A Z generáció és a munka – beleszülettek a technológiába, most már ők diktálják a szabályokat
Mernek, vállalkoznak, utaznak és változást akarnak – nemcsak újraírják, hanem ők is hozzák meg a jövő szabályait, melybe már nem fér bele a klasszikus értelembe vett munkavállalás.
A folyamatos modernizálásnak, a digitális kultúrának és az állandóan megújuló életkörülményeknek köszönhetően a Z generáció tagjai (azaz az 1995 és a 2010 között született fiatalok) teljesen máshogy állnak hozzá a munkához, a munkavégzéshez, és úgy alapból az egész a munkavállalási folyamathoz, mint az előttük lévők.
Az ő feltételeik szerint fog működni minden
Az ő korukban már minden (de legalábbis a legtöbb dolog) innovációs, automatizált, megújított és megváltozott ahhoz képest, ahogyan még a születésükkör működtek a dolgok – úgy is mondhatjuk, hogy szó szerint „beleszülettek” az internetes forradalomba és a digitalizációba. Nem kell csodálkozni tehát azon, hogy a jelenlétükkel a klasszikus értelemben vett munka és a munkavállalás is hatalmas átalakulási folyamatokon esik keresztül: nincs több mellébeszélés,
nincs több kihasznált munkaerő, se túlórák tucatjai és kilenctől ötig tartó irodai mókuskerék.
Csak a tudás van és a teljesítmény, melyet állandóan fejlesztenek azért, hogy a világ is velük együtt változzon egy jobb, élhetőbb irány felé. A Z generáció tagjai folyamatosan haladnak egy olyan világban, ami még a klasszikus értelemben vett „rendszer” szerint működik. Ahhoz tudnánk a leginkább hasonlítani, mint mikor egy kőkorszaki reptér közepébe beépítenek egy automata mozgójárdát, amely felgyorsítja a haladást és megrövidíti az utat az andalgó sétálók között.
„Igazgató úr” kontra „drágaságom” – a munkahelyi szexizmus máig velünk él
Ugyanis legyünk őszinték: a Z-gen tagjai az első olyan generáció, akik szinte előbb tanultak meg az okostelefont kezelni és mobilon pötyögni, mint betűket olvasni az elsős kiskönyvből. A Z generáció tagjai rendkívüli módon szívják magukba a digitális technológiát: nincs olyan kütyü, amihez nem értenek; az állandó fejlődést és a változást pedig magától értetődő, szükséges folyamatnak tekintik. Könnyen alkalmazkodnak a spontán helyzetekhez; mernek, vállalkoznak, utaznak és állandóan képzik magukat.
Hozzá vannak szokva az éles váltásokhoz és a gördülékeny, fennakadás nélküli kommunikációhoz, ami rendkívül csábító munkaerővé teszi őket. A marketingdive.com szerint öt év múlva már a munkaerő 27 százalékát ők fogják kitenni, akkor csakhamar rájövünk, hogy a munkavállalási procedúrát alaposan át kell a számukra alakítani, különben az ő feltételeik szerint fog működni minden és egyik pillanatról a másikra be fog dőlni a klasszikus értelemben vett munkavállalási „rendszer”.
Pontosan tudják mit akarnak
A folyamat pedig elkezdődött, a feltételeket ugyanis már most is diktálják rendesen: a Z generáció világában például nem elfogadható az a válasz egy munkahelyen, hogy „ezt így szoktuk csinálni, ezért így kell csinálni”, mert a fenntartható, egyszerű és gyors megoldásokban hisznek, amelyek végleges változásokat teremtenek anélkül, hogy felesleges energia, pénz, idő és munkaerő vesszen kárba. Hogy ez miért is lehetséges? Azért, mert a fiatal munkaerőt már nem lehet csak úgy bekebelezni és irányokat sem lehet nekik szabni.
Az Z-genre jellemző önfejűség megújult gondolkodásformát eredményezett, mely folyamatosan segíti őket abban, hogy azok az innovációs szervezetek, amelyeket nap, mint nap létrehoznak, olyan problémakörökkel foglalkozhassanak, amikkel kapcsolatban generációkkal ezelőtt még csak ötletelés sem volt, még döntés sem született, nemhogy megoldás…