A sisterhood nem válogat! Vagy mégis? - Elmagyarázzuk, mi az az inkluzív feminizmus

Tagadhatatlan, hogy a szüfrazsettek óta számos változáson ment keresztül a feminizmus: az eszmerendszer mostanra sokszínű, inkluzív mozgalommá nőtte ki magát. Nem volt ez mindig így, hiszen az ötvenes évek Amerikájában még jócskán tetten érhető volt a társadalmi osztály vagy bőrszín miatti kirekesztés nők és nők között, akár hírességek esetében is. Mi az az inkluzív feminizmus és miért van rá óriási szükség napjainkban?

Az inkluzív feminizmus lényege, hogy a mozgalom magába foglalja a különböző etnikai, nemzetiségi, társadalmi osztályhoz vagy gazdasági háttérhez tartozó nők, a fogyatékkal élő nők, LMBTQ+ és transznemű nők jogait, problémáit és szükségleteit is. Legalábbis ideális esetben. Ugyan az Egyesült Államokban a fehér nők 1920-ra kiküzdötték maguknak a szavazati jogot, az nem minden nőre vonatkozott egyenlő mértékben: az afroamerikai nőknek egészen 1965-ig kellett küzdeniük a választójogért.

Sokatmondó példák

A feminizmus alapvető célja, hogy mindenkinek egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítson. Ez nem csak a férfiak és a nők közötti egyenlőséget jelenti, hanem azt is, hogy a nők között sincs diszkrimináció. Az afroamerikai, roma vagy fogyatékkal élő nők sajátos kihívásokkal néznek szembe, amelyeket egy fehér középosztálybeli nő egyáltalán nem, vagy csak elvétve tapasztal meg élete során, így - bár van átfedés szükségleteik és problémáik között -, azok mégsem teljesen azonosak.

A számos kirekesztő történet közül jéghegyként emelkedik ki Ella Fitzgerald (a jazz koronázatlan királynője) és Marilyn Monroe kapcsolata az 1950-es évek Amerikájában. Marilyn ugyanis nem volt rest felhasználni a hírnevét és fehér privilégiumát, hogy elősegítse Fitzgerald karrierjét. (Fitgerald eleinte jócskán hátrányos megkülönböztetéssel küzdött: az akkoriban leghíresebb szórakozóhelyként ismert Mocambo klub nem engedte őt színpadra.)

Monroe személyesen beszélt a klub tulajdonosával, hogy foglalkoztassa Ellát, egyúttal ígéretet tett arra, hogy minden este ott ül majd az első sorban. Ez a gesztus hírnevet hozott a klubnak, és Fitzgerald karrierjének egyik fordulópontja lett.

Dimenziók csapdájában

Az inkluzivitáson kívül fontos lehet még az interszekcionalitás is. Ez azt hangsúlyozza, hogy az egyén identitása több dimenzióban kereszteződik, azaz a afroamerikai nőknek azért kellett tovább küzdeniük a szavazati jogért, mert nem csak nőként, hanem származásuk és esetleges társadalmi osztályuk és gazdasági státuszuk miatt is megkülönböztetésekkel szembesültek. Az interszekcionális megközelítés arra emlékeztet, hogy az egyenlőségért folytatott küzdelmet nemcsak nemek közötti különbségek-, hanem más társadalmi-, etnikai-, és gazdasági tényezők kapcsán is figyelembe kell venni.

Sajnos ez a cél a gyakorlatban még napjainkban sem mindig teljesen valósul meg. Ezért fontos, hogy tekintsünk el attól az alapvetéstől, miszerint a nők egy homogén, egységes csoport. Minden nőnek megvannak a saját egyedi szükségletei és problémái, amelyek a személyes identitásának, kultúrájának, etnikai hovatartozásának, szexuális irányultságának, társadalmi és gazdasági helyzetének és sok más tényezőnek köszönhetőek.

Sőt, családi állapotuk, mint szingli vagy nagycsaládos és egyedülálló anya, koruk, mentális és fizikai egészségi helyzetük, vallásuk, lakóhelyük, állampolgárságuk, illetve akár nyelvi különbségeik is befolyásolhatják problémáikat és szükségleteiket. A feminizmus ezen különbözőségek elismerésére és tiszteletben tartására és az egyenlőség és a befogadás minden formájának előmozdítására kell, hogy törekedjen.

Akik élen járnak

Magyarországon több olyan szervezet és mozgalom is működik, amelyek feminizmus, női jogok és érdekérvényesítés terén tevékenykednek. Az egyik ilyen szervezet a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen), ami kiemelkedő munkát végez a nők jogainak védelmében, aktívan harcolva az erőszak minden formája ellen, és hangsúlyozza az egyenlő esélyek és lehetőségek fontosságát minden nő számára.

A Patent, Emma Egyesület, A Nőkért Egyesület, illetve számos olyan más szervezet, mozgalom és nőjogi aktivista pedig a saját tapasztalataiból merítve küzd az esélyegyenlőségért és az inkluzivitásért, ezzel meghatározva a magyar feminizmus alapjait.

Fontos megérteni, hogy az inkluzív feminizmus nem csak az egyenlőtlenségek elleni küzdelemről szól, hanem arról is, hogy minden nő hangját felerősítse és képviselje. Ez különösen fontos Magyarországon, ahol a társadalmi és politikai környezet gyakran kihívást jelenthet az egyenlőség előmozdítása szempontjából.

Minden szempont számít

Az irányzat nem csupán a problémákat ismeri fel és kezeli, hanem az érintett csoportokat is aktívan bevonja a megoldások megtalálásába és az egyenlőségi törekvések tervezésébe. Például a roma nők megélt tapasztalatai és véleményei elengedhetetlenek ahhoz, hogy olyan politikákat és programokat alakítsunk ki, amelyek valóban hatékonyak és befogadják az érintetteket.

Ezen túlmenően az inkluzív feminizmus arra is ösztönöz minket, hogy ne csak a nők elleni diszkriminációval foglalkozzunk, hanem az összes társadalmi igazságtalanságot és elnyomást, így a rasszizmust, az osztálykülönbségeket és a szexuális orientáció alapján történő megkülönböztetést is célozzuk meg.

Az inkluzív feminizmus nem csupán egy feminista mozgalom, hanem egy sokkal tágabb társadalmi törekvés, amely mindenkit arra buzdít, hogy vonja be és adjon teret azoknak a nőknek is, akiket több megkülönböztetés és hátrány ér, és ezért még nagyobb szükségük van a támogatásra. Ezáltal az inkluzív feminizmus nemcsak a nők számára hozhat igazi szabadságot és egyenlőséget, hanem a társadalom egészére nézve is lehetőséget teremt egy igazságosabb és befogadóbb jövőre.

Szerzőnk, Ignácz Judit a Közép Európai Egyetem (CEU) Közpolitika szakán szerezte mesterdiplomáját. Szakmai tapasztalatot nonformális oktatási projektek, workshopok kidolgozása és vezetése, pályázatírás, közpolitikai elemzések, kutatások, emberi jogi monitorozás és érdekérvényesítés területén szerzett hazai és nemzetközi szinten. Judit rendszeresen publikál, tart előadásokat és képzéseket privilégiumok, feminizmus, emberi jogok és rasszizmus elleni reziliencia témakörében. Társalapítója az Ame Panzh (‘Mi Öten’) nevű roma aktivista csoportnak, amely 2020-ban egyedülálló online beszélgetés sorozatot indított, 2023-ban pedig megjelentette Ame Panzh - Az Ébresztőkönyv című könyvét.