Dr. Meskó Bertalan: Az egészségügy egy olyan piramisra épül, amit mesterséges intelligencia nélkül nem fogunk tudni működtetni
Vajon mennyire lesz meghatározó szerepe az egészségügyben a mesterséges intelligenciának és a különböző technológiai innovációknak? Nem is kell olyan sokat várni, hogy a jövőben egy teljesen új szemlélet legyen meghatározó, aminek az alapja a mesterséges intelligencia.
Dr. Meskó Bertalan, The Medical Futurist Institute orvosi jövőkutatója a téma kapcsán megpróbál világos és átlátható képet adni arról, hogyan képzeljük el ezzel kapcsolatban a jövőnket.
A piramis csúcsa az AI-ban rejlik
„A mesterséges intelligenciának jelentős szerepe van az egészségügy területén. Már napjainkban is rengeteg olyan feladat van, ami vagy adatalapú, vagy repetitív” – magyarázza dr. Meskó Bertalan. A szakember azt vallja, hogy az emberi erőforrás óriási pocsékolása az, hogy bizonyos repetitív feladatokat olyan szakemberek végeznek, akik nagyon sok évet tanultak.
Az AI-nak az a potenciálja, hogy ezeket a feladatokat átvegye, tehát automatizálja, és ezzel rengeteg energiát, fókuszt, erőforrást, időt szabadítson fel az egészségügyi dolgozók számára.
A hajszolás kultúráját éljük és kevés dolog van, ami olyan bűnös, mint lustának lenni - ám ez a produktivitási kényszer se nem normális, se nem fenntartható
Szerinte ennek megléte orvosi szemszögből mindenképp potenciált jelent. Ha megvizsgáljuk a kérdést a betegek és a döntéshozók szemszögéből, ott is kirajzolódik, hogy olyan nagy mennyiségű adattal kell dolgozni egy átlag kórkép menedzselésénél, diagnózisánál és kezelésénél is, amire egyre kevésbé vagyunk alkalmasak emberként, az emberi agy egyre kevésbé alkalmas arra hogy ezeket mind befogadja és elemezze.
Ezért van szükség az AI-ra mint technológiára, hogy segítsen az adatok szintetizálásában, értelmezésében, elemzésében. Összefoglalva, az egészségügy egy olyan piramisra épül, ami adatalapú, amit az AI segítsége nélkül nem fogunk tudni működtetni.
Szorosabb lesz a beteg és orvos közötti viszony?
Felmerül a kérdés, hogy a jövőben hogyan lehet még jobban beintegrálni a mesterséges intelligenciát az egészségügyi ellátásba? Az orvosi jövőkutató álláspontja alapján több dolog is kell ehhez, az egyik legfontosabb egy olyan szabályozás lenne, ahol a szabályzók értik a technológia alapjait, és olyan szabályozást alkotnak, amivel ezeket reálisan be lehet hozni a mindennapi gyakorlatba.
„Mi a The Medical Futurist-nál leginkább az amerikai szabályzót szoktuk elemezni. Messze ők a legfejlettebbek ezen a téren, több publikációnk is van a Food and Drug Administration-ről, arról, hogy ők hogyan szabályozták eddig a mesterséges intelligenciát. Ez egy olyan szabályzás, amit alkottak, amivel megoldható az AI alapú orvostechnológiák szabályozása. A nagy kihívást jelenleg az jelenti, ha egy technológiát leszabályozunk, és a technológia adaptív AI-ra épül, annak minden döntéssel változik az algoritmusa.
Egész egyszerűen amit leszabályoztak ma, már másnapra teljesen más lesz. Az elsődleges feladat most, hogy a szabályzóknak még jobban rá kell készülni erre a technológiai evolúcióra. A harmadik sarkalatos pont, hogy a betegeket felkészítsük a technológia használatára. Valamiért egyelőre elsikkadt ennek a kérdésnek a jelentősége.
Ha a beteg nem fogadja el, vagy rezisztens a technológiával szemben, pusztán azért, mert nem érti, nem volt neki elmagyarázva és nem segítettük a megértésében, akkor óriási ellenállással kell szembenézni, ami olyan, mintha széllel szembe mennénk.
A technológiának fő célja, hogy előre kell mozdítania a beteg-orvos kapcsolatot.”
Mit hoz a jövő?
Két évvel ezelőtt az összes iparág közül az egészségügy kapta a legnagyobb AI befektetést, rengeteg cég szakosodott egészségügyre fókuszáló AI fejlesztésre, ebből kifolyólag vannak területek, mint a kardiológia, az onkológia vagy a radiológia, ahol nagyon látványosan észrevehető, hogyan integrálták be a különböző folyamatokba a mesterséges intelligenciát. Azok az AI technológiák kapnak szabályozást viszonylag gyorsan, amik nagyon pontosan meghatározott célt teljesítenek.
Például a radiológiai szoftverek bevonásával a mammográfiában segítenek diagnózist adni, a rák a jeleit próbálják megtalálni egy CT leleten, vagy az orvosi dokumentációban segítenek. Tehát pontosan meghatározzák a célt, és arra fejlesztenek rengeteg adattal egy AI eszközt. A szakértő szerint, minél pontosabban az orvos és/vagy a beteg igényeire fejlesztik az AI technológiákat, annál nagyobb esély van arra, hogy az majd a gyakorlatban is jól működjön.
Talán az egyik legfontosabb kérdések egyike az, hogy a digitális fejlesztéseknek és az AI-nak köszönhetően hogyan alakul át a jövőben az egészségügy?
„Érdemes kettéválasztani a digitális fejlesztések és az AI szerepét. Mindkettő átalakítja az egészségügyet, csak máshogy. Egy nagyon lassú kulturális változás már elindult ezzel kapcsolatban, mind a két félnek, a betegnek és az orvosnak is meg kell szoknia ezt az új rendszert, a távorvoslást, a digitális egészségügyi szolgáltatásokat, otthon használható laborteszteket, az AI-t, a viselhető szenzorokat, és ki kell alakítani egy újfajta partneri viszonyt.
Véleményem szerint sokkal fontosabb, hogy átalakul a paternalista, hierarchikus viszony a beteg és orvos között a jelenlegi paradigmaváltás alatt, mint hogy éppen milyen szenzor vagy AI válik elérhetővé a későbbiekben.” Dr. Meskó Bertalan egyértelműen rávilágít arra is, hogy a jövő egészségügyében nem feltétlenül egy egészségügyi intézmény lesz az ellátás központja. „Ahol éppen a beteg lesz, ott kap majd diagnózist, terápiát vagy megfigyelést, szimplán azokon a technológiákon keresztül, amikhez hozzáférése van, vagy hozzáférést kap.
Emellett az egészségügy egyre globalizáltabbá válik, pont a digitális egészségügyi paradigmaváltás miatt. A következő paradigmaváltás során pedig a beteg mellett egy technológiai entitás, az AI is az orvosi csapat új tagja lesz.”
A személyes kapcsolat felülír mindent
Ha megfelelően integráljuk és használjuk a technikai eszközöket, sok esetben könnyebbé válhatnak az egészségügyben dolgozók mindennapjai, mivel a mesterséges intelligencia kiegészíti az emberek tervezését, emlékeztet, kiegészít, ezáltal időt szabadít fel.
„Ezzel kapcsolatban az egyik kedvenc példám, hogy vannak olyan radiológiai szoftverek, amik elemzik a leleteket, és megjelölik azokat, ahol van kételyük, ennek köszönhetően az orvos feladatai lecsökkennek, az erőforrásait másra tudja fordítani, az AI pedig átveszi az automatizálható feladatokat.” Ha jól használjuk tehát a mesterséges intelligenciát, rengeteg előnyt és segítséget adhat az egészségügyi területen is.
Az orvosi jövőkutató fenti gondolataiból jól kirajzolódik, hogy a mesterséges intelligencia még intenzívebb beintegrálása az egészségügybe nem azt jelenti, hogy a jövőben teljesen megszűnik az orvos beteg közötti viszony, sőt! A betegeket nem lehet csak szimplán, adatokat mérve kezelni, egyszerűen azért, mert nem így működik az emberi szervezet.
Bár a betegség igényli, hogy a technológia segítsen megoldani, de kell valaki, az orvos, aki tájékoztatja a beteget a lehetőségekről és megerősíti, hogy szerinte is a technológia által javasolt megoldás a legjobb.
Bertalan szerint az empátia reflektív természete miatt a beteg-orvos kapcsolat mindig személyes lesz, de vannak szakterületek, amik egyszerűen az automatizálásra hajlékonyabbak, szimplán azért, mert több repetitív, adatalapú feladat van bennük. Más területen, például pszichológia területén előfordulhat, hogy kicsit lassabban megy majd a technológiai vívmányok, szolgáltatások beemelése a mindennapi praxisba.