Milyen a valóban egészséges munkakörnyezet és miért éri meg odafigyelni rá?

2025. március 16.
Az egészséges munkakörnyezet fontosságát egyre többen felismerik, például, hogy a jó levegőminőség akár hét százalékkal is növeli a produktivitást
Az egészséges munkakörnyezet fontosságát egyre többen felismerik, például, hogy a jó levegőminőség akár hét százalékkal is növeli a produktivitást
Fotó: Deagreez/Getty Images

Az egészséges munkakörnyezetnek nem kiváltságnak, hanem alapvető követelménynek kellene lennie – és szerencsére egyre többen felismerik ennek fontosságát. De mi tesz egy munkahelyet valóban egészségessé? Mit tehetünk mi magunk ezért, és mit a munkáltatók? Kurucz Regina építészmérnök, egészséges épületminősítés tanácsadó, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Munka-Tér-Élmény Munkacsoport vezetője segített eligazodni a témában.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért, illetve mikortól beszédtéma egyáltalán az egészséges munkakörnyezet? Kurucz Regina rávilágít, hogy a téma szélesebb körben való elterjedése az épített, városi környezet térhódításához köthető, manapság pedig a fenntarthatóság és digitalizáció aspektusaival egészül ki.

A fenntarthatóság előtérbe kerülése, az ESG szabályozás új lendületet adott az egyes irodaépületek egészségügyi szempontjainak vizsgálatához. A digitalizációval pedig elérhetővé váltak például olyan beltéri levegőminőség szenzorok, amelyek lehetővé teszik a munkahelyi levegőminőség folyamatos monitorozását” – mondja a szakember, hozzátéve, az egészséges munkakörnyezet mára az egyik legtöbbször felmerülő témakör a fizikai munkahelyeket illetően.

Miért fontos az egészséges munkakörnyezet?

Regina szerint egyéni, társadalmi és gazdasági szempontból is nagy jelentősége van az egészséges munkakörnyezetnek. Munkavállalóként elsősorban azért, mert hozzájárul a kiteljesedésünkhöz, ha olyan helyen dolgozhatunk, amely természetes biológiai és mentális szükségleteinket támogatja, és nem gátolja.

glamour plusz ikon „Mind az egészség és a szépség megőrzése szempontjából a háton alvás a legideálisabb” - beszélgetés dr. Simon Márta neurológussal

LEGOLVASOTTABB

Közösségi szinten azért lényeges ezzel foglalkozni, mert az egészséges munkahelyi miliő csökkentheti a megbetegedések kockázat. Ezt például érintésmentes megoldásokkal és megfelelő takarítási irányelvekkel lehet biztosítani. Mindezeken felül a gazdasági előrelépés szempontjából is esszenciális, hogy mennyire egészséges egy munkahely.

Önmagában már a jó levegőminőség vagy a megfelelő hőkomfort akár 7 százalékkal is növeli a produktivitást. A produktív munkavégzéshez megfelelő levegővel, vízzel, tápanyagokkal és aktivitással ellátott szervezet szükséges” – hangsúlyozza a szakember.

Mitől lesz egy munkahely egészséges?

Kurucz Regina a nemzetközi WELL minősítési intézet által kidolgozott WELL standard alapján értékeli a munkahelyek egészségre gyakorolt hatását. Ez a rendszer tíz témakörben, több mint száz követelményt határoz meg ahhoz, hogy egy munkakörnyezetet egészségesnek nevezhessünk.

A szakértő kiemeli, hogy a minősítés során a leginkább mérvadó a fentebb már érintett jó levegőminőség. Emellett számottevő az ellenőrzött minőségű ivóvízhez és egészséges étkezési lehetőségekhez való hozzáférés, az emberközpontú, a bioritmust támogató természetes és mesterséges világítás. Elengedhetetlen az aktív, ergonomikus munkahelyi miliő, az egészséges anyaghasználat, a hőkomfort, az akusztikai komfort, valamint a mentális egészség támogatása és a közösségépítés.

Ezek közül, épületminősítés esetén, öt témakört akkreditált helyszíni mérésekkel is vizsgálunk. Az egészséges épületüzemeltetést különösen fontosnak tartom – ehhez ma már számos helyszíni mérés és üzemeltetési irányelv áll rendelkezésre, amelyek segítenek a gyakorlatba átültetni a jogszabályi előírásokat” – összegzi Regina.

glamour plusz ikon Készülj fel egy külső és belső tavaszi nagytakarításra a fengsuj jegyében

LEGOLVASOTTABB

A „beteg épület szindróma” tünetegyüttese

A magyar munkahelyeken számos tényező nehezíti az egészséges munkavégzést. „Felmérések alapján a legalapvetőbb dolgok hiánya okozza a legnagyobb problémákat” – mondja a szakember. Rámutat továbbá, hogy a rossz levegőminőség leginkább az alulszellőztetett terek, a nem megfelelően karbantartott légtechnikai berendezések és szűrők, a penészes épületszerkezetek vagy légtechnikai berendezések, a bútorokból, szőnyegekből, festékekből és lakkokból kipárolgó formaldehid, vagy egyéb illékony szerves vegyületek számlájára írható.