Milyen egy - valóban - családbarát munkahely? Szakértővel beszélgettünk
Erős kezdés: „De hogy rátérjek a családbarát munkahelyekre: valóban a családbarát munkahelyek nem igazán léteznek” – mondja Gulya Fruzsina szociológus, jogász, aki kutatóként a nők munkaerőpiaci helyzetével foglalkozik. A cikkben a továbbiakban csak árnyalja majd ezt a képet.
Sok olyan vállalat van, amely azt kommunikálja magáról, hogy családbarát. A magyar kormány, mint tudjuk, különösen nagy figyelmet fordít a (középosztálybeli és a gazdag) családok jóllétére, és minden évben pályázati úton támogatja a családbarát munkahelyek létrejöttét.
De hogy mit is jelent pontosan a családbarát, mitől lesz egy munkahely az, és mi történik a legtöbb helyen a gyakorlatban, arról maximum személyes benyomásaink lehetnek, és közben remélhetjük, hogy a totálkép jobban fest annál, mint amit szeleteiben legtöbben tapasztalunk belőle. Nos, a helyzet nem így áll.
A nők munkaerőpiaci diszkriminációjának ezer kis fortélya, árnyalata van. Elmesélek egy elég idegesítő példát, ami épp most történik meg az egyik legjobb barátnőmmel. Egy multinacionális vállalatnál dolgozik, az egyik legnagyobb hazai multinál. Több mint tíz éve dolgozik ott, több mint öt éve igyekszik azon, ahogy magasabb fizetési kategóriába kerüljön.
A probléma minden alkalommal az volt, hogy a területén olyan gyorsan váltották egymást a főnökök, hogy mire előadhatta a problémáját, és lépés történhetett volna az ügyében, az inkriminált vezető már nem volt a helyén. A barátnőm most terhes. Erőt gyűjtött, és elhatározta, hogy pontot tesz az ügy végére, hiszen egyáltalán nem mindegy neki, hogy milyen fizetéssel megy el szülési szabadságra. Időpontot kért a főnökéhez, jelezte a fizetésével kapcsolatos problémát.
Hogy milyen választ kapott? Empatikusnak mutatkozott, elnézést kért, azt mondta, hogy a barátnőmnek teljes mértékig igaza van, majd azt, hogy erre sajnos már csak akkor tudnak visszatérni, ha visszajött a szülési szabadságáról. Dühítő sztori? Pedig ez csak egy a millióból.
Hogyan fejlesszük karrierünket a modern munkaerőpiacon?
Mit értünk családbarát munkahely alatt?
Ez egy eléggé absztrakt fogalomnak tűnhet elsőre, és azt hihetnénk, hogy rengeteg dolog beletartozik. Miközben egy francot! A dolog végtelenül egyszerű, hiszen itt is, mint a munkahelyeken általában, időről van szó és pénzről. Gulya Fruzsina szerint „családbarát akkor lehetne egy munkahely, ha kellő rugalmasságot biztosítana azokhoz az élethelyzetekhez, amiket a családok átélnek. Ám fontos az is, hogy a családhoz nem csak a kisgyerekek tartoznak, hanem az idős vagy beteg rokonok is, akiket gondozni kell.
Ezt elég tágan kellene értelmezni, hiszen az is idetartozik, ha van egy súlyosan fogyatékkal élő testvéred, de az is, ha eltörik az anyád lába, és szüksége van a segítségedre. A család közösség, a családbarát munkahelynek pedig e közösség igényeire kellene reagálnia. Különben nem olyan nehéz végiggondolni, hogy milyen helyzetekre kellene felkészülni, többnyire arra, hogy valaki a családból megbetegszik. Hazai kontextusban elmondhatjuk, hogy a családbarát munkahelyek programjai főképp a kisgyerekes nőkre fókuszálnak.
Már azzal is kevesebbet foglalkoznak ezek a programok, hogy egy tízéves gyerek is felügyeletre szorul, ha influenzás, és kimarad az iskolából. Azt pedig, hogy egy gyereket két férfi vagy egy egyedülálló apa is nevelhet, valamint azt, hogy idős anyósunkat is ápolhatjuk otthon, teljesen figyelmen kívül hagyják.” Gulya Fruzsina szerint alapvető probléma az is, hogyan definiáljuk általában a munka fogalmát.
„Kézenfekvő a munkaidő felől megközelíteni a kérdést, de van, aki ugyanazt a feladatmennyiséget tizenöt perc alatt fogja elvégezni, más több nap alatt. Épp emiatt nagyon nehéz megragadni, hogy mi a munka, hogyan kell mérni, és hogyan lehet egymás mellé tenni a teljesítményeket. És ez a társadalomtudományi szempontból összetett kérdés áll szemben a jogszabályokkal rendezett munka világával, benne a családbarátsággal.”
Segítségnyújtás vagy kizsákmányolás?
Gulya Fruzsina elismeri, hogy bizonyos munkaköröknél és munkaterületeknél jellegükből fakadóan nem tud a munkáltató családbarát lenni. A sürgősségin dolgozó orvos például nem tud családbarát munkakörülmények között dolgozni. De van számos más típusú munkahely, amelyről a pandémia időszaka alatt kiderült, hogy otthon is ugyanolyan jól végezhető, mint az irodában.
„Az otthoni munka előnye lehetne, hogy szabadon tologathatjuk a munkaidőt a nap folyamán: ha például van olyan feladatom, amit elég este megcsinálnom a fektetés vagy a gondozott rokonom ellátása után, az hatalmas segítség, míg egy csomó munkahelyen akkor érzik, hogy a munkavállaló elvégzi a feladatát, ha még hatkor is az irodában ül.”
Probléma ugyanakkor, hogy bár ez a szemlélet nagyban segíthetné a (főképp) nők megoldhatatlannak tűnő helyzeteit, amelyben a magánélet és a munka világa között egyensúlyoznak, mégsem számol azzal az apró, ám nem elhanyagolható tényezővel, hogy a beteg gyerek vagy családtag ápolása is munka. A home office-ban végezhető munka vagy a baba-mama szoba a cégnél a munkavállaló erőforrásainak maximális kihasználását célozza.
A pandémia időszaka sokunknak azt is megtanította, hogy a munka nem ér véget ötkor, hogy egybefolyik a magánéletünkkel. Pedig ha a négyéves gyerekünk beteg, annak nem csak annyi a következménye, hogy egy másik térből dolgozunk ugyanolyan hatékonysággal. Hasonló a helyzet a baba-mama szobákkal kapcsolatban is, amelyek önmagukban csupán látszatmegoldásnak tűnnek.
„Magyarországon három évig otthon tudsz maradni a gyerekeddel. Az anyagi vonzata ennek úgy néz ki, hogy a gyerek születésétől számított száznyolcvan napig a bruttó fizetésedből megállapítják a napi díjat, amiből csak az SZJA-t vonják le, tehát hat hónapig többet keresel, mint egyébként kerestél a munkahelyeden. Majd ezt követően a gyereked második születésnapjáig egy maximalizált összeget kaphatsz.
Tehát hiába támogatja az állam, hogy maradj otthon a gyerekeddel, ebből a pénzből nem tudsz megélni, kényszerből mégis visszamész dolgozni. Ám hiába van ott a cégnél a baba-mama szoba, ahol meg tudod szoptatni és be tudod pelenkázni a gyereket, mert ha meetinged van, nem tudod hova tenni.
A rendszer azt várja el a nőktől, hogy egyrészt menjenek vissza dolgozni, mert kevés a pénz, amit kapnak, másrészt úgy menjenek vissza dolgozni, hogy teljes értékű munkavállalók legyenek, miközben nem biztosítanak mindehhez egy bölcsődét.”
Valódi megoldások
Kérdés persze, hogy mik lennének a valódi megoldások, mitől is válhatna valóban családbaráttá egy munkahely. „Mindez nem bonyolult, csak egyszer le kéne ülni és végig kéne gondolni, hogy mik a családbarát munkahely indikátorai, hogy miben lehet mérhetővé tenni, hogy egy munkahely családbarát-e. Például a rugalmasságtól, miközben nagyon tipikus az, hogy nem lehet részmunkaidőben dolgozni.
Elvileg kötelező lenne a gyerek három éves koráig részmunkaidős állást felajánlani az anyának, ehhez képest az történik, hogy a nők visszamennek, aláírják a szerződést, és két hét múlva kirúgják őket. De olyan is előfordul, hogy azt mondják, megszűnt a pozíció, olyankor vissza se veszik őket. Soha nem arra hivatkozva rúgnak ki, hogy gyereked van, hiszen az nyílt diszkrimináció lenne”- mondja Gulya Fruzsina, majd hozzáteszi:
Ami nálunk van, az nem túl biztató.
Néha látunk egy-két multit, ahol az anyaország más szemléletet képvisel, és ők is megpróbálják a magyar vállalataiknál valahogyan érvényesíteni az úgynevezett családbarát intézkedéseket. De az nagyon érdekes, hogy egyes cégek mit neveznek annak. Attól ugyanis nem lesz családbarát egy munkahely, hogy egyhetes tábort szervez az ott dolgozók gyerekeinek.
Nyilván több, mint a semmi, de ha igazán komolyan gondolnák ezt az egészet, akkor a munkavállalók igényeinek megvizsgálásával kitalálhatnák, hogy mi az, ami valóban segít. Egy bölcsit vagy egy ovit működtetni nem olyan őrült nagy költség egy nagyvállalat számára.
A családbarát munkahely ugyanakkor nem kompatibilis a kapitalista szemlélettel, az maximum a munkavállalókért tett befektetés lehet a cégnek. A cégek pedig nem erre hajtanak, hanem tőkemaximalizálásra. De az igazságos társadalom mindig szembemegy a kapitalista gazdasággal.”