Nagy Klaudia Vivien: az Európai Űrügynökség első magyar űrorvosnője
Dr. Nagy Klaudia Vivien hazánkban elsőként kapta meg Európai Űrügynökség által kibocsátott űrorvosi minősítést. A doktornő amellett, hogy a HUNOR-program kijelölt magyar kutató űrhajósa és tartalékosa, Kapu Tibor és Cserényi Gyula egészségéért is felel, az ESA űr programjában is szolgálatot teljesít. A szakember idén szeptemberben fejezte be az ESA képzését, de már tavaly óta részt vesz űrhajósok felkészítésében, valamint a visszatérésük utáni rehabilitációban is.
Jelenleg hét aktív űrorvos tevékenykedik Európában, Észak-Amerikában pedig körülbelül huszonöt, ők nagyrészt a NASA-nál dolgoznak. Az egész világon összesen körülbelül százan dolgoznak ezen a területen. dr. Nagy Klaudia Vivien Európa második női űrorvosa.
„Mindig örülök, amikor nők sikereiről hallok. Minden területen fontos, hogy rátermett legyen az illető. Az Európai Űrügynökségnél rajtam kívül jelenleg egy női űrorvos van, egy holland-kanadai kolléganő, aki hivatalosan repülőorvosként dolgozik. A többiek mind férfi kollégák. A NASA-nál is többségben vannak a férfiak, de néhány űrorvosnő ott is dolgozik” – kezdi dr. Nagy Klaudia Vivien kardiológus, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa.
A szakember alapvetően elektrofiziológiával foglalkozik – ezen a területen a szívritmuszavarok katéteres ellátására fókuszálnak. Az ESA orvosi bizottságának vezetője azt követően ajánlotta fel a doktornőnek, hogy végezze el az ügynökség űrorvosi képzését, hogy a Semmelweis Egyetemen ő felelt a magyar űrhajósjelöltek kiválasztásáért. A Semmelweis Egyetem 2022-ben kezdte meg az együttműködést a HUNOR Magyar Űrhajós Programmal, amelynek keretében az egyetem végezte a jelentkezők egészségügyi szűréseit.
Két évig vizsgáztatták, mielőtt eldöntötték, hogy ő mehet az űrbe - interjú Kapu Tiborral, a következő magyar űrhajóssal
Ennek során huszonöt űrhajósjelöltet vizsgáltak meg a NASA és az ESA szigorú kritériumai alapján, ezután pedig négy űrhajósjelöltet választottak ki. A jelöltek azóta sikeresen elvégezték a három szakaszból álló magyarországi kiképzési programot, az Irányító Testület által kiválasztott kutatóűrhajós és tartalékosa (Kapu Tibor, valamint Cserényi Gyula) pedig augusztusban meg is kezdte küldetésspecifikus kiképzését az Egyesült Államokban, Houstonban.
Sokoldalú az űrorvos-gárda
Az űrorvosi képzésre különféle szakorvosi háttérrel rendelkező orvosok jelentkezhetnek. A képzés másfél évig tart, gyakorlati és elméleti oktatásban is részt vesznek a kiválasztott jelöltek. „Van olyan francia kollégám, aki sürgősségi orvostannal foglalkozik, másik, olasz kollégám a haditengerészet orvosa, valamint pszichiáterként is dolgozik. Az elméleti képzés online, illetve helyszíni részvételt is magában foglal. Jelentős mennyiségű szakirodalmat kell elolvasnunk, beleértve az ESA által biztosított szakmai anyagokat is, amelyeket fel kell dolgoznunk.
Ezek egy része orvosi tananyag, másik része pedig az űrutazással kapcsolatos protokollok ismertetője. Ezek az anyagok nem könnyűek egy orvos számára, mert mérnöki tudást is el kell sajátítanunk: meg kell tanulnunk, hogyan működnek az űrhajók, és fizikai szempontból a súlytalanság jelenségét is meg kell értenünk.” A képzés gyakorlati feltételeit több helyszínen oktatják a résztvevőknek: a NASA és az ESA központjaiban.
„Mindent megmutattak nekünk, onnantól kezdve, hogy hogyan készül az étel, ami felkerül az űrállomásra, azon át, hogy milyen vészhelyzeti protokollok vannak érvényben, de megismerkedtünk a NASA gyakorlati képzéseivel és tréningmódszereivel is. A NASA- és ESA-űrhajósoknak a hat hónapos utazások alkalmával nagyon sokat kell edzeniük, erre speciális futópadokon és bicikliken készülnek, amiket mi is kipróbáltunk.” A doktornő emellett hozzátette: azért is mindent megtesznek, hogy a magyar kutató űrhajósok a lehető legjobb fizikális állapotban legyenek a küldetés idejére.
Az űrhajózás kardiológiai hatásai
Az asztronautáknak az űrállomáson naponta szigorúan két órán át kell edzeniük, mivel a súlytalanság állapota hatalmas kihívások elé állítja a szervezetet. Éppen ezért esnek át az űrhajósjelöltek számos vizsgálaton a felkészítés folyamata alatt. Nagy Klaudia Vivien kiemelte: „a teljes kardiovaszkuláris rendszert nagyon megterheli egy ilyen utazás. Ma már minden asztronauta-jelöltet több kardiológiai vizsgálatnak, - beleértve a koszorúér-CT vizsgálatot is - alávetnek. Ezek mind nagyon fontosak, és egyértelműen kizárják, hogy ilyen jellegű betegség felmerüljön a jelölteknél.”
A súlytalanság állapotában a testben folyadék átrendeződés zajlik le. A Földön az emberi testre hatással van ugyanis a gravitáció, amelyet folyamatosan ki kell egyenlítenie testünk kardiovaszkuláris rendszerének. „Itt a Földön erre azért van szükség, hogy a megfelelő vérmennyiség el tudjon jutni az agyunkig. Ehhez a szív pumpafunkciójára, valamint az erek, és az alsó végtagi vénákban található billentyűk munkájára is szükség van.
Amikor a gravitáció megszűnik, a folyadék a felső testrészben gyűlik össze, amelynek szemmel látható jelei is vannak. Vékonyabbá válnak ugyanis a lábak, és teltebbek lesznek a nyaki vénák. Ez fejfájást, orrdugulást, de akár komolyabb problémákat is okozhat” – mondta a doktornő. Súlytalansági állapotban az emberi szervezet jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez: rövid idő alatt 20%-kal képes csökkenteni a szervezet folyadék szintjét annak érdekében, hogy csökkentse a szervezetben fellépő túlnyomást.
„Az új egyensúlyi állapot kialakulása akkor okozhat problémát, amikor az űrhajós ismételten visszatér a Földre. Nem véletlenül látjuk az asztronautákat a visszatérésüket követő pár napban a felvételeken ülve vagy támogatva. A szívnek kevesebb munkája van a súlytalanságban, kevesebb energiával képes ellátni ugyanazt a funkciót, így gyengébbé válik, ezért fontos a fizikai munkavégzés és a tréning az űrállomáson. Ezzel küzdenek azért, hogy a fellépő izom- és csontleépülés ne érje el a kóros mértéket.”
Missziók
Magyar kutató űrhajósként a HUNOR-program keretében várhatóan Kapu Tibor utazhat a világűrbe – legkorábban 2025 tavaszán – az Ax-4 misszió legénységének kijelölt tagjaként. A magyar űrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula felkészítéséért és egészségügyi állapotáért a kezdetek óta felel a doktornő, hiszen az űrorvosok minden számukra kijelölt űrhajóst végigkísérnek egy-egy misszió során.
„A felkészítés fázisától ott vagyok az űrhajósok mellett, majd a karantén és a misszió során, illetve az űrhajós visszaérkezését követően, a rehabilitáció alatt is velük leszek. Kapu Tibor után várhatóan egy francia űrhajósnőt fogok kísérni 2026-ban” – mondta el Dr. Nagy Klaudia Vivien.