Ha karácsonykor is védenéd a környezetet, nem kell mindenképp műfenyőt venned
Amikor kimondjuk a karácsony szót, legtöbbünknek a legelső asszociációja egy szépen feldíszített, zöldellő fenyőfa, meleg fényekkel és a hamisítatlan fenyőillattal, lehet még a kedvenc szaloncukor íze is felidéződik. A kérdés csak annyi, hogy milyet vegyünk?
Milyen is az igazi karácsonyfa? A kérdés költői minden értelemben, tudjuk. Hiszen azt kell megtalálni aki a legjobban illik hozzánk, pontosabban az igényeinkhez és az otthonunkhoz. 2024-ben egyre nagyobb a választék és mint az élet minden területén, itt is igaz, hogy egyre nehezebb döntést hozni. Ahogy a lakás mérete és a terek is lehetnek korlátozóak, valakinek a gyerekeit kell figyelembe venni vagy épp a háziállatokat. A jó hír az, hogy a mai kínálatban mindenki meg fogja találni azt a megoldást, ami neki a legtökéletesebb lehet.
Klímasemleges karácsony
A karácsonyi ünnepnapok nemcsak a mentális egészségünkre és a pénztárcánkra, hanem a környezetre is megterhelően hatnak. Egy svéd egyetem felmérése szerint egy karácsony alatt több, mint 650 kg szén-dioxidot bocsátunk ki személyenként. Ebbe sok minden beletartozik az ételektől egészen a vásárlásokig és a karácsonyi kivilágításig. A kutatás 2007-es, de sejtésem szerint inkább rontottunk ezen a számon, mintsem javítottunk volna az utóbbi években.
Amennyiben a fenntarthatóság számunkra kulcskérdés, talán akkor a legegyszerűbb a válasz, ez esetben a legfenntarthatóbb karácsonyfa az, ami nincs - le sincs gyártva és ki sincs vágva. Akinek viszont fontos, hogy az otthonában karácsonyi hangulatot a fa alapozza meg, akkor sem kell lemondania róla, ha fontos neki a bolygónk jövője, mert már nagyon sokféle alternatív megoldás létezik.
Az alternatív karácsonyfák sora szinte kimeríthetetlen, lehet újrahasznosított, többször újrahasználható, készítheted kicsire és nagyra, bátran szabhatod a saját lakteredhez. Ha a könyveket szereted, építhetsz könyvekből, de ha fontos, hogy többször használd, olyat is tudsz készíteni, amit utána minden évben elővehetsz. A kreatív oldalak az internet teljes tárházát nyújtják neked abban, hogy megtaláld a hozzádillőt. Azzal, hogy saját magad készíted el a karácsonyfádat, fejleszted a kreativitásod és közben még a mentális egészségedről is gondoskodsz.
A másik megoldás, hogy cserepes vagy földlabdás fenyőt vásárolsz, ezeket viszont érdemes a szabadban tartani az ünnepnapokon is, hiszen a felfűtött, bemelegedett lakások klímája nem igazán fenyőbarát. A legtökéletesebb ebben az esetben, ha sikerül az erkélyen vagy a kertben helyet találni neki. Ám nagyon fontos kérdés, hogy mi történik a fenyővel az ünnepek után? A földlabdás vagy cserepes fenyő esetében a kiültetés kérdése egy sarkalatos pont, sokan romantikusan úgy képzelik, hogy majd a kertben találnak otthont a fáiknak.
Ezzel a nehézség, hogy a fenyő nagyra nő, teret vesz el és árnyékol, valamint nagyon lúgos hatású lesz a föld körülötte és nagyon kevés növény bírja. Valamint, ha minden évben veszünk egyet, és kiültetjük a kertbe, akkor egy idő után nem lesz kertünk. Közterületre, erdőbe pedig nem lehet engedély nélkül ültetni, hiszen fontos biológiai szempontokat is figyelembe kell venni egy ültetés során. Két opció marad hát, az egyik, hogy csak egyszer vásárolunk, kint tartjuk majd a fagyok elmúltával, egy jól megtervezett helyre kiültetjük a kertünkben, így egy örök karácsonyi fenyőnk marad, amit kint a kertben tudunk feldíszíteni minden évben és bentről tudunk benne gyönyörködni.
A másik lehetőség, amely az elmúlt években igen népszerű volt, a bérfenyő. A földlabdás vagy épp cserepes fenyőt a vásárlók kibérlik, majd az ünnepek elteltével visszaveszi az eladó, aki kiülteti vagy tovább neveli a következő évekre. Ez egy jól működő rendszer tud lenni, természetesen kicsivel több logisztika kell hozzá.
Melyik az igazibb fenyő?
Vannak, akik a műfenyőre esküsznek és nekik is megvannak a saját álláspontjaikat igazoló adatok. A műfenyőt jó esetben hosszú távra érdemes vásárolni, ezt alátámasztja a sheiffeldi egyetem idei kutatása, mely szerint egy műfenyő akkor éri meg, ha legalább 6 évig használják. Ám a gyártás során rengeteg káros anyag kerül kibocsátásra, valamint a pontos lebomlási ideje ismeretlen (legalább több száz év), sőt, lebomlás után is rengeteg mikroműanyag kerül a természetbe.
Jó alternatíva ennek fényében, ha valaki használt műfenyőt vesz és azt tartja még pár évig a körforgásban, ekkor minden bizonnyal kevesebb a karbonlábnyom. Összességében azonban kimondható, hogy az igazi fenyő sokkal fenntarthatóbb megoldás az ünnepekre, még abban az esetben is, ha vágott fenyőt veszünk. A vágott fenyőfa esetében még mindig sokkal kevesebb karbon lábnyomot hagyunk hátra, hiszen a fenyőfákat erre specializálódott telepeken nevelik, hogy amikor elég nagyok lesznek beteljesítsék majd karácsonykor a sorsukat.
Amíg növekednek, addig oxigént termelnek és szén-dioxidot kötnek meg. Miután pedig már nincs rájuk szükség, általában komposztra teszik vagy kevésbé jó megoldásként elégetik. Azt, hogy milyen fenyőt vásárol valaki, tényleg ízlés vagy épp családi szokás, hagyomány kérdése. Ami fontos, vágott fenyő esetében hogy bizonyosodjunk meg róla, hogy fenntartható fenyő gazdálkodásból származik - Magyarországon a legnagyobb fenyőfa termelő vidékek Zala vármegyében találhatóak.
Ünnepek közeledtével a hangulat és a családi szokások mellett, szerencsére egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság is. Egészen biztosan mindenki meg tudja találni a hozzá legközelebb álló alternatívát, hogy utána örömteli szívvel élhesse meg az ünnepi pillanatokat!