Sok szülő talán elcsodálkozik azon, hogy kétéves korig egyáltalán nem ajánlott a digitális eszközök használata
Mindig könnyebb előkapni a telefont, ha kérdésünk van, vagy csak kiszakadnánk egy kis időre a munkából. Azonban érdemes vigyázni arra, hogy a gyerekek előtt kerüljük a telefonozást, hiszen nem is sejtjük, milyen káros hatással lehet egy ilyen minta a kicsik számára. Mittli Éva gyermekpszichológussal beszélgettünk arról, hogy pontosan milyen következményekkel jár a korai eszközhasználat, és miért nem ajánlott a gyerekek kezébe okoseszközt adni.
Amikor a korai eszközhasználatról beszélünk, akkor azonnal eszünkbe jutnak az ijesztő hírek, amelyek azt ecsetelik, hogy a telefonok és más digitális eszközök által kibocsátott kék fény milyen káros a gyerekekre nézve. Köztudott, hogy ez a fényforrás befolyásolja a melatonintermelést, amely megzavarja az alvási ciklust. Ha pedig egy gyereknek felborul az alvásciklusa, abból nem sok jó származik. Mittli Éva gyermekpszichológus elmondása alapján azonban a kékfény ennél is nagyobb kockázatot hordoz.
„A kék fény nemcsak az alvásra van káros hatással, hanem a kognitív fejlődést is gátolja. A gyermekek agya gyorsan fejlődik, és rendkívül érzékeny a külső ingerekre, és ha túl sokat telefonozunk a jelenlétükben, akkor negatív hatást gyakorolunk az idegrendszerükre, habár csak akkor jelentkezik a káros hatás, ha a gyerek is a képernyőt bámulja. Ennek oka, hogy a kék fény és a gyorsan változó képek túlterhelik a gyerekek idegrendszerét.
A kék fény a melatonin termelésen keresztül az alvásra gyakorol káros hatást, ami pedig tovább tetézi a bajt."– kezdi a beszélgetést a szakember, aki háromgyermekes édesanyaként jól tudja, hogy milyen fontos a tudatosság az okoseszközök használatakor. Amikor a korai eszközhasználatról beszélünk, akkor azonnal eszünkbe jutnak azok a hírek, amelyek azt ecsetelik, hogy a telefonok és más digitális eszközök milyen károsak a gyerekekre nézve.
Köztudott, hogy képernyők által kibocsátott kék fény befolyásolja a melatonintermelést, amely megzavarja az alvási ciklust. Ha pedig egy gyereknek felborul az alvásciklusa, abból nem sok jó származik. Mittli Éva gyermekpszichológus elmondása alapján azonban itt nem áll meg a folyamat. „Ha egy gyerek rosszul alszik, az a kognitív fejlődésére is káros hatással van. A gyermekek agya gyorsan fejlődik, és rendkívül érzékeny a külső ingerekre, és ha túl sokat képernyőznek, ha sok nem életkornak megfelelő tartalommal találkoznak, akkor az negatív hatást gyakorol a fejlődésükre.
A gyorsan változó képek túlterhelik a gyerekek idegrendszerét, ami hosszú távon figyelemproblémákat okozhat”– kezdi a beszélgetést a szakember, aki háromgyermekes édesanyaként jól tudja, hogy milyen fontos a tudatosság az okoseszközök használatakor.
Már rég nemcsak a tévé nézése rejthet veszélyeket - hogyan tegyük biztonságossá a gyerek számára az online tartalomfogyasztást?
A WHO sem ajánlja
Tehát nem egy légből kapott kérdésről van szó, ezt igazolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is konkrét ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy mikortól és mennyi időt tölthetnek képernyő előtt a gyerekek. A kutatások szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a kisgyermekek számára a digitális eszközök használata, és ezután is fokozatosan érdemes növelni a telefon, tablet, laptop vagy televízióhasználat időtartamát.
„Sok szülő talán elcsodálkozik azon, hogy kétéves korig egyáltalán nem ajánlott a digitális eszközök használata. A WHO is ezt a határt szabta meg, és én is ezzel értek egyet. A gyermekeknek ebben a korban a természetes főleg a világ felfedezése és a mozgás a legfontosabb, nem a képernyő bámulása. Fontos tudni, hogy a túlzott okoseszköz-használat kihat a mozgásfejlődésre, a szociális kapcsolatokra, sőt még a beszédkészségre is.”
Ennek ellenére mindannyian ismerünk olyan szülőket, akik már korán okostelefont vagy tabletet adnak a gyerek kezébe, mondván, az új technológia elsajátítása hasznos lesz a későbbiekben. De vajon tényleg így van? Az okoseszközök korai használata valóban előnyt jelent számukra a jövőben? Mittli Éva szerint a válasz egyértelmű. „Egyesek szerint minél korábban találkozik a gyerek a technológiával, annál könnyebben fogja azt kezelni, de ez tévhit.
Ha mondjuk egy hároméves gyermek ügyesen kezeli a tabletet, attól nem lesz sem ügyesebb, sem okosabb, mint az, aki csak hét évesen vesz először ilyet a kezébe. A kognitív fejlődés szempontjából sokkal fontosabb a szabad játék, a kreativitás kibontakozása és a szociális interakciók. Amikor túl korán engedélyezzük az okoseszközöket, akkor számolnunk kell azzal, hogy a természetes folyamatok háttérbe szorulnak” – magyarázza a gyermekpszichológus, és még hozzáteszi, hogy a WHO szerint 2-6 éves kor között a maximális képernyőidő napi egy óra lehet, ezt is szülői felügyelet mellett.
Milyen példát mutatunk a gyerekeknek?
A kisgyermekek ösztönösen utánozzák a szüleiket, vagy a környezetükben lévő felnőttek viselkedését, és amikor azt látják, hogy a szülők vagy a közeli felnőttek folyamatosan telefonon lógnak, ők is ugyanígy akarnak viselkedni. Ezért fontos, hogy mi magunk is tudatosan használjuk az eszközeinket a gyerekek előtt.
„A gyerekek nagyon gyorsan elsajátítják azt a mintát, amit mi mutatunk nekik. Ha azt látják, hogy a telefonozás természetes része az életünknek, ők is erre vágynak majd, rosszabb esetben akár követelhetik is maguknak az okoseszközöket” – figyelmeztet Mittli Éva, aki szerint nem ritka, hogy a kisgyermekek már nagyon korán függővé válnak a digitális eszközöktől, hacsak nincs megfelelően szabályozva a használatuk. „Önmagában nem a mese káros a gyerekekre, hanem a korlátok nélküli online tartalom.
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos lenne visszaszorítani a social mediát az iskolás vagy nagyobb gyerekek számára. Sokszor még a felnőttek esetében sem egyértelmű, hogy amit a közösségi médiában látnak, az nem egyenlő a valósággal. Hogyan várhatjuk el egy gyerektől, hogy különbséget tegyen a social media és a való élet között?
Sok rossz következhet abból, ha a gyerekek idejekorán kezdik használni a közösségi médiát, kezdve a testképzavartól az önértékelési problémákig. Ez akár szorongást és depressziót is okozhat a gyerekeknél.” Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezeket a helyzeteket? Mutassunk példát, és egyrészt csökkentsük az okoseszközök használatát, másrészt beszéljünk a látottakról a gyerekekkel, legyen szó egy meséről, filmről vagy social media tartalmakról.
Hasznos tanácsok a tudatos eszközhasználathoz
Mittli Éva a beszélgetés végén leszögezi, nem arról van szó, hogy teljesen ki kell zárni az okoseszközöket a gyerekek életéből. Tény, hogy a digitális világ része a mindennapjainknak, és előbb-utóbb a gyerekek is találkozni fognak vele, azonban fontos, hogy ezt a találkozást tudatosan irányítsuk.
- Szabályozzuk az eszközhasználatot: Tartsuk be a WHO ajánlásait, és igyekezzünk minél későbbre tolni az önálló eszközhasználatot. Kétéves kor alatt teljesen kerüljük el az okoseszközöket, utána pedig korlátozzuk a képernyőidőt.
- Példamutatás: Ha mi magunk sokat telefonozunk, ne várjuk el, hogy a gyerekek ne tegyék ugyanezt. Próbáljunk meg telefonmentes időszakokat bevezetni a családi életünkbe, különösen a közös étkezések és játékidő alatt, illetve az elalvás előtt.
- Közös képernyőidő: Ha a gyerek mégis képernyő elé kerül, próbáljunk meg ott lenni mellette, és együtt nézni az adott tartalmat. Így lehetőségünk van arra, hogy kommentáljuk, magyarázzuk, és közösen dolgozzuk fel a látottakat.
- Kütyü helyett kapcsolódás: A digitális eszközök helyett próbáljunk meg minél több lehetőséget biztosítani a szabad játékra, és a mozgásra és az együttlétre. Ezek nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is erősítik. Az Éva által tervezett LapKaland kártyacsomagok remek alternatívákat vonultatnak fel.
- Tudatosság: Beszéljünk a gyerekekkel a digitális világ veszélyeiről, különösen a social mediáról. Magyarázzuk el, hogy a közösségi platformokon látott képek és információk nem mindig tükrözik a valóságot, és tanítsuk meg őket arra, hogyan használják biztonságosan az internetet.
Az elvett időt sosem fogjuk visszaadni
A gyermekek gyorsan nőnek, és minden perc, amit nem velük töltünk, egy lehetőség, amit elszalasztunk. A digitális eszközök kényelmesek, de érdemes átgondolni, hogy milyen árat fizetünk érte hosszú távon. Ha figyelünk arra, hogy milyen példát mutatunk, és hogyan vezetjük be a gyerekeinket a digitális világba, sok problémát elkerülhetünk, és biztosíthatjuk, hogy egészségesen fejlődjenek – mind testileg, mind lelkileg.