Iványi Anna: Egy baba egészsége gyakran összefügg az anya lelki és fizikai egészségével
Kisgyerekes szülőként tudjuk, hogy mekkora segítséget jelent, ha jó a viszonyunk a gyerekorvosunkkal. Mi várható el egy szakembertől, és mit tehetünk, ha a körzeti orvossal nem tudunk jó viszonyt kialakítani?
Az anyaság útján támogatást nyújtó közösség, az Emma Egyesület szakemberével, Iványi Annával beszélgettünk arról, milyen a jó gyerekorvos, és mik a szülők jogai.
Jogok és szabályok
A háziorvos és a házi gyerekorvos feladatait, illetve az orvosválasztás és -váltás szabályait a 4/2000 rendelet tartalmazza, amelyhez bárki hozzáférhet online. Itt szerepel az is, hogy amennyiben van olyan gyerekorvos, aki vállalja az ellátást, akkor lehet a körzeten kívüli orvost is választani. Ilyenkor az új orvossal való megbeszélés után a szülőnek nincs több teendője, a kiválasztott szakember kéri ki az előző orvostól az egészségügyi dokumentációt.
Amikor nem a saját lakóhelyén tartózkodik a család, az adott helyen ott működő házi gyermekorvosnak el kell látnia a gyereket (érdemes mindig magunknál tartani a gyerekünk TAJ-kártyáját, vagy személyi igazolványát.)
Iványi Anna ajánlja a TASZ tájékoztatója-t arra az esetre, amikor a gyerek kórházba kerül, de felhívja a figyelmet arra, hogy ezek közül több vonatkozhat a gyerekorvosi ellátásra is, például az orvos tájékoztatási kötelezettsége, a gyerek joga, hogy a szülője folyamatosan mellette legyen, a gyerek emberi méltósághoz való joga, vagyis hogy a ruháját csak a szükséges mértékben kelljen levennie, és a vizsgálat során csak azok legyenek ott, akiknek a jelenléte a beavatkozáshoz szükséges, illetve a személyes, érzékeny adatainak a védelme.
A legfontosabb szempontok
Ami a leginkább lényeges, hogy a gyerekorvos és a szülő között jó és tiszteletteli legyen a viszony. Az orvos ideális esetben olyan légkört teremt, amelyben a szülő bátran fel meri tenni a kérdéseit, és amelyben az átlagostól eltérő - de nem veszélyeztető – gyermekgondozási elveket is elfogadja az orvos. Ilyen lehet például a vegetáriánus vagy vegán étrend, a BLW (vagyis a gyermek által irányított elválasztás), de az is, ha egy kismama otthon kíván szülni.
Nem az a fontos, hogy orvos és szülő mindenben egyet értsenek, de az elengedhetetlen, hogy a szakember ne érzelmi, hanem tudományos alapokon ítélje meg, hogy a hozzá forduló szülő milyen módon látja el a gyermekét.
Iványi Anna azt is kiemeli, hogy az orvos ideális esetben a társszakmák képviselőivel (például védőnő, laktációs tanácsadó) is jól együtt tud működni – egy baba egészsége például gyakran összefügg az anya lelki és fizikális egészségével, ezért gyakran kell a lehető legszélesebb körben vizsgálni egy-egy tünet okát, bevonva adott esetben más családtagokat, vagy egészségügyi dolgozót (természetesen a kompetenciahatárok tiszteletben tartása mellett).
Naprakészség, korszerű tudásanyag
Az is megfontolandó szempont, hogy a gyerekorvos mennyire tudja támogatni a családot a tájékozott döntéshozatalban, ad-e kellő információt, választási lehetőséget, kellő időt a döntésre, bátorítja-e a szülőket, hogy kérdezzenek, elfogadja-e, ha más, megbízható forrásokat is használnak.
„A szülők és a gyerekorvos közötti tiszteletteljes kommunikáció mentes a zsarolástól, manipulációtól, fenyegetéstől, nem minősíti a szülők döntéseit, tiszteletben tartja a szülői kompetenciákat, döntéseket és egyéni preferenciákat” – hangsúlyozza Iványi Anna, majd hozzáteszi, hogy fontos lenne, hogy a gyerekorvosok a többi segítő szakemberrel azonos, evidencia alapú ismereteket közvetítsen a szoptatástámogatásról, hozzátáplálásról, fejlődési mérföldkövekről.
„Ha a baba fejlődése elmarad a kívánatostól, akkor időben jusson el a szükséges szűrővizsgálatra vagy fejlesztésre, de ugyanakkor ne tegyék ki felesleges stressznek, nyomasztásnak a családokat pusztán az átlagtól való eltérés miatt.
Ehhez nagy segítség lenne a szakemberek számára, ha munkájukat naprakész, korszerű tudásanyagot tartalmazó irányelvek támogatnák” – emeli ki Iványi Anna, hozzátéve, hogy az is jó lenne, ha a szülők kapnának tájékoztató anyagokat, amik támpontokat adnának nekik a leggyakoribb egészségügyi helyzetekre. Ilyen például a Semmelweis Egyetem által 2015-ben megjelentetett, és online ingyenesen letölthető Mit tegyek, ha beteg a gyermekem? című kiadvány is.