A cowboyimidzs kulturális jelentései a Disney-hősöktől a Hadid-klánig
Szúrós tekintet réved az észak-amerikai prérik poros végtelenségébe, miközben ördögszekerek kerekeznek át a horizonton. Bús bandzsó szólamokra lengenek a gatya-rojtok, döng a sarkanytús csizma. Kétségkívül egy cowboy áll előttünk. Outfitje, nyers attitűdje billogként égett bele az észak-amerikai popkultúra kollektív képzeletébe, nincs még egy olyan elnyűhetetlen imidzs, mint a vadnyugati hősé, aki dolga végeztével magányosan ellovagol a naplementébe.
Honnan ered a cowboy mítosza, milyen kulturális jelentéseket hordoz magában és milyen újraértelmezési lehetőségei vannak a macsó férfin túl, ma, a társadalmi változások turbulens korszakában?
A Yeehaw életérzés a Disney legelőitől Yolanda Hadid farmjáig
Az Americana kultúra szűnni nem akaró ragaszkodása a cowboy életstílushoz, annak minden képzelt és valós eleméhez azzal jár, hogy a Wild West sosem megy ki a divatból, konstans jelen van a (pop)kultúra minden szegmensében. Például a cowboy eszménye ihlette meg Pharrell Williams-t divattervezőként, amikor a Louis Vuitton 2024-es tavaszi férfikollekcióját, egy indián kántálással kísért, vadnyugati prérit idéző kifutón tálalta.
Beyonce egészen a texas-i gyökeréig nyúlt vissza, amikor egyebek mellett a country zene nagyasszonyával, Dolly Parton-nal kollaborálva adta ki a Cowboy Carter c. lemezét 2023-ban, miután az Old Town Road c. giga sláger előmelegítette a talajt.
A mozi aranykorától kezdve a legelő hősein át vágtat lován a magányos hős, a cowboy típusa a filmiparban. Továbbá a popkultúrát meghatározó Hadid klán tagjai is előszeretettel ügetnek tetőtől talpig cowgirl szerelésben. Az ifjabb nővér, Bella lószerete egészen arra predesztinálta a szupermodellt, hogy a szerelmet is az istálló, illetve a ródeó pályák környékén lasszózza be magának, stílszerűen egy XXI. századi cowboy képében, aki marhák versenyszerű terelésével keresi a kenyerét.
Az ősz gyarmatosítása: hogyan hódította meg a világot a pumpkin spice?
A Pinterest moodboardok rögtön meg is teltek farmer ingekkel, ezüst csatos övekkel és bőr kiegészítőkkel, a lakberendezés vonalon pedig az anyuka, Yolanda Hadid texasi tanyája után szabadon marha koponyákkal és tehén-bőr szőnyegekkel teltek meg a virtuális vision boardok.
A XXI. század második évtizedére tehát a cowboy imidzs kiszökött a történelmi hagyományok szűk értelmezési keretéből, és megszűnt a nyers, magányos fehér férfi kizárólagos birtoka lenni. Ez azonban nem mindig volt így…
Történelmi fikció vagy az amerikai gyarmatosítás emblematikus munkása?
A cowboy mítosza a XIX. század óta olvasztotta magába a trú amerikai legenda alapjait, tehát, hogy a bátor fehér férfi egymaga dacol a vadnyugat viszontagságaival és tapossa ki az utat az USA keleti partjára érkező letelepedni vágyóknak.
A cowboyok viszont eredetileg kemény munkát végző marhaterelők voltak, akik leginkább észak Texasból terelték a csordákat a végeláthatatlan prériken keresztül az amerikai polgárháborút követő időszakban. A cowboy demográfia valójában sokkal vegyesebb volt, mint azt laikusként gondolnánk. Fényképek bizonyítják, hogy mexikói és indián őslakosok is aktívan részt vettek a XIX. század végén felpörgő marha bizniszben, továbbá
sok déli család sarja húzta magára a cowboy-csizmát és vágtatott bele a yeehaw-életmódba a vidéki élet prosperitás nélküliségéből az anyagi gyarapodás reményében.
A cowboy munka durva és magányos volt, továbbá a vadnyugat természeti körülményei komoly fizikai és mentális ellenállóképességet követeltek a marhapásztoroktól. Ebből fakadóan a magánakvaló, leleményes és a társadalmi normákon kívül álló cowboy alakja viszonylag korán indult meg a mitizálódás útján.
Nem csak a cowboy szerkó praktikus és a testet az út porától megóvó darabjai, mint a puha bőrkalap, a bandana és a robosztus lovaglócsizma váltal trendi kiegészítőkkel, hanem a zárkózott, érzelmeit magába fojtó, önálló férfi archetípusa is.
Az individulizmus legendája
A cowboy férfitípus a rücskössége ellenére, vagy pont azért a férfiak és a nők számára is a vonzó heteroszexuális fehér férfi mintapéldányává vált. Az amerikai tudatipar minden szegmense újra és újra komponálta a cowboy figuráját, a kultúra klasszikus műfajaiban és azokon túli területeken, így például a marketingben is. A cowboy imidzse alapjáraton is meglehetősen kapitalizmus-barát, hiszen egy olyan alakról van szó, aki nem függ senkitől, csakis magára számíthat és közben újabb- és újabb „szabad területeket” hódít meg.
Az ezredforduló előtt például a Marlboro dohánygyártó cég a dohányzás „férfiassá” tétele érdekében alkotta meg azt az eszményi férfiképet, amely a cowboy külső-és belső jegyeire alapoz, megfejelve a azt, egy a szája sarkából kilógó cigarettával. Ez a romanticizált férfi-típus hamar dominánssá vált az amerikai popkultúrában. Annak a heteró és leginkább fehér férfinak az imidzse, aki kemény, érzelemmentes, független és valamiféle belső becsület hajtja kalandos életújtán át, miközben nincs szüksége semmire a lován és a fegyverén kívül
maximum még egy “kevéske” whiskyre vagy pár hordó sörre.
A filmipar tele van klasszikus cowboy maszkulinitással, igaz nem mindenki jár lóval. Chris Kraus klasszikusa, az I love Dick, főhőse mondjuk pont igen. A színész, Kevin Bacon vad és szexi modern cowboy-t fest a vászonra, aki a napégette nyugat-texasi tanyáján éldegél magányában és látszólag teljes szenvtelenséggel szembesül az elbeszélő nő rá irányuló őrjítő vágyával.
Aztán van még a lovát egy kopott rendőrautóra cserélő és azzal a déli lápvidéken száguldozó ikonikus “cowboy”, a félig törvényen kívül működő, a becsületét minden körülmény közt megörző (?), érzelmeit elfojtó trú nyomozó, Rust Cohle a Törvény nevében c. sorozatban. A produkció nem véletlenül ment mennybe az elmúlt évtizedben, hiszen a (jellemzően) középkorú férfinépesség letérdelt a “felülmúlhatatlan” alkotás története és karakterei előtt.
A sorozat esszenciáját éppen ebből az amerikai képzeletet évtizedek óta megbűvölő cowboy kultúra adja. Ez a két kiragadott példa azt mutatja jól, hogy ez a macsó férfi figura a mai napig masszívan jelen van az amerikai (pop)kultúrában, még akkor is, ha egyébként a cowboy kalap el-elmaradozik útközben…hogy aztán flitterekkel kiegészülve átkerüljön Beyonce vagy Lil Nas X fejére. Ez pedig jóval jelentősebb popkultúrális pillanat, mint aminek elsőre tűnik.
Vége az exkluzív cowboykodásnak (?)
Az egykori mainstream cowboy mitikus alakja elszakadt a történelmi gyökereitől, vagyis a full-heteró, fehér amerikai férfiasság sztereotípiája teljesen kiszorította az imidzsből a XIX. században jelen levő őslakos vagy mexikói marhaterelőket. A nőknek, illetve a queer közösség tagjainak alapból nem osztottak lapot a Texas Holdem-ben. A cowboyság klasszikusan a férfiak privilégiuma volt, amelynek durvasága „nem volt nőknek való”, a queer, illetve a nem fehér emberek pedig sokáig ki voltak rekesztve az „amerikai hős” szerepkörből.
A különböző társadalmi mozgalmaknak köszönhetően azonban egyre diverzebb lehetett a cowboy ábrázolás, például a feleségeik helyett egymást kívánják a zord cowboyok az úttörőnek számító Brokeback Mountain c. filmben, vagy később Benedict Cumberbatch queer cowboy figurája a Kutya karmai között c. alkotásban.
A cowboy sztereotípia tágítása mindeközben a popzenében is aktívan zajlik, például a Lil Nas X az ikonikus Old Town Road c. dal szerzője tetőtől talpig pink, bőr cowboy szerelésben vett részt a Grammy díjátadón 2020-ban , Beyonce pedig afro-amerikaiként a texasi gyökereiből inspirálódott, amikor létrehozta a vadnyugati hangzásban elkészült Cowboy Carter c. lemezét 2024-ben.
Úgyhogy látszatra Barbie-val és Ken-nel suhanunk a cowboy core újraértelmezett, inkluzív és progresszív változata felé, amely mindenki számára felkínálja a yeehaw életérzést nemtől, származástól és szexuális orientációtól függetlenül. Vagy mégsem?
Modern trad-boyok - avagy hátraarc és vágta a szivárványtól a naplementébe
Itt vagyunk hát a XXI. század második évtizedében, amelyben az amerikai mítoszt a fehér, hetero hősről, a cowboyról több oldalról dekonstruálják a feminista és a társadalmi igazságágosságért küzdő mozgalmak. Ezzel párhuzamosan azonban milliókat varázsol el a tradícionális nemi szerepeket idealizáló trad-wife életforma, amely a kommentelők szerint egyet jelent az igazi amerikai álommal.
A „régi idők” utáni nosztalgikus vágyakozás vonzásában a követők pont azt a természet- és családcentrikusságot keresik, amelyet hagyományosan a cowboy férfiasság és az azt kiegészítő gazdasszony testesített meg.
Ebben a szellemben esküdött fel például az egyik legnépszerűbb trad-wife, Hannah az ex-ballerina a tanyasi életre, aki az Utah állam kanyonjai között nevelgeti gyerekeit és a kovászát egy cowboy kalap és csizma kombóban rohangáló férjjel az oldalán. A másik cowboy-álompár, Lucky (Luke) Blue és Nara Smith pedig egyenesen a country-vibe ősakoljából, a texasi Dallasból közvetítik a hagyományos amerikai idillt:
a feleség full glamúrban áll neki fogkrémet keverni, ha hazatérő férje úgy kívánja.
Lucky nem mellesleg a tipikus amerikai életérzést testesíti meg, így nem is meglepő, hogy a Marlboro cowboy elengedhetetlen attribútumával, a szájból kilógó, cigarettát helyettesítő fogpiszkálóval bukkan fel időnként a videókban. Közben Bella Hadid még mindig a ródeós pasijával vágtat keresztül az országon, Lana del Rey pedig a történelmileg sokkal tradicionálisabbnak számító déli lápvidékről halászott egy klasszikusan férfias krokodil idomárt magának.
Ezek nyilván kimazsolázott popkulturális mozzanatok, azonban mégis megragadják azt az általános hangulatot, amely például a 2024-es amerikai elnökválasztást is körbelengi: jelentős rétegek érzik azt, hogy a nemi és társadalmi normák megváltozása illetve a korábban marginalizált csoportok színrelépése az ő egyértelműnek gondolt identitásukat, nemi szerepeiket és életstílusukat fenyegeti, így szorongással figyelik a progresszív társadalmi folyamatokat.
Nem csoda, hogy számukra az ismerősség és az amerikai tradíció mítoszával felruházott cowboy életforma így egy olyan normális identitásnak tűnhet, amelybe válságok idején bele lehet kapaszkodni. Így történhet meg az, hogy hiába vágtat elöl, a lovat fordítva megülve Beyonce-cowboy a napfényes Hollywoodban, amikor a társadalom többsége szerint a valódi amerikai cowboy spirit még mindig azokban a wild west államokban lakik, amelyek általában vérvörösbe borulnak az amerikai elnökválasztás másnapján.