Nem túlzunk, ha úgy látjuk, egy poszt világokat dönthet meg, ezért akar mindenki influenszer lenni
Legalábbis sokan. Cikkünkben a mára az élet minden területét lefedő influenszer-jelenséggel kapcsolatos kérdésekre keressük a választ.
„Néztek, néztek, néztek”- énekli Tóth Andi énekeső Néztek című dalában, melyben arra reflektál, mennyire faramuci helyzet az, amiben ő létezik: van egy teljesítménye, dalai, előadóművész – és közben az Instagramon is komoly rajongótáborral rendelkezik, akik nem szégyellnek bármiről, amit tesz, véleményt nyilvánítani.
Inger-cunami
Amikor elkezdtem elmerülni az influenszerek közösségi médiás világában – Andi is influenszernek tekinthető, holott számára bevallottan a művészete a prioritás - , arra döbbentem rá, milyen befogadhatatlan mennyiségű hozzászólással kell találkozniuk ezeknek az embereknek nap mint nap. Az Instagram, a Facebook, a Tiktok mind elképesztő mennyiségű ingerrel árasztja el a befogadót is, és ugyanígy támadják kommentekkel azt is, aki influenszer, sok követője van – és posztol.
Az én értelmezésemben: mindenki ugyanúgy „veszélyeztetett”, vagy legalábbis ki van téve a támadásoknak, ellentámadásoknak, pozitív-negatív kritikáknak. Egy kommentre jön egy beszólás, egy beszólásra jön még több, harcra fel, indul az online térben az arctalan csata a kommentelők között, középpontban az influenszerrel.
Mindenki megmondhatja a tutit
Az utóbbi években a közösségi média térhódításával még több lehetőségünk van rá, hogy mindenhol megmondjuk a tutit. Ezzel kicsit mi is híresek leszünk? Menőbbek leszünk az online térben, mert bátrabban merjük kimondani, amit gondolunk? Élőben is ki mernénk ugyanígy mondani a frankót az influenszerről? A szemébe néznénk Tóth Andinak, és „leribancoznánk?” Az énekesnő az egyik videójában pontosan fogalmaz: mások frusztráltak, és ezt rajta élik ki. Az influenszernek kellenek a visszajelzések.
Neki tudnia kell, mit reagálnak le jól vagy rosszul a követői, hogy ahhoz alkalmazkodjon – vagy pont, hogy ne. Hogy tudja, ő hogyan reagáljon. Egymást építő, organikusan alakító, furcsa, nem feltétlenül száz százalékig őszinte – legalábbis a komentoldalról semmiképp – kommunikációs univerzum ez.
Alapértékek és a Z generáció
A közösségi médiában is aktív Dér Heni énekesnőt megkérdeztük a jelenségről. „Első sorban énekesnőnek tartom magam, nem influenszernek, holott az előbbivel is foglalkozom” – magyarázta Heni. Azt kérdeztem tőle, ő az influenszer énjével mit tud hozzátenni az Insta-világhoz. „Jó kérdés, mert rámutat a mostani, Z generáció hiányosságaira (én X vagyok). Észrevettem, amikor az alapítványomban (MTTA, Magyar Tehetségeket Támogató Alapítvány), órákat tartok a fiataloknak, hogy ez a generáció gyökeresen másképp gondolkodik már, mint mi.
Olyan világban élünk, melyben mobil nélkül nem megyünk sehová. Nekünk az a feladatunk, hogy a mi alapértékeinket átadjuk nekik, ugyanakkor tőlük is lehet tanulni, például a technológia felé való nyitottságukat. Ezzel együtt jár az online közösségi világ is, amivel meg kell tanulnunk együtt élni. Normál, egészséges keretek között kell influenszernek lenni és nekik akár példát mutatni. Rájöttem, hogy hatalmas felelősség bármit megjeleníteni, ezért fontos lett számomra, hogy igazán önmagamat mutassam meg, nem behúzott hassal, hanem a hétköznapi fejemmel.
Nem akarok beállni a tucatsorba. Ezért fontos az, hogy megfelelő arányban legyen az oldalamon az életemből egy szeletke, vagy egy támogatott tartalom. A hitelesség a legfontosabb. Nem fogok hajnövesztő szérumot reklámozni, ha nincs rá szükségem.” Ma már ott tartunk, hogy rengeteg fiatal akar influenszer lenni. Mert úgy tűnik, ez könnyű. Csak pózolni kell, csinálni egy-két jó szelfit, egy-két pozitív vagy érdekes posztot írni, és akkor már gyűlnek is a követők. Ez távolról sem ilyen egyszerű.
Aki teljes állású influenszer – azaz csak és kizárólag, „hivatásszerűen” ebből él – rengeteg munkát fektet abba, hogy a követőtábora növekedjen. Nem egy nap alatt lesz valakiből olyan kaliberű személyiség, hogy egy-egy márka felkéri, legyen az arcuk, vagy legalábbis osszon meg róluk valamilyen tartalmat. És máris belefutottunk az Insta-világ nagy kelepcéjébe: a tökéletesség hajszolásába.
Menő még Kim Kardashiannak lenni?
Szerencsére egyre több az olyan influenszer, akik szánt szándékkal szembemennek a behúzott has-perfekt smink-iránnyal, és smink nélkül, lógó hassal, akár rossz közérzettel mutatják meg magukat. Nagyon gyorsan történt minden az elmúlt években, olyannyira, hogy már ez az ellenáramlat is hirtelen érkezett, és persze nem mindenkinek szimpatikus. A plus size modellek, a természetességet, minimalizmust, vagy akár környezettudatosságot, zero waste-et hirdető influenszerek is már a külsőségektől régen levált, komoly értékrendet közvetítenek.
Vajon meg tud egymás mellett hosszú távon is békében élni a két vonal, vagy tényleg leáldozott a Kim Kardashianok világának, ha már ők sem tudnak megújulni? Ha tudnak, nyilván nem felejtjük el őket. És akkor még itt vannak a vloggerek és a Tiktok-sztárok - a tizenöt perc hírnév már rég lejárt ma, pár másodperc is elég, hogy menő legyél…ez sokat elárul a jelenünkről.
Harkai Viktória pszichológust arról kérdeztük, szerinte milyen hatással van ránk és deformálja-e a személyiségünket a közösségi média. „Én inkább úgy fogalmaznék, hogy hatással van a jóllétünkre – magyarázza a pszichológus. - Egyetemes emberi tulajdonság, hogy összehasonlítjuk magunkat másokkal. Ha a közösségi médiában azt látjuk, hogy mások élete problémamentes és izgalmas, egyből összevetjük azt a saját életünkkel, ami korántsem ilyen, hiszen a valóság sosem ilyen tökéletes.
Az összehasonlítás eredményeképpen (ami sokszor nagyon rövid idő alatt, tudattalanul is megtörténhet) csökken az önértékelésünk, és nagyon nehéz, fájdalmas érzések jelenhetnek meg, mint például az irigység, a kilátástalanság vagy a szorongás. Ha ez hosszú távon fennmarad, az szorongásos zavarokhoz, vagy akár depresszióhoz is vezethet. Kutatások is kimutatták, hogy minél több időt tölt valaki az Instagram tartalmainak nézegetésével, önértékelése annál jobban csökken, a szorongásos és a depresszív tünetek megjelenésének valószínűsége pedig fokozódik.”
Kemény élet
A szakember szerint az influenszerek élete valóban nehéz lehet, munkájukon keresztül számos negatív hatásnak vannak kitéve. „A szinte állandó online jelenlét, a követőkkel való kommunikáció szinte beszippantja őket, miközben tudják, hogy egy kevésbé jól megkomponált tartalom akár végső csapást is jelenthet a karrierjükre nézve. Az online felületen való szereplés miatt sokkal jobban ki vannak téve mások kritikus, ítélkező reakciójának, amelyekkel szemben nem igazán tudják megvédeni magukat.
Az Instagram által megkövetelt folyamatos tökéletességre törekvés rettentően megterhelő lehet mind az influenszerek, mind pedig a környezetük számára.” És vajon tényleg veszélyben vagyunk, ahogy azt a katasztrofizáló narratíva állítja? Milyen kockázatokat jelenthet a fiatal, tinigeneráció számára az influenszerek követése? Ezt kérdeztük Harkai Viktóriától. „A közösségi média használata sok előnnyel és hátránnyal is járhat. Veszélyt akkor látok, ha nagyon eltolódnak a hangsúlyok abban, hogy egy fiatal mennyi időt tölt az online és az offline térben.
Az online felületeken való túlzott jelenlét sajnos magában rejti azt a csapdát, hogy a másokhoz való kapcsolódás érzetét kelti, miközben inkább fokozza a magány érzését, pedig ebben az életszakaszban különösen nagy szükség van a társas, megtartó kapcsolatokra. Az influenszerek követése szintén adhat egy ilyen illúziót, miközben valóságos, kölcsönös kapcsolat nem alakul ki.”
Veszélyben a tinik?
Valamilyen szempontból bizony, igen. „A tizenévesek alakuló énképe, személyisége fokozottan érzékeny a külvilág hatásaira, mások visszajelzéseire – magyarázza a pszichológus. - Ha egy ilyen érzékeny állapotban valaki naponta órákat tölt azzal, hogy az influenszerek által posztolt tartalmakat nézegeti, és ő maga is igyekszik hasonlóan tökéletes képeket posztolni, az sok szorongással, idő- és energiabefektetéssel jár.
Ha közben a fiatalnak alig vannak személyes, megtartó kapcsolatai, ahol megbeszélheti dilemmáit, problémáit, az a szorongás növekedéséhez, testkép-problémákhoz vagy akár étkezési zavarokhoz is vezethet. Nagyon fontos ezért, hogy a szülők segítsék gyermeküket abban, hogy a közösségi média használatuk limitált és tudatos legyen, és hogy az ottani kapcsolatok ne vegyék át az élő rokoni vagy baráti kapcsolatok helyét.” A kulcsszó tehát: a felelősség. Legyen az az egyéné, a tinié, a szülői – vagy az influenszeré. Nem túlzunk, ha úgy látjuk, egy poszt világokat dönthet meg.