A félelem pszichológiája – Miért félünk, mégis vágyunk a Halloween borzongására?
Ahogy a fák lombjai aranyló színekbe borulnak, elérkezik az ősz egyik legizgalmasabb időszaka: a Halloween. Ez az ünnep nem csupán a rémisztő jelmezekről és az édességekről szól, hanem egy mélyebb, sokkal izgalmasabb jelenségről is: a félelemről.
Ez az alapvető érzelem mindannyiunk életében jelen van különböző mértékben, és bár sokan próbálják elkerülni az ehhez kötődő szituációkat és magát az érzést, félelmeink megértése és átdolgozása hozzásegíthet minket személyes fejlődésünkhöz.
Mit jelent ez pontosan? Németh Bence klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal beszélgettünk.
Gyermekkori félelmek
Kisgyermekként az iskolában folyton izzadó tenyérrel figyeltük, ahogy az óramutató lassan körbeért, és becsengettek. Mindenki a saját gondolataival viaskodott, miközben a szóbeli feleletek előtt kinyílt az a bizonyos osztálynapló. A vizsgakérdések súlya vállainkra nehezedett, a csendben pedig csak a szívverésünk hallatszott.
Akkoriban tanítóink szavai gyakran félelmet keltettek bennünk, talán a megfelelési kényszer és az ismeretlen helyzetek miatt. Míg egyesek számára ez a felfokozott szorongás lendületet adott, másokat azonban megbénított. A félelem nem csupán egy elkerülendő, kellemetlen érzés, hanem egyfajta indikátor is, amely jelzi, hogy az életünk valamely területén fejlődésre lehet szükségünk.
Az ősz gyarmatosítása: hogyan hódította meg a világot a pumpkin spice?
A félelem paradoxona
„Valójában a félelem egy fenyegető helyzetre adott természetes reakció, amely a túlélésünket szolgálja, amennyiben az nem túl gyakori és intenzív” – magyarázza Németh Bence arra a kérdésre, hogy miként használhatjuk ezt a negatív érzelmi állapotot a személyiségünk fejlődésére és miért vágyunk a Halloween adta „borzongás” érzésére?
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy amikor egy számunkra fenyegető helyzet elé kerülünk, a testünk azonnal reagál: a pulzusunk, felgyorsul a légzésünk, és a figyelmünk élesedik. Ezt az ősi mechanizmust a természet ajándékozta nekünk, hogy felkészítsen minket a veszélyekre.A pszichológus elmondása szerint,
a félelem univerzális emberi érzés, amelynek hátterében ideg-élettani folyamatok és pszichoszociális tényezők állnak.
Kiváltódása egyes esetekben „evolúciósan kódoltnak tekinthető”, máskor „szerzett”, azaz megtanuljuk, hogy egyes helyzetekben félni kell. Negatív kapcsolati élmények, életesemények, traumák hatására a kellemetlen érzés megjelenhet bennünk, majd hasonló tapasztalatok esetén a már ismert félelmek újra aktiválódnak.
Német Bence arra is kitér, hogy különböző helyzetek – például egy nyelvvizsga vagy egy utazás – egyeseknél inkább izgalmat és kíváncsiságot ébresztenek, ami magával ragadja őket. „Gondoljunk csak arra, amikor először léptünk ki a komfortzónánkból – talán ott volt bennünk a bizonytalanság, de a felfedezés varázsa mégis győzedelmeskedett. A félelem paradoxona tehát abban rejlik, hogy miközben visszatartana, ugyanazzal az erővel ösztönözhet is arra, hogy bátran haladj előre, és küzdj!” - fejti ki a szakértő.
De miért félünk jobban Halloween idején?
A válasz megértéséhez érdemes megismerni a Halloween eredetét. Az 1840-es években az Ír Nagy Éhínség miatt sok ír bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, akik magukkal hozták a Halloween hagyományait. Ebből a tradícióból nőtte ki magát az egyik legismertebb jelkép, a „Jack-o'-lanterns”, amely a „Stingy Jack” legendájához kapcsolódik.
Innen ered a Halloween, amikor a félelem különleges formát ölt: az őszi estéken, amikor a szél hűvösen fúj, és a hold fénye titokzatos árnyakat vet a földre, az emberek felöltik rémisztő jelmezeiket, hogy szembenézzenek a halállal, ami ijesztő.
A pszichológus felhívja a figyelmet, hogy ez a pillanatnyi ijedtség egy hirtelen, ijesztő ingerre adott azonnali válasz. Példaképp megemlíti, amikor valaki mögénk lopakodik, vagy hirtelen hangot hallunk, egyszerűen megijedünk, de ez az érzés azonban rövid életű, és amint a kiváltó ok megszűnik, az ijedtség is gyorsan elmúlik.
„Ezzel szemben a szorongás egy tartósabb negatív érzelmi állapot, amely a jövővel kapcsolatos negatív elvárásokon alapul. Egyfajta folyamatos aggodalom, félelem vagy feszültség, amely napokig, hetekig vagy még tovább is fennállhat. Ez az állapot érzelmi, fizikai és kognitív szinten is hatással van ránk.
A szorongás gyakran elkerülő viselkedést idéz elő, amely megnehezíti az élet normális folyását.
Bármennyire is furcsának tűnhet. de a szorongás érzése pedig leküzdhető, akár horrorfilmek segítségével is. Bár lehet, egy ilyen mozis estére nem feltétlenül Halloween éjszakája a legideálisabb választás.
A borzongás pozitív hatásai
„Volt egyszer egy páciensem, akit megkérdeztem arról, hogy miért szeret horrorfilmeket nézni, és ő így válaszolt: »Azért, mert alapvetően nem érzek semmit. Amikor horrorfilmet nézek, végre valamit érzek«.” – mesélte Németh Bence, aki szerint ez a kijelentés rávilágít arra, hogy sokan keresnek intenzív ingereket, amelyek érzelmi reakciót váltanak ki belőlük.
A szakértő kifejti, sokan azért néznek horrorfilmeket, mert kontrollált módon élhetik át a félelmet – a filmet ugyanis meg lehet állítani vagy kikapcsolni. Az élet félelmetes eseményeit viszont nem lehet „kikapcsolni”.
Mások számára ezek az élmények segítenek oldani a bennük lévő szorongást, amihez a Halloween is kapcsolódhat. Vidáman, játékosan próbáljuk megoldani a halállal és az elmúlással kapcsolatos félelmeinket, így a borzongás játékos formában veszít éléből. A pszichológus elmondása alapján, a félelem nem csupán egy elkerülendő érzés, hanem egy ajtó is a belső világunkhoz. Németh Bence így fogalmaz:
Ha felismerjük a félelmeinket, közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, és jobban megérthetjük azokat az érzelmeket, amelyek bennünk zajlanak.
Megküzdés a félelem érzésével
Amikor ijesztő helyzetekkel találkozunk, lehetőségünk van felfedezni saját határainkat és önismeretre szert tenni. A szakember javaslata szerint, amikor félelemmel találkozunk, érdemes lépésről lépésre haladnunk.
Kezdetben kisebb kihívásokkal szembenézve megerősíthetjük önbizalmunkat, és felkészülhetünk a nagyobb akadályokra. Fontos, hogy ne féljünk segítséget kérni szeretteinktől vagy szakembertől, beszéljünk az érzéseinkről, és ne feledjük, hogy a félelem természetes része az életnek.
Németh Bence kiemeli, hogy a Halloween kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy megtapasztaljuk a félelem különféle formáit biztonságos környezetben. Az ilyen jellegű „kontrollált” félelem segít felismerni, hogy nem mindig kell kerülnünk a kellemetlen érzéseket. A Halloweenhez köthető borzongás, rémisztő filmek és a horrorfilmek segíthetnek abban, hogy félelmeinket egyfajta játékos, könnyed módon tapasztaljuk meg, ami önmagában is oldhatja a bennünk lévő feszültséget.
Az emberekben mélyen gyökerezik az igény arra, hogy időnként kimozduljanak a komfortzónájukból. A Halloween körüli szokások, például a kísérteties díszletek és a horrorfilmek, éppen ezt az igényt elégítik ki. Ezek az élmények sokkal intenzívebbek, mint amit a mindennapi élet biztosít, és egyfajta menekülést nyújtanak a hétköznapok monotóniájából.
„A félelmek kezelése és megértése az egyik legfontosabb lépés a mentális jóllétünk javítása érdekében. Bár sokan próbálják elkerülni a félelemmel kapcsolatos helyzeteket, fontos megértenünk, hogy ezek az érzések természetesek, és ha megfelelően kezeljük őket, akkor hozzájárulhatnak személyes növekedésünkhöz” - hangsúlyozza a szakember, aki javasolja, hogy nézzünk más szemmel a félelmekre.
Amikor szembenézünk a félelemmel, fokozatosan növelhetjük az önbizalmunkat, és képesek leszünk szembenézni még nagyobb kihívásokkal is.