Valóban agresszívvá tehet a home office? Szakértővel beszélgettünk a távmunka előnyeiről és hátrányairól
A pandémia alatt terjedt el igazán a home office, aminek a végére ma már általános lett a hibrid munkavégzés, vagyis, hogy a hetünk egy részén otthonról, a másik – általában kisebb részében – a céges irodából dolgozunk. Sok szempontból örömteli változás ez, de vajon létezik-e árnyoldala is, ha munkaidőben a legtöbbször egyedül vagyunk?
Bánhidi Brigitta saját vezetői karrierjét követően már tizenöt éve foglalkozik vezetők fejlesztésével. Vallja, hogy bárki képes lehet a változásra és hogy a munka élvezetes, ha magunkhoz passzoló formáját választjuk. A szakembert arról kérdeztük, hogy milyen negatív lelki hozadéka lehet annak, ha rendszeresen otthonról dolgozunk.
Lehetnek pozitív és negatív hozadékai
Persze csak annak számára adott az otthonról végzett munka, aki megengedheti magának, mert a fodrásztól, agysebésztől és péktől például továbbra is elvárjuk, hogy minden nap a munkahelyén legyen. Brigitta elmondja, hogy a távmunka elterjedésének sok különböző hatása lett, pozitívak is bőven, például az, hogy többen és többet vannak a családjukkal, könnyebb megoldani a gyerekekkel kapcsolatos logisztikát vagy éppen a testmozgást. De hozzáteszi, hogy még ezeknek a pozitívumoknak is lehetnek negatív hozadékai.
Kerülni vagy szembenézni? A hatékony problémamegoldás első lépései a munkahelyen
„Hogy ezeknek az együttléteknek milyen a minősége, vagy mi az ára annak, hogy rugalmas az időbeosztás, már nem mutat egyértelműen rózsaszín képet. Sok olyan munkahelyet látunk, ahol a kollégák eltávolodtak egymástól, az interakciók a szükséges, céges minimumra szorítkoznak, aminek nem kívánt hatásai az egyén szintjén is érződhetnek, de például a céges innováció visszaszorulásában is tetten érhetőek”.
Egyensúly a munka és a magánélet között
Alkati kérdés és a körülményektől is függ, hogy valakiből antiszociális viselkedést hoz-e ki a távmunka, és ezt a megállapítást a szakértő is megerősíti. „Hosszabb időn keresztül egyedül dolgozva kialakulhatnak vagy erősödhetnek olyan negatív tulajdonságok, amik a közösségi létben nem jönnek ki, mint például a magányosság érzése, a szociális kapcsolatok hiánya miatti frusztráció, a motiváció csökkenése vagy éppen az állandó stressz és szorongás.
Az introvertált típusú személyek közül sokan kivirágoztak, hogy nem kell bejárniuk, de sajnos olyanról is tudunk közülük, aki depressziós tüneteket mutat a túlzott magány miatt.
Vezetőként és kollégaként is fontos szerepünk van abban, hogy észrevegyük és szükség esetén jelezzük, ha valamelyik munkatársunk a korábbitól lényegesen eltérően, esetleg szélsőségesen viselkedik. Felelősek vagyunk egymásért, mint a kis herceg a rózsájáért.”
Arra a kérdésemre, hogy milyen jelekre figyeljünk oda, hogy még azelőtt tetten érjük kollégánkon a változást, hogy belekerülne a negatív spirálba, Brigitta a hiányzó vagy erőltetett kommunikációt, a feladatok halogatását vagy a munkavégzés lassúságát, netán elmaradását, a többiekkel való frusztrált viselkedést, a rossz hangulatot, kedvetlenséget említi, és amint mondja, az is előfordulhat, hogy az illető nem találja az egyensúlyt munka és magánélet között, akár még panaszkodik is a határok összemosódására.
Stressz, feszültség és elmagányosodás
Ha hosszabb időn keresztül magunkban dolgozunk, hatalmába keríthet a magány érzése, ami negatívan befolyásolhatja a hangulatunkat és a motivációnkat. „A szociális izoláció növelheti az általános stresszszintet és szorongást, hajlamosíthat a depresszió kialakulására is. Aki nem csak otthonról, de azon belül még ráadásul egyedül is dolgozik, az könnyebben válhat önzővé, hiszen nincs szüksége mások támogatásra a mindennapi munkavégzés során.
Emellett az is előfordul, hogy a távmunka által lehetőség nyílik a munka- és magánélet határainak összemosódására, ami további stresszt és feszültséget okozhat. Az agresszivitást a munkavégzés során a munkahelyi konfliktusok is kiválthatják, de az egyedüli munkavégzés további kihívásokat tartogat, mivel kevesebb lehetőség van a konfliktusok megbeszélésére és megoldására, valamint a támogató munkakörnyezet hiánya miatt nehezebb a felgyülemlett feszültség leadása is.
Ugyanakkor kevésbé is veszélyes másokra az agresszív viselkedés, mert nincsenek ott a „háborgó tenger” közelében. Az írásbeli és telefonos kommunikáció sem jelent feloldozást, sőt, a metakommunikáció hiánya miatt, félreértésből fakadóan még több közlést könnyű agresszívnak érzékelni, mint amennyit a küldőjük valóban annak szánt” - teszi hozzá a szakértő.
Így kerülhető el a home office nem kívánt hatása
Felvetem, hogy segítséget jelenthetnek a mára jócskán elterjedt co-working irodák, és ezzel Brigitta is egyetért. „Ezek az irodák lehetőséget adnak a szociális interakcióra alapvetően egyedül dolgozó emberek esetén is. Itt azért többnyire olyanok jönnek össze, akik nem egy cégben, illetve nem egy témán dolgoznak, tehát érdemi, szakmai vitákra kevésbé van lehetőség, inkább csak az emberi kapcsolódásoknak adnak teret, és ez a stressz csökkentése szempontjából mindenképp hasznos.”
Fontos tényező lehet, hogy tartsunk fenn aktív kapcsolatot a munkatársainkkal és barátainkkal, és a tágabb családunkkal is. Nagy a kihívás, hogy befelé fordulva csak arra a feladatra koncentráljunk, ami éppen előttünk van, de az ember alapvetően társas lény, évezredek óta arra szocializálódtunk, hogy együtt, közreműködéssel oldjuk meg a problémáinkat.
Brigitta felhívja a figyelmünket, hogy iktassunk be rendszeres személyes találkozókat és keressük az együttműködési lehetőségeket, az unott és hátunk közepére kívánt online meetingeken túl is. Tanuljuk meg felismerni és kezelni a stresszt és a szorongást, például álljunk fel a laptopunk elől óránként tíz percre, sportoljunk hetente két-három alkalommal, legyünk minél többet a szabad levegőn és szánjunk időt a hobbinkra, barátainkra is.
„Az időbeosztás és az ezzel kapcsolatos önfegyelem kulcsfontosságú az önálló munkavégzés során, ezért alakítsunk ki magunknak rendszereket és ne engedjük, hogy a munka túlzottan dominálja az életünket, akkor sem, ha egyébként ki sem kell mozdulni miatta a lakásból. Ami még ennél is jobb, ha a munkavégzés helyét is váltogatjuk”- mondja Brigitta.
Távmunkában, kiegyensúlyozottan
Vajon milyen az ideális munkakörnyezet szociális szempontból? Létezik egy optimális arány az otthoni- és irodai munkavégzés mennyisége között? Szakértőnk szerint az ideális arány az, ami mellett biztosítható a munkaszerződésben vállalt összes kötelezettség teljesítése, és az egyén mentális-érzelmi jóléte is.
Az optimális arány nemcsak a munka milyenségétől, de a személyiségtől és az élethelyzetektől is függ.
„Ismerünk olyan vezetőt, aki azért jár be az irodába, mert a kicsi gyerekek mellett esélye sem lenne elvonulni és koncentráltan dolgozni, de olyat is, aki azért dolgozik többet otthonról, mert így könnyebben ellátja gondozásra szoruló édesapját. Ha már egyszer a pandémia katalizálta nekünk ezt a folyamatot, és helyére kerülhetett kicsit a munka a magánéleti preferenciák javára, akkor éljünk jól az eszközeinkkel és alakítsunk ki egy olyan mixet, melyben a céges célok és a kiegyensúlyozott, boldog élet kívánsága is teljesül.”