6 generáció 126 sorsot rejt - a családfakészítés során nem unalmas adatokat, hanem a felmenőink valódi történeteit ismerhetjük meg, és ettől olyan izgalmas és gyönyörű ez a kutatás
Kosztümös sorozatokat nézve felmerülhet bennünk, hogy vajon rendelkezünk-e nemesi felmenőkkel. Eltöprenghetünk azon, honnan származunk, vagy miért lehetnek hasonló lelki nehézségeink, mint idős hozzátartozóinknak, látszólag indokolatlanul. Mindenki életében eljön egyszer az idő, amikor felteszi a kérdést: Ki is vagyok én?
A válaszhoz pedig a múlt gyökereit feltérképezve juthatunk el. Lengyelfi Edit családfakutató már több mint húsz éve kutatja az elfeledett generációk történeteit és titkait, mert ami elmúlt, még nem veszett el.
Miért kutakodunk a múltunkban?
A családfakutatás egyre népszerűbb tevékenység, amelynek hátterében számtalan motiváció állhat. Lengyelfi Edit elmondta, hogy az elmúlt öt-tíz évben az emberek nagyrészt önismereti célból vágnak neki.
„Sokan a terapeutájuk ösztönzésére kezdik el felkutatni felmenőiket. Minden terápiás folyamat visszatekintéssel kezdődik, hiszen fontos megvizsgálni, mit hoztunk a gyerekkorunkból. Az elhangzottak alapján pedig a szakemberek már sejthetik, ha bizonyos problémák mögött transzgenerációs traumák állnak, amelyekre az őseink feltérképezésével kaphatunk válaszokat. Döntéseik, örömeik és tragédiáik sejtszinten bennünk vannak.”
Régebben inkább a kíváncsiság hajtott egyeseket, hogy minél régebbre tekinthessenek vissza, miközben a felmenőik között valamilyen nemesi szál, híres vagy történelmi személy felbukkanásában reménykedtek. A szakértő kiemelte, hogy alapvetően mindenkit arra biztat, hogy saját magunk kezdjünk neki családtagjaink történetének feltárásának, mert ezáltal egy önismerettel egybekötött időutazás részesei lehetünk.
Adatok mögötti történetek
A családfakutatás nem unalmas adatokról szól, mint sokan gondolják, hanem történetekről. Ha csupán hat generációt térképezünk fel, már 126 sors tárul elénk
Emelte ki Lengyelfi Edit, majd hozzátette, hogy gyakran találkozhatunk olyan történetekkel, amelyek hatással lehetnek jelenlegi életünkre a generációkon átívelő minták és lenyomatok által.
„Tavaly szeptemberben az Orvos-Tóth Noémi által létrehozott Transzgenerációs Trauma Intézet szervezésében családfakutató workshopot indítottunk. Ez egy olyan lehetőség, ahol a téma iránt érdeklődők egyrészt megtanulhatják, hogy miként fogjanak hozzá felmenőik kereséséhez, másrészt a megszerzett információk pszichológiai vetületét is megvizsgáljuk együtt. Az egész napos programot Dr. Preisz Éva Eszterrel együtt vezetjük havi rendszerességgel.”
A szakértő elmondta, hogy minden család cipel terheket, hiszen elég csak abba belegondolnunk, hogy nagy-és dédszüleink két világháborút is átéltek.
Anyakönyvi kivonatok
Hazánkban a polgári anyakönyvezés 1895. októberében került bevezetésre, ami mai napig működik. Ezt megelőzően az egyházak jegyezték a születési, házasságkötési és halálozási adatokat, amit pedig II. József rendelt el 1781-ben. Családfakutatás során ezen dokumentumok lehetnek a legfontosabbak. Az alapadatokon túl tartalmazhatják a személy lakóhelyét, halálának okát, azt, ha elsőszülött gyerek volt a családban, és az esetleges névváltoztatásokat is, amelyek a századforduló és a harmincas évek idején igen gyakran fordultak elő.
„Már az ilyen információkból is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Például egy kis számolással akár kiderülhet, hogyha valaki azért házasodott meg, mert várandós volt.” Lengyelfi Edit elmondta, hogy akár négy-nyolc hónap alatt az anyakönyvek segítségével mindenképpen visszavezethetők az őseink az 1780-as évekig.
Előfordulhat azonban, hogy a dokumentumok megsemmisültek, például egy plébániát ért árvíz vagy tűz miatt. Ilyenkor sajnos családfánk azon ágán nem tudunk tovább kutatni, de a szakértő szerint szerencsére ez nem gyakori.
Kutatás a kanapé kényelméből
Számtalan egyéb területhez hasonlóan az internet hatására a családfakutatás menete is felgyorsult.
Régen egy-egy dokumentumért akár az egész országot át kellett utazni. Manapság néhány hét alatt több generációt is feltérképezhetünk a kanapénk kényelméből.
Sokkal könnyebben, gyorsabban és széleskörűbben kereshetünk az online levéltárak adatbázisában. Az iratok digitális elérhetőségében az országok és régiók között akadnak eltérések. Vannak országok, melyek élen járnak, és majdnem minden, amit keresünk elérhető online, míg más térségekben a folyamat még gyerekcipőben jár.
Magyarországon majdnem minden település anyakönyvei elérhetők digitális formátumban a levéltárakban, de nehézséget jelent, hogy kevés az, amelyik kereshető, így sokszor egy egész évnyi anyagot kell átböngészni, hogy megleljünk valakit. „Minden családfakutatás magunktól indul és minden lépésben duplázódnak a felmenőink. Ha szerencsénk van, akkor fellelhetünk nemesi szálat, történelmi személyeket.
Esetükben nemcsak az anyakönyvekre támaszkodhatunk, hanem a nemesi táblák és történelmi írások is a segítségünkre lehetnek, így akár az 1400-1500-as évekig is visszavezethetők” - fejtette ki Lengyelfi Edit. Elmesélte, hogy egyszer Dobó István egyik leszármazottja kereste fel, így egészen az 1300-as évekig feltérképezhetett egy ágat.
A legnépszerűbb családfakutató oldal a FamilySearch, amely nem csak egy anyakönyveket gyűjtő oldal, hanem egy sokak által szerkesztett adatbázis, ahol a mások által már feltöltött információkat is beépíthetjük saját családfánkba. Emellett nagy hasznunkra lehet az Arcanum is, ahol régi újságok, gyászjelentések, térképek érhetők el kulcsszavas kereséssel. A szakértő azonban kiemelte, hogy bizonyos esetekben muszáj elmenni egy-egy helyszínre.
Sok családnak vannak határon túlra nyúló gyökereik. Így a kutatás megkezdéséhez előfordulhat, hogy el kell látogatni külföldi önkormányzatokhoz, hogy a kiinduló adatokat, anyakönyveket beszerezzék, ha ezek esetleg nincsenek meg a rokonoknál. „A hatályos adatvédelmi törvény az anyakönyvekre is kiterjed, így a védelmi időn belül csak akkor férhetünk hozzá az iratokhoz, ha tudjuk bizonyítani az egyenes ági leszármazást.” A múlt rejtélyei csak arra várnak, hogy feltárjuk őket. Lássunk hozzá mihamarabb!