A karácsonyi képposztolgatás sokszor nem a gyerekről szól, hanem arról, hogy mi milyen tökéletes szülőnek érezzük magunkat

Az utóbbi években divat lett tárgyak helyett élményt ajándékozni. Nálatok is így van ez?

Csilla: Valószínűleg néhány év múlva már eljutunk oda, hogy egy élmény is tud majd a gyerekeim számára akkora örömet szerezni, mint a kiszemelt tárgy, de jelenleg még ott tartunk, hogy akkor örülnek az élménynek, ha a tárgyi ajándékot is megkapják mellé. Bennem pedig ez egy állandó belső konfliktus. Hogy nem ártok-e a gyereknek azzal, ha minden álmát valóra váltom? Mi egy teljesen más korban nőttünk fel, nálunk még a vágyakozás, álmodozás jelen volt hosszú évekig, hiszen nem azonnal kaptuk meg azt, amire vágytunk.

Barbara: Szerintem inkább az a fontos, hogy a karácsonyt ne nyomjuk agyon az elvárásokkal. Ne küszködjünk, hogy minden tökéletes legyen: az ajándék, a készülődés, a fenyőfa, a sütemény. A gyerekek szempontjából éppen attól lesz varázslatos, hogy mindenki boldog. Ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha a készülődésből mindenki kiveszi a részét, nem pedig egy ember vállára nehezedik minden. De a gyerekek életében egy bizonyos korig a tárgyi ajándékoknak és az élményeknek is nagy szerepük van. Hiszen az ajándékok kicsomagolása is élmény számukra.

A karácsony a gyerekekről szól és elárasztják a közösségi médiát a róluk készült fotók. Mire kell különösen oda figyelni?

Csilla: Igen, a Facebook és az Instagram tele van fotóstúdiókban készült, szánkón ülő, dobozok előtt pózoló családokkal. Számos kérdést vet fel a tény, hogy ez egy kreált szituáció, nem a valóság. De számomra azt kellemetlenebb látni, amikor az Instagramon, sztorikban bontja ki a gyerek az ajándékot és az egészet azonnal megosztják a világgal. Ez ugyanaz, mint amikor kétszer kell elfújni a szülinapi tortát, mert elsőre nem volt meg.

Amíg a szülők azon az érzelmi szinten vannak, hogy szükségük van a családi fotók által generált rengeteg pozitív kommentre, és ez által döntik el, hogy milyen tartalmat tegyenek közzé a gyerekről, addig lesznek ilyen Instagram sztorik és ezt rettenetesen elkeserítőnek, és veszélyesnek tartom.

Barbara: Ha egy novemberi, esős délutánon a gyereknek be kell mennie egy stúdióba, fel kell venni a karácsonyi jelmezt és be kell ülni a karácsonyfa alá, az komolyan megkérdőjelezi a gyerekekben a karácsony varázsát. A másik dolog, hogy ha karácsonykor azzal vagyunk elfoglalva, hogy elkészüljön a legelőnyösebb kép az Instagramra és minden tökéletes legyen, akkor az jócskán el tud venni a belsőséges hangulatból, amiről szólhatna az ünnep. A gyermek legintimebb álmát megosztani a világgal nem etikus.

Ez nem a gyerekről szól, hanem arról, hogy mi milyen tökéletes szülőnek érezzük magunkat a pozitív visszajelzések miatt és amiért megtaláltuk a leggyönyörűbb fát és a legjobb ajándékot.

Karácsony környékén az óvodákban, iskolákban is sok felvétel készül a gyerekekről.

Csilla: Igen és sok esetben nem megoldható, hogy a gyereked ne legyen rajta egy fotón, mert például egy csoportképről nem küldik ki, és megalázó is lenne számára, ha ez megtörténne. Szerintem minden esetben az intézmény feladata felelősségteljesen eljárni. Szerencsére nálunk az óvodában és az iskolában sem használják a Facebook-csoportokat a gyerekekről készült fotók megosztására. Mi egy olyan alkalmazáson keresztül kapjuk meg a fotókat, ahol senki más nem láthatja azokat, csak azok a szülők, akik a csoport tagjai.

Van erre intézményes megoldás?

Barbara: Sem a pedagógusok, sem a szülők nincsenek könnyű helyzetben. A dolgozókon van egyfajta nyomás, elvárás lett a szülők részéről, hogy beleláthassanak a gyerekek életébe. Ez behozza azt a problémát, hogy a gyerekek számára természetessé válik, hogy tucatnyi kép készül róluk minden nap és dokumentálva van az életük. Hamarabb tudjuk, hogy mi történt velük, mint hogy elmesélnék nekünk.

Egy titkos Facebook-csoport vagy egy alkalmazás is sokkal jobb, mintha nyilvánosan osztanánk meg és bárki hozzáférhetne. Az ünnepek során a közeli és távoli rokonokkal is találkozunk, akikre a gyerekek különbözőképpen reagálnak. Hogyan lehet jól kommunikálni a gyerek és a felnőttek számára a puszi kérdést.

Csilla: Nálunk nincs kötelező puszi. A gyerekeimet arra tanítom, hogy az ő testük, az ő szabályaik és az ő intim zónájuk. Ez nem az alap illedelmesség része nálunk. Mi sosem úgy köszönünk el, hogy: adj egy puszit ennek vagy annak, hanem ő választja meg a köszönés módját.

Barbara: Európa leghatékonyabb szexuális bántalmazást megelőző programja a bugyiszabály, ami arról szól, hogy már az éppen, hogy beszélni tudó babákkal el lehet kezdeni megértetni, hogy a fehérnemű alá senki nem nyúlhat engedély nélkül. Ezáltal az fejlődik ki a gyerekben, hogy a teste határai felett ő maga rendelkezik. Később ennek része a kötelező pusziadás. Alapszabály, hogy senkit nem kell megpuszilnia a gyereknek, akit nem akar.

Nem az történik, hogy hirtelen tizennyolc éves korunkban tudjuk, hogy mondhatunk nemet, hanem ezt a képességet gyerekkorban kell elsajátítani. Ez sem a gyerekről szól, hanem a szülőről. Hogy megpróbál megfelelni vélt vagy valós elvárásoknak azzal kapcsolatban, hogy az adott személy ne sértődjön meg, ha nem kap puszit a gyerektől.

Milyen ajándéktippet javasolnátok az olvasóknak, amivel idén karácsonyra meglephetik a kicsiket?

Csilla: A Budapesten a Pozsonyi úton található Pagony Könyvesboltot tudnám ajánlani, itt első ránézésre abszurdnak tűnő játékokkal találkozhatunk, melyek nem csak a gyerek, de a szülő számára is izgalmasak. Nagy kedvencünk a buborékpukkasztó társasjáték, aminek lényege, hogy buborékokat nyomogathatunk. Ez nem csak stresszoldó, hanem a gyerekek finommotorikáját is fejleszti.

Barbara: Az én tippem, hogy senki ne vegyen elektromos kütyüt a gyermekének. A koronavírus alatt másfél évig otthon ültek a gyerekek, a nagyobbak pedig a képernyőt bámulva tanultak. Ez nem tett jót nekik és rengeteg pszichés, mentális problémával küzdenek. Bármilyen élmény vagy tárgy jobb ajándék, mint egy kütyü, ami a képernyőhöz köti a gyereket. Teljesen más hatással van az agyra egy interaktív eszköz– minden interaktív, ami képernyőhöz köthető –, mint egy könyv, vagy bármilyen játék.

Stylist: Csillag Szilvia

Smink: Kiss Csilla

Haj: Végh Virág