A déjà vu hatás pszichológiai magyarázata

2025. január 5.
A déja vu hatás még a szakemberek között is számos kérdést vet fel
A déja vu hatás még a szakemberek között is számos kérdést vet fel
Fotó: Jásdi Juli

A déjà vu egy francia kifejezés, amit Émile Boirac vezetett be, jelentése: már láttam. Ez az a jelenség, amikor úgy érezzük, hogy egy adott eseményt már korábban átéltünk, vagy megtörtént velünk, de a körülményekben bizonytalanok vagyunk, és alig pár másodpercig szokott tartani átlagosan. A jelenséget más néven paramnéziának is szokták nevezni.

Hogy pontosan mi történik az agyban amikor ezt érezzük, azt Bak Laura pszichológussegítségével jártuk körül.

„A déjà vu esetén az agyban az ismerősség érzéséért felelős rendszerek, mint a temporális lebeny és a hippocampus, hibásan aktiválódnak.” - kezdi a szakember, aki arról is beszél, hogy rengeteg elmélet született, mind tudományos, mind spirituális berkekben, van azonban egy, amit egyetemes igazságnak tekintenek, ezt dr. Michael Roizen és dr. Mehmet Oz tudósoknak köszönhetjük.

A szakértők szerint a jelenség annak tudható be, hogy az egyik szemből egy ezredmásodperccel előbb érkezik a látott kép az agyba, majd amikor a másikból is megérkezik, az agyunk úgy érzékeli, mintha ez már megtörtént volna velünk.

Azonban nem a véletlennek köszönhetően fordul elő velünk, ugyanis vannak bizonyos tényezők, amik előidézhetik a déjà vu érzést. „Ez a normál rövidtávú memóriafeldolgozás eltérése, ahol az új élményt tévesen korábbi emléknek érzékeljük. Kiválthatja stressz, fáradtság, vagy az is, hogy a jelenlegi helyzet bizonyos elemei, részletei hasonlóak egy korábbi élményhez.

Az agy nem megfelelően különbözteti meg az új és a már rögzített információkat, ami az emlékezés illúziójához vezet. Epilepsziás rohamok előtt néha déjà vu élmény is előfordul, mivel a temporális lebeny rendellenesen aktívvá válik” – magyarázza Bak Laura.

glamour plusz ikon A fengsuj szerint ilyen a tökéletes hálószoba

Varga Judit: „A Fidesz-KDNP világos álláspontokkal tekint a 2024-es évre” – videó

Okok és magyarázatok

Népszerűek még a Findler-féle elméletek is, amelyekből négyet dolgozott ki; az első a testi illetve mágikus folyamatokra fókuszál; a második az előhívás-fókuszú modell; a harmadik a neurológia működése (vagyis a kettős-pálya elmélet); a negyedik szerint

a jelenség egy hétköznapi emlékezeti hiba.