ők, hogy szeretnének szólítani. Így jött létre a »Momala« kifejezés.”

Családi állapota, és az, hogy Harris nem „édesanya” többször is támadási felületet nyújtott az ellenoldalnak. Miután idén nyáron nyilvánvalóvá vált, hogy Biden visszalépése után Harris veszi át a demokraták elnökjelölti stafétáját, ismét előkerült JD Vance egy korábbi nyilatkozata, amelyben Harrisre, mint gyermektelen, macskás nőre hivatkozik, akinek így „nincs direkt hatása Amerikára”. (Ebben az értelmezésben, ha egy amerikai nő nem hoz világra legalább egy gyermeket, az nem tekinthető amerikainak, hiszen demográfiai értelemben nem tett hozzá a nemzet fejlődéséhez.)

Ugyan Harris nem reagált Vance kijelentésére, megtette azt helyette Oprah, aki a demokrata párti nemzeti konvención a következő kinyilatkoztatást tette: „Ha ég a ház, nem kérdezzük meg, a tulajdonos milyen rasszba tartozik, vagy milyen vallású. Nem tűnődünk azon, kivel él együtt, vagy hogyan szavazott, mi csak megtesszük a tőlünk telhetőt, hogy megmentsük. Ha a ház éppenséggel egy gyermektelen, macskás nőé, nos... Akkor a macskát is megpróbáljuk megmenteni.”

Harris élete és eddigi eredményei erős tanúbizonyságai annak, hogy szakmailag és emberileg is kellőképp rátermett arra, hogy betöltse a világ legnagyobb hatalmának vezető pozícióját. A kérdés már csak az, vajon a világ elég érett-e arra, hogy a kezébe adja a stafétát.