A Z generáció és a munka – beleszülettek a technológiába, most már ők diktálják a szabályokat
Mernek, vállalkoznak, utaznak és változást akarnak – nemcsak újraírják, hanem ők is hozzák meg a jövő szabályait, melybe már nem fér bele a klasszikus értelembe vett munkavállalás.
A folyamatos modernizálásnak, a digitális kultúrának és az állandóan megújuló életkörülményeknek köszönhetően a Z generáció tagjai (azaz az 1995 és a 2010 között született fiatalok) teljesen máshogy állnak hozzá a munkához, a munkavégzéshez, és úgy alapból az egész a munkavállalási folyamathoz, mint az előttük lévők.
Az ő feltételeik szerint fog működni minden
Az ő korukban már minden (de legalábbis a legtöbb dolog) innovációs, automatizált, megújított és megváltozott ahhoz képest, ahogyan még a születésükkör működtek a dolgok – úgy is mondhatjuk, hogy szó szerint „beleszülettek” az internetes forradalomba és a digitalizációba. Nem kell csodálkozni tehát azon, hogy a jelenlétükkel a klasszikus értelemben vett munka és a munkavállalás is hatalmas átalakulási folyamatokon esik keresztül: nincs több mellébeszélés,
nincs több kihasznált munkaerő, se túlórák tucatjai és kilenctől ötig tartó irodai mókuskerék.
Csak a tudás van és a teljesítmény, melyet állandóan fejlesztenek azért, hogy a világ is velük együtt változzon egy jobb, élhetőbb irány felé. A Z generáció tagjai folyamatosan haladnak egy olyan világban, ami még a klasszikus értelemben vett „rendszer” szerint működik. Ahhoz tudnánk a leginkább hasonlítani, mint mikor egy kőkorszaki reptér közepébe beépítenek egy automata mozgójárdát, amely felgyorsítja a haladást és megrövidíti az utat az andalgó sétálók között.
„Igazgató úr” kontra „drágaságom” – a munkahelyi szexizmus máig velünk él
Ugyanis legyünk őszinték: a Z-gen tagjai az első olyan generáció, akik szinte előbb tanultak meg az okostelefont kezelni és mobilon pötyögni, mint betűket olvasni az elsős kiskönyvből. A Z generáció tagjai rendkívüli módon szívják magukba a digitális technológiát: nincs olyan kütyü, amihez nem értenek; az állandó fejlődést és a változást pedig magától értetődő, szükséges folyamatnak tekintik. Könnyen alkalmazkodnak a spontán helyzetekhez; mernek, vállalkoznak, utaznak és állandóan képzik magukat.
Hozzá vannak szokva az éles váltásokhoz és a gördülékeny, fennakadás nélküli kommunikációhoz, ami rendkívül csábító munkaerővé teszi őket. A marketingdive.com szerint öt év múlva már a munkaerő 27 százalékát ők fogják kitenni, akkor csakhamar rájövünk, hogy a munkavállalási procedúrát alaposan át kell a számukra alakítani, különben az ő feltételeik szerint fog működni minden és egyik pillanatról a másikra be fog dőlni a klasszikus értelemben vett munkavállalási „rendszer”.
Pontosan tudják mit akarnak
A folyamat pedig elkezdődött, a feltételeket ugyanis már most is diktálják rendesen: a Z generáció világában például nem elfogadható az a válasz egy munkahelyen, hogy „ezt így szoktuk csinálni, ezért így kell csinálni”, mert a fenntartható, egyszerű és gyors megoldásokban hisznek, amelyek végleges változásokat teremtenek anélkül, hogy felesleges energia, pénz, idő és munkaerő vesszen kárba. Hogy ez miért is lehetséges? Azért, mert a fiatal munkaerőt már nem lehet csak úgy bekebelezni és irányokat sem lehet nekik szabni.
Az Z-genre jellemző önfejűség megújult gondolkodásformát eredményezett, mely folyamatosan segíti őket abban, hogy azok az innovációs szervezetek, amelyeket nap, mint nap létrehoznak, olyan problémakörökkel foglalkozhassanak, amikkel kapcsolatban generációkkal ezelőtt még csak ötletelés sem volt, még döntés sem született, nemhogy megoldás…
A transzformatív cégek persze képesek lesznek az innovatív változtatásra, de vannak olyan üzleti ágazatok, melyeknek nem lesz ilyen egyszerű dolguk: ezek a családi vállalkozások és az állami cégek, melyek átstrukturálása nem megy egyik pillanatról a másikra – ilyen munkahelyekre egyre kevésbé vágynak a fiatalok, mert nincs fejlődés, lassú a modernizálás és göröngyös úton halad az előrelépés.
A Z generáció tagjai viszont pontosan tudják, milyen munkahelyen szeretnének dolgozni: egy önálló, digitális és modern cégnél, mely tértől és időtől teljesen független tud lenni – tehát, lényegében egy olyan digitalizált platformon akarnak pénzt keresni a ma fiataljai, ahol digitális nomádként lehet dolgozni a világ bármely pontjáról, bármilyen napszakban, szabad emberként, esetleges papír és végzettség nélkül, sokszor csak a gyakorlatias tapasztalatra építve.
Jobb és élhetőbb világra vágynak
Régen csak a munka számított és a pénz. Ma már annál sokkal többről szól a munkavállalás. Ez mind szép és jó, de vajon működhet ez a gyakorlatban is? Talán. Vannak olyan szakmák, ahol már most többet ér a tapasztalat, mint a végzettség (gondolunk itt a művészekre, a mesteremberekre és például a járművezetőkre), léteznek azonban olyan ágazatok (és jelenleg belőlük van a több), melyek helyes működéséhez kiküszöbölhetetlen az elméleti oktatás – és ez így van jól.
A Z generáció fiataljai ugyanis hozzá vannak szokva ahhoz, hogy olyan pályát választhassanak maguknak, amihez csak kedvük van: már rég nincs meg az a kontroll, hogy csak két-három szakma közül lehet választani – lényegében bárki lehet bármi és bármikor, attól függően, hogy éppen mi teszi boldoggá. Merész kijelentésnek tűnhet, de a karrierváltás talán még soha nem volt ilyen könnyű, mint napjainkban és ez egyébként nem is csoda.
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy már rég nem végleges a „nagy pályaválasztás” előtti döntés, mert sokan a végzettségüktől függően egy teljesen más szakmában helyezkednek el; ahogyan ma már egy fix munkahely mellett sem ritka, hogy valaki elvégzi a második, harmadik szakmáját – ilyen ez a modern élet.
A Z generáció tagjai könnyen tudnak váltani, mert könnyen adaptálnak, ma már pedig rengeteg szakma összefolyik a másikkal, ezért az átmenet, amit maga a munka-és a karrierváltás okoz, nem nevezhető különösebben nagy kihívásnak – főleg akkor, ha azonosulni tudnak vele a fiatalok. A mccrindle.com.au oldal szerint a 18 és 23 év közötti fiatalok 51 százaléka attól függően teszi le a voksát egy brand, egy munkahely mellett, hogy tud-e megfelelően azonosulni a cég értékrendjével.
Ha erről szó sincs, akkor a Z generációs fiatal egy pillanat alatt továbbáll és talál magának egy olyan vállalkozást, ahol ki tudja tölteni az ambícióit. Amennyiben viszont azonosulni tud a cég értékrendjével, akkor tűzön-vízen keresztül kiáll a választása mellett és mindent megtesz azért, hogy a vállalkozás ne csak egy termékből álljon, hanem tartalmi mondanivaló is legyen mögötte.
Ezt a bébibumm-generáció tagjai (az 1948 és 1966 közötti születésűek), a Z generációs fiatalok felmenői nehezen értik, ami persze a II. világháború utáni történések miatt egyáltalán nem meglepő. Ők teljesen máshogy látták a munkavállalást és a munkakörülményeket is: nekik mást adott a munka, mint amit nekünk ad. Ott dolgoztak, ahol lehetett; annyit, amennyit lehetett - nem volt válogatás, nem volt szelekció, csak a munka és az érte kapott pénz, a többi nem számított. Ma már számít.
A globális forradalmasítás jelenleg is zajlik.
A technológiai újítások és a digitalizáció nemcsak a forradalmi tervek miatt jók, hanem azért is, mert leegyszerűsítik az életet és teret adnak egy olyan globális gondolkodási folyamatnak, melyre korábban nem volt és nem is lehetett lehetőség. Teljesen mindegy, hogy munkavállalásról, környezetvédelemről vagy oktatási rendszerről beszélünk; a lényeg az, hogy folyamatosan zajlik egy globális változás, tele lelkes és bátor fiatalokkal, akik szebb, jobb és élhetőbb világot akarnak létrehozni.