Dr. Gyurkó Szilvia: A tabusítás a legkárosabb kommunikációs eszköz, ami szorongást vált ki a gyermekekben

Gyermekvilág

Születésünktől kezdve folyamatosan formálódunk, de felnőttként már jóval kevésbé. Kiskorban sokkal nagyobb hatással bírnak a minket ért élmények, impulzusok és minták. „A gyerekek nemcsak a jövővel, hanem a jelennel is azonosíthatók, amelyben együtt létezünk velük. Hatással vagyunk rájuk, ahogyan ők is ránk. Szülőként sok szempontból nincs más dolgunk, mint biztonságos utat építeni nekik, amin haladva fejlődhetnek, és azzá a felnőtté válhatnak, akinek születtek” – emelte ki Gyurkó Szilvia.

Hozzátette, hogy a gyerekeinkkel kapcsolatos döntéseket nem hozhatjuk meg kizárólag egy elképzelt jövőbeli cél érdekében. A jelenben kell megkapniuk a szükséges törődést, odafigyelést, egy olyan vizuális, kommunikációs és fizikai környezet megteremtésével, amelyben az egészséges fejlődésük biztosított.

A gyermekek sajátos varázsvilágot teremtenek maguknak, amelyben a szakértő szerint minél tovább maradnak, annál jobb, sőt még felnőttként is ideális, ha képesek vagyunk a gyermeki részünkhöz kapcsolódni és megélni azt. „A valóság azonban szüntelenül átszövi az életünket, és mindenkire hatással van. Fontos, hogy segítsünk a gyerekeinknek megérteni bizonyos témákat. Természetesen gyereknyelven, és mindig aszerint, hogy mire kíváncsiak, miben igényelnek támogatást, segítséget, információt.”

Nem szabad a saját érzéseinkkel vagy meggyőződésünkkel terhelni őket. Minden esetben arra legyünk nyitottak, ami őket érinti, és olyan mélységben osszunk meg velük gondolatokat, amely válasz az érdeklődésükre, életkorukhoz, tudásukhoz és képességeikhez mérten.

Az élet témát ad, a gyerek kérdez

Bizonyos kérdéskörök csak a családot érintik, míg mások akár az egész világra kiterjednek. Bárhogy is legyen, ha az élet olyan jelenségeket, témákat, kérdéseket idéz elő, amelyek foglalkoztatják a kisebbeket, akkor érdemes megbeszélni azokat, és hagyni, hogy szabadon elmondják a saját érzéseiket, gondolataikat.

A gyerekben az okoz szorongást, ha egyedül marad az érzéseivel, ha nincs kivel megosztania azokat. Gyakran előfordul, hogy a saját, nagyon finom érzékelése által tudja, hogy valami nincs rendben.

„Látja a szülei aggodalmát, idegességét, zavartságát, a változást, de nem kap semmilyen magyarázatot, vagy épp a tapasztalt viselkedéssel ellentétben azt a visszajelzést kapja, hogy minden rendben. Ez biztos út afelé, hogy a gyerek elbizonytalanodjon, elkezdjen megfoghatatlan vagy nehezen elképzelhető dolgok miatt aggódni” – mondta Szilvia.

Hozzátette, hogy bármilyen komoly témáról is legyen szó, akár háború, betegség vagy hasonló, ha kérdez, válaszoljunk rá, függetlenül az életkorától. Ahhoz, hogy a kicsik kíváncsiságát kielégítsük, sokat kell beszélgetni és kérdezni.

Hogyan kommunikáljunk szülőként?

Minden választ a gyermek érdeklődéséhez igazodva kell megadni, háttérbe szorítva saját mondandónkat, mert ez a kettő nem feltétlen jelenti ugyanazt. Fontos, hogy sokat kérdezzünk, hiszen akkor a kicsi válaszai mentén kialakulhat a szülőben egy pontosabb kép arról, hogy valójában mi mozgatja, mi érdekli, mi az, amiben segítségre szorul. „Hol hallottad ezt a szót? Mit tudsz róla? Mások mit mondtak? Hogy érzed magad, amikor erről beszélnek mások, vagy ezt látod?

Ez pár olyan kérdés, amelyek elindíthatnak minőségi beszélgetéseket a családban. A gyerek biztonságérzetének, a szüleivel kialakított bizalmának táptalaja a szabad kommunikáció megléte családi körben. Legtöbbször elegendő számukra, hogy mesélhetnek, miközben mi partnerként vagyunk jelen és meghallgatjuk őket.” A szakértő kiemelte, hogy negatív hatása nincsen, ha komolyabb témák is előkerülnek, ugyanakkor ennek alternatívája a tabusítás, amely rendkívül káros.

Emellett a gyerek magára hagyása a megválaszolatlan kérdések sokaságával nemcsak a szorongás kialakulása miatt ártalmas. Az interneten ma már bárki bármilyen témában kereshet, de nem biztos, hogy a megfelelő válaszokkal találkozik, ez pedig a gyerekek esetén kiemelten igaz.

Ha a szülő valamilyen kérdéskört mégsem szeretne az adott pillanatban megvitatni, vagy nem érzi magát kompetensnek benne, akkor bátran mondhatja, hogy “Erre most nem tudok válaszolni. Átgondolom, és később beszéljünk róla”.

Azonban lényeges, hogy később ténylegesen visszatérjünk a témára, miután átgondoltuk, vagy megvitattuk másokkal, hogy mit mondjuk.

A tudás erősebbé tesz

Sok szülő azért nem beszél a nehéznek gondolt témákról, mert a generációs sajátosságokból adódóan gyerekként saját szüleik sem vitatták meg ezeket velük. Gyurkó Szilvia elmondta, hogy ez teljesen érthető, de változnak a körülmények, amelyekhez alkalmazkodni kell. A kommunikáció nagyon jól tanulható és fejleszthető, ez pedig a szülői szerepvállalásra is pozitívan hat.

Másrészt sokan abból adódóan mellőznek egy-egy kérdéskört a gyermekükkel beszélgetve, mert úgy vélik, félteni kell őket bizonyos témáktól. Ezek mögött azonban legtöbbször a saját félelmük fedezhető fel. Úgy érzik, nem tudnának jól beszélgetni az adott témáról. Ma már a szülők és a gyerekek számára is segédanyagok tömkelege érhető el. Könyvek tekintetében rengeteg gyerek- és ifjúsági mű lelhető fel, amelyek az alkoholizmuson és a halálon át a válásig sokféle témáról írnak.

Érdemes figyelni az olyan választást segítő programokat is, mint a Szívünk rajta. A civil szervezetek és alapítványok, mint a Hintalovon Alapítvány vagy a Kék Vonal Alapítvány weboldalán is érdemes nézelődni, hiszen számos hasznos szülői segédanyag található.

Érdemes belegondolni, hogy önmagában a féltés még soha senkit nem védett meg a rossztól. Szülőként a gyermekünkkel együtt újra fel kell fedezni a világot. A tudás erősebbé és magabiztosabbá teszi a kicsiket, míg a tudatlanság és az információ hiánya sérülékennyé.