„Képtelen voltam normálisan működni" – Így lábalj ki a fesztivál utáni depresszióból
Lecsengőben a fesztiválszezon: a rutinos fesztiválozók pedig nemcsak azzal vannak tisztában, mely koncerteket érdemes meglátogatni az óriási kínálatból, hanem azzal is, hogy a szabadság égisze alatt töltött napoknak sokszor megvan a böjtje, már ami a mentális egészségünket illeti. A fesztivál utáni depresszióról Csehák Hajnalka pszichológussal beszélgettünk.
Ha valaha voltál már fesztiválon (és jól érezted magad), biztosan te is ismered azt a semmihez sem fogható ürességérzést, amely az események után eltölti az embert. Egyszerre érezheted üresnek és szomorúnak magad, de előfordulhat, hogy e két érzet végtelen önsajnálatba vált át. Bár tény, hogy keserű érzelmi állapotról van szó, érdemes már az elején leszögezni: a fesztivál utáni depresszió mindössze távoli rokona csak a major depressziónak, hiszen korántsem olyan súlyos tünetekről van szó, és azok is (jellemzően) egy-két hét után megszűnnek. Ez az állapot jellemzően egy régóta várt koncert, koncertsorozat vagy fesztivál után jelentkezik, és ugyan általában „csak” egyéni szinten jelenik meg, mégis, kollektív élménynek tekinthető. Mi ennek az oka és hogyan szabadulhatsz ki a fojtogató, negatív érzelmek kavalkádjából?
Eras Tour: amiről nehéz lejönni
„Megpróbáltam kezelni... De a gondolataim visszakalandoztak a koncertre. És ez végtelenül elszomorít, mert olyan, mint egy álom, amiből nem akarsz felébredni” – nyilatkozta a 27 éves Kelsey Taylor Swift egyik koncertje után. Nem Kelsey volt az egyetlen, aki kétségbeesetten vágyott vissza Swift koncertjének légkörébe: az Eras Tourt követően számos, olyan videó jelent meg a TikTokon, amelyeken a résztvevők a volán mögött zokognak a munkába menet, mondván „képtelenek normálisan működni.”
A felvázolt jelenséget a koncert utáni depresszió kategóriájába sorolták. Érdekesség, hogy az olyannyira elterjedt volt a Swift-show-k után, hogy a popsztár performanszait egy-egy cikkben már a pszichedelikus drogokhoz hasonlították, mondván: mindkettő rengeteg előkészülettel (a már emlegetett Kelsey például hónapokig spórolt a koncertjegyre, majd amikor ugyanilyen nehézségek árán hozzájutott, rengeteg időt és pénzt szánt arra is, hogy kitalálja, miben jelenik majd meg a koncerten) és szinte transzcendentális élményekkel jár.
Az Eras Tour kapcsán érdekes pontra világítottak rá a szakértők: több résztvevőtől hallották ugyanis azt, hogy olyan, mintha Swift létrehozna a koncertjein egyfajta mágikus, biztonságos, feminin burkot, amiből egyenesen fájdalmas visszatérni a való világba. Ugyan egy átlag fesztiválról nem mondhatjuk el ugyanezt, tény: a fesztiválbuborék hasonlóan pozitív töltetű lehet, amiből – lássuk be, – nehéz visszatérni a valóságba.
Távol a valóságtól
A HealthLine cikkében Matthew Boland klinikai szakpszichológus aláhúzza: ezeken az eseményeken az agy jellemzően boldogsághormonokat (endorfin, dopamin) termel, így természetes, hogy a lecsengés után szomorúnak érezzük magunkat. Valószínű, hogy ilyenkor rájövünk: hiába szeretnénk újra átélni ugyanazt az élményt, az semmilyen módon nem lehetséges. A felismerés pedig fájdalmasan érinthet minket. Az is könnyen előfordulhat, hogy attól tartunk, soha többé nem fogjuk úgy érezni magunkat, ahogy a fesztiválon vagy koncerten, de Boland szerint meglehet, hogy a kihagyott lehetőségek miatt szomorkodunk (például nem kértük el a mellettünk álló srác telefonszámát).
Csehák Hajnalka pszichológus úgy látja, a koncertek utáni depressziónak evolúciós eredete van. „Gyermekként (legalább 12 évig) hozzászokunk az iskola és a szünetek ütemezéséhez. 6 hét iskola, 2 hét szünet stb. A fesztiválokat sokan a nyári szünethez hasonló felszabadultság érzéssel élik meg: olyan, mintha ilyenkor végre levegőhöz jutnának. Nincs felelősség, pláne olyasmi, ami miatt fájna a fejük. Mint amikor anno három hónapra megszabadultunk a tanulni valótól” – magyarázza a szakértő.
„Fesztivállapotban” voltam, aztán szerelmes lettem: szakértőt kérdeztünk a fesztiválszerelmekről
„A fesztiválok végeztével azonban vissza kell térni a valóságba. Ezt ugyanolyan vonakodva teszik egyesek, mint amikor megkezdődött az iskola, amely teljesen érthető. Hiszen ki vágyik a konstans felelősségre és ezernyi elintézni valóra?” – foglalja össze a pszichológus. Hajnalka szerint ennek következményeként gyakran megjelenik az önsajnálat, amely rendkívül nehéz érzelem, és utat nyithat olyan egyéb érzeteknek, mit a szomorúság vagy a veszteség. Mindegyik teljesen valid, hiszen valóban elvesztettünk valamit.
A rövid időre kiterjesztett szabadságunkat.
Lendülj túl az önsajnálaton
Mielőtt rátérnénk arra, hogyan tudsz könnyedén túllendülni a fesztivál utáni depresszión, érdemes néhány szóban kitérni az alkohol és különböző drogok mentális hatásaira, hiszen azok – sajnos vagy sem, de mégis – az ehhez hasonló események részei.
Csehák Hajnalka szerint a különböző tudatmódosító szerek – különösképp azok kitisztulása szervezetünkből – felerősíthetik a fesztivál utáni depresszió tüneteit. „A tudatmódosítók egyértelműen felszabadítják a gátlásokat. Amikor viszont múlóban van a mámor, ellentétes érzetek jönnek létre: a feldobottságot felváltja a szomorúság, az engedékenységet az ingerlékenység, és még sorolhatnánk.”
Különösen érvényes ez akkor, ha valaki több napot tölt a fesztiválon, és meg sem várja, hogy kiürüljön a szervezetéből az alkohol, csak újabb és újabb adaggal bombázza a szervezetét. Nem véletlenül: a józanodás ugyanis ugyanolyan veszteség érzéssel jár, mint amit a fesztiválok után érzékelünk. (Nem beszélve a "hangxiety"-ről, azaz másnapos-bűntudatról.) Ezt pedig (jellemzően) mindannyian szeretnénk elkerülni.
Mivel a szakértők tisztában vannak vele, hogy nehezen tudnák lebeszélni a fesztiválozókat az alkoholfogyasztásról (holott egy-egy nap bőven lehozható anélkül) egyértelműen felelős alkoholfogyasztásra, és a drogok elkerülésére buzdítják a résztvevőket. A HealthLine pszichológus szakértője kiemeli: érdemes rengeteg vizet fogyasztani a fesztiválozás alkalmával, különösen akkor, ha alkoholt, vagy magas koffeintartalmú italokat is fogyasztottál.
Sokat segíthet még a fesztivál utáni depresszió kiirtásán az is, ha odafigyelsz arra, mivel táplálod a szervezeted. A magas triptofán- és szénhidráttartalmú ételek bizonyítottan felerősíthetik a test szerotonin-termelő képességét. (Magas triptofán tartalommal bírnak például az olyan sovány húsok, mint a csirke, a pulyka, a lazac, de a tojás és a borsó is hasonlóan hasznos lehet ebben az időszakban.)
Az sem csak üres frázis, hogy a közösség ereje segíthet túllendülni a holtpontokon: beszélgess a legkedvesebb emlékeidről azokkal a barátaiddal, akikkel átélted! (Pláne, ha ők is fesztivál utáni depresszióban szenvednek.) Miután a koncertek és fesztiválok erőteljes fizikai és érzelmi lenyomattal járnak (magyarán rendkívül fárasztók) a pihenés is hasznos módszer: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás enyhítheti a tüneteket. Ez persze nem jelenti azt, hogy megéri egész nap az ágyban feküdni, de mindenképp hagyj magadnak időt arra, hogy feldolgozd azt a rengeteg ingert, ami egy egyhetes fesztivál alatt ért.
Hajnalka szerint az átkeretezés is sokat segíthet: ahelyett, hogy afölött keseregnél, hogy valami elmúlt, fókuszálj inkább arra, milyen (szép) élményekkel gazdagodtál! Hidd el: a pozitív keret egészen már megvilágításba helyezi a veled történteket. Csak rajtad áll, hogy élsz-e ennek lehetőségével!