„A pszichológus az egyént gyógyítja, a szociológus a társadalmat” - Szalóczy Nóra egészségügyi adattudós, aki nem kedvelte a reál tárgyakat, mégis a statisztika lett a szenvedélye
Szalóczy Nóra egészségügyi adattudós, ami sokak számára kevéssé ismert terület lehet. Évekig készített statisztikákat betegutakról, amelyek révén jobb képet kaphatunk a megfelelő gyógyszerek alkalmazásáról bizonyos betegségeknél. A kutató az idén indult egészségügyi adattudós mesterképzés egyik vezetője, amely Európában is újdonságnak számít.
„Szerencsés voltam, mert már nagyon kicsi koromban is volt otthon számítógépünk. A szüleim figyeltek arra, hogy ez az akkor még újnak számító technológia nálunk is meglegyen. Egészen korai emlékeim vannak arról, hogy angol CD-ROM-okkal játszom, pedig nyilván ötévesen még nem tudtam angolul. Ez természetesen jelentett valamennyi előnyt” - meséli a pályafutása kezdeteiről Szalóczy Nóra
Gimnáziumban nem voltam jó reáltárgyakból.
„Sok minden más érdekelt, de a tanulás a legkevésbé. Az utolsó évben rájöttem, hogy kezdenem kellene magammal valamit. Nagyon sokáig gondolkodtam az orvosi és biológiai pályákon, de nem voltam elég erős sem biológiából, sem matematikából, sem fizikából. Felvételiztem pszichológia szakra, de ott hatalmas volt a túljelentkezés. Véletlenül lettem szociológus, ami végül életem egyik legjobb döntésének bizonyult" - folytatja izgalmas karrierútjának ismertetését az ifjú tudós.
Az extrovertált emberek rejtett erősségei
A számok világa
Nóra a szociológiai tanulmányaival párhuzamosan elkezdett dolgozni egy klinikai pszichológián. Itt töltötte az egyetemi évek alatt a szabadidejét, de hamar tisztázódott benne, hogy nem neki való ez a pálya.
„Minden tiszteletem a pszichológusoké, azonban a szociológus pálya erősen épít a statisztikára, ami sokkal közelebb áll hozzám, mind a kvalitatív, mind a kvantitatív kutatások terén. Azt szoktam mondani, hogy míg a pszichológus az egyént gyógyítja, addig a szociológus a társadalmat”- mondja Szalóczy Nóra, aki azt is elmeséli, hogy időközben rájött, hogy jobban mennek neki a számok, mint hitte.
„2015-ben egy előadás hatására elkezdtem a data science-el mélyebben foglalkozni. Később vált teljesen egyértelművé, hogy erre fogom ráépíteni a mesterséges intelligenciát. Akkor teljesen elkapott a gépszíj, és magával ragadott " - tekint vissza, majd kifejti, hogy a data science egy adattudomány, vagyis adathalmazokból állítanak össze statisztikákat. Az adattudósok különféle informatikai módszerekkel dolgoznak fel adatokat és készítenek statisztikákat belőlük.
A 2010-es évek óta egyre több és kifinomultabb adatot gyűjtenek a különböző rendszerek. „A statisztika a matematikával ellentétben nem egy lefektetett, szabályozott tudományág. Ha valaki jól akarja csinálni a statisztikát, etikusnak és kritikusnak kell lennie. Ugyanis a statisztikát addig lehet csűrni-csavarni, ameddig csak szeretnénk. Ezzel szemben a matematikában lefektetett szabályok vannak, például:
50+50 nem lehet 110.
A statisztikában viszont bármi lehet bármennyi" - magyarázza a tudós, aki 2017-ben, a Kürt Akadémián végezte el a data science-képzést, amely akkoriban új területnek számított itthon. Később az AI technológiai képzést is itt végezte, ma pedig már tanít az akadémián.
Betegéletút elemzés
A képzéseket követően fél év múlva azonnal data science csapatvezet lett Szalóczy Nóra egy magyar egészségügyi startup cégnél, akik a LinkedIn-en találták meg; betegéletút-elemzésekkel foglalkoztak. „Előtte már tanítottam a Semmelweis Egyetemen, ahol 2018 és 2023 között egészségszociológiát oktattam az Egészségtudományi Karon, így nem állt messze tőlem ez a terület. Két egészségügyi szoftvert is fejlesztettünk. Az én feladatom a fejlesztő csapat és az ügyfél közötti közvetítés volt.”
A betegút-elemzések célja, hogy megtalálják a hasonlóságokat az ugyanazon betegségen átesett páciensek kórtörténetében. A startup, ahol Nóra dolgozott, többnyire külföldi gyógyszergyártó cégek számára készített elemzéseket és statisztikákat.
„Magyarországon hatalmas mennyiségű adathalmaz áll rendelkezésre. Minden lakos adatait anonim módon gyűjtik, és ezeket elemeztük.
Az alapvető cél az volt, hogy megtaláljuk, túléli-e a beteg az adott betegséget.
Azok a páciensek, akik túlélnek, általában valamilyen közös jellemzővel bírnak. Ilyen lehet, hogy hasonló életkorban vannak, időben diagnosztizálták őket, vagy a gyógyszerkombinációik megfelelőek voltak” - avat be szakmája részleteibe az adattudós.
Szalóczy Nóra szerint a betegutakban sokkal több lehetőség rejlik, amit még nem használtak ki. „A gyógyszeriparban megvannak az anyagi erőforrások az elemzésekre, de fontos tudni, hogy ez az egyik legérzékenyebb adatunk. Óriási jelentősége van annak, ha valami félremegy a kezelés során, vagy ha egy gyógyszer nem megfelelő minőségben készül el. Az adatok kezelése, tárolása és feldolgozása során fontos, hogy azokat megfelelő célra használják, és biztonságban legyenek.”
Magyarázza az elemző, majd egy érdekességre is felhívja a figyelmet: Az olasz In Silico gyógyszergyártó cégnek gépi tanulási módszerekkel 21 nap alatt sikerült beazonosítania egy olyan molekulát, amely alkalmas lehet a tüdőfibrózis kezelésére. Ilyen eredményre korábban nem volt példa.
Egyedülálló képzés a Semmelweis Egyetemen
A data science felkapott területnek számít, a női adattudósok is egyre nagyobb számban vannak jelen a szektorban. Szalóczy Nóra jelenleg több helyen dolgozik, többek között a Semmelweis Egyetemen, ahol segített beindítani egy új képzést a Neuron Solutions csapatával.
„A Semmelweis Egyetemen, 2024. szeptemberében elindítottunk egy vadonatúj, akkreditált MSc képzést egészségügyi adattudós néven az Egészségügyi Menedzserképző Központban, ami egyedülálló az országban, de Európában is ritkaságszámba megy. Az indukálta a kurzus elindítását, hogy ezt a tudást alapvetően nem lehet sehol elsajátítani.” - számol be a sikerről a Szalóczy Nóra, és azt is részletezi, hogy a mesterképzés két éves, és a legkülönbözőbb területekről várták a hallgatókat.
A felvételt nyert hallgatók egyharmad-egyharmad-egyharmad eloszlásban egészségügyi háttérrel rendelkező, adatos, valamint szervezői-menedzserek a képzésben. „Nagyon vegyes lett a csapat. Mindenki hozta a saját tudását. Mi innentől a hallgatókkal fejlesztjük tovább ezt a képzést. Több mint 40 embert vettünk fel: orvosokat, mérnökinformatikusokat, egykori országos főgyógyszerészt, optometristát és védőnőt is találunk a hallgatók között. Nagy izgalommal várjuk ezt az interaktív folyamatot ” mondja az adattudós.
Az adattudomány szerepe a gyógyszeriparban
A gyógyszergyártás folyamata egy lassú, hatalmas összegeket felemésztő iparág. Évekig tart, mire egy gyógyszer a boltok polcaira kerül. Szalóczy Nóra eddig szinte minden munkahelyén együtt dolgozott a Richter gyógyszergyártó céggel.
„Piackutatásokat és fejlesztéseket is készítettem nekik. Jelenleg gyógyszermolekulák keresését segítem az egyik projektjük keretein belül. Hatalmas mennyiségű publikáció létezik ugyanis e téren, és elérhetővé váltak olyan mesterséges intelligencia módszerek, amelyek segíthetik a kutatók munkáját.
Az összes rendelkezésre álló publikációt egy algoritmus foglalja össze.
Ez hatalmas segítség a kutatóknak, de a munkát nem végzi el helyettük, csak lényegesen lerövidítheti az egyes folyamatokat.”
Szalóczy Nóra és csapata, segített egy tizenöt perces munkafolyamatot leredukálni egy percre, amelyet gépi tanulás módszereivel automatizáltak. A módszer az emberi hibalehetőséget is kiküszöböli.
„Felismertettünk a géppel különböző neuron sejteket, amelyek a különféle szerekre aktiválódtak, vagyis villantak egyet. Ezekről a folyamatokról videofelvételek készültek, amelyeket mindeddig maguk a kutatók néztek és analizáltak. Minden ilyen villanást egyesével be kellett karikázniuk, ami egy rettentően időigényes folyamat.
Egy ilyen munkafolyamatban nagy a hibázás lehetősége, hiszen egy pislogás alatt történhet egy villanás, amit a kutató esetleg nem észlel, és továbbmegy. Ez a monoton munkafolyamat egy kutatónak átlagosan tizenöt percébe került, amelyet sikerült egy percre csökkenteni, ráadásul egy algoritmus végzi, így időt spórolunk meg nekik ” mutatja be részletesen a projektet az adattudós.
Saját utak
Nóra a saját életében is igyekszik egészségtudatos lenni; napi rutinját évek óta monitorozza, tudatában annak, hogy az élvonalból látja, mennyit számít a kórtörténetben a tudatos életmód.
„Tíz éve hordok okosórát, amelyen minden egyes edzésemet és a hozzá tartozó paramétereket figyelem. Igyekszem tartani a napi lépésszámot is, hiszen sokat ülök a számítógép előtt. Felírom, hogy mit eszek, és mennyi vizet fogyasztok. A telefonomon naplózom a mentális egészségemet, és figyelem, hogy mi milyen hatással van rám. Orvosoltam is egyik-másik problémámat!”