A digitális kor hatása a felnőttkori barátságokra

Az online térnek köszönhetően egyre gyorsabban köthetünk ismeretségeket: lehetnek online barátaink, ismerőseink, sőt, egy-egy ügy érdekében akár véd- és dacszövetségeket is kialakíthatunk. Mégis, az igaz, életre szóló barátság sokak életéből hiányzik. Egyre ritkábban hallani, hogy a gyermekkori barátok ma is rendszeresen összejárnak, vagy hogy a gimnáziumi, egyetemi barátságok kitartanak nyugdíjas kor után is.

A felvetés nem egyedi, sőt, a közösségi média felületein is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a csoportok és oldalak, amelyek célja, hogy a tagjaik megismerhessék egymást és barátságokat köthessenek. Az azonban már két emberen múlik, hogy az online barátságok valódi, személyes élményeken alapuló szövetségekké fejlődnek-e. Az viszont borítékolható, hogy ezeknek csupán kis százaléka jut el az első közös kávéházi találkozásig.

Az online tér: tágítás helyett szűkítés

„Sokan hihetik, hogy ha valaki egy közösségi médiában megosztott nyaralós képre sok lájkot és kommentet kap, akkor sok baráttal is rendelkezik. Az igazság azonban az, hogy az online tér egy maszk, amelyet mindenki úgy alakít, ahogy számára a legkényelmesebb” – kezdi Murányi Edina pszichológus.

A szakértő szerint az elmúlt húsz év online forradalma a digitális autizmus jelenségéhez és az individuális visszafejlődéshez vezetett a fizikai kapcsolatok terén. Miközben a kommunikációs spektrum kibővült, a valós kapcsolatok tere leszűkült a folyamatos online jelenlét nyomása alatt. Az idő felgyorsult, az egyén viszont egyre kielégületlenebb marad: sem a lélek, sem a test nem kapja meg a valódi kapcsolatokból fakadó élményeket. Ennek következtében az emberek szociálisan is egyre inkább elveszítik a stabilitásukat.

Bridget Jonest már nem tudjuk úgy ünnepelni, mint 25 évvel ezelőtt

A kötődés mindannyiunk számára vezérfonal lehet. Fontos tudni, hogy van valaki, aki a családon túl is kapcsolatot jelent önmagunkkal és a világunkkal. Valaki, aki feltétel nélkül mellettünk áll a kríziseinkben és kudarcainkban, de oszlopként marad akkor is, ha épp sikereink csúcsát éljük meg – és mi is ezt tehetjük érte. De vajon az életünkben bekövetkező változások hogyan hatnak a barátságainkra? Mitől maradhat egy kapcsolat erős a fejlődés vagy az egymás melletti elfejlődés ellenére is?

A szakértő szerint a barátságok természetes módon változnak, fejlődnek. Idővel az egyik fél szükségszerűen kilép a korábbi dinamikából, mert az élethelyzete vagy életszemlélete megváltozik. A kötődés a barátság alapja – az azonos hullámhossz és közös élmények tartják fenn a kapcsolatot. Amikor azonban az egyik fél mélyebb kapcsolódásra vagy más típusú interakcióra vágyik, eltávolodhat. Megértés, elfogadás, elismerés, figyelem – ha ezeket máshol találja meg, már nem tud és nem akar stagnáló, sokszor megmentő szerepben maradni.

Az elmagányosodás veszélye

Az elmagányosodás nem csupán a mi társadalmunk, hanem az egész világot érintő probléma, amelynek következményei még nem teljesen láthatók. Egyre többször megelégszünk azzal, hogy a személyes kapcsolatainkat online barátságokra cseréljük, amelyekben a felek sosem találkoznak, ám mégis megosztják egymással a legintimebb titkaikat. Ezek a rapid barátságok azonban amilyen gyorsan köttetnek, olyan gyorsan véget is érhetnek. A kiüresedés elkerülésére pedig mindig ott a következő jelölt, akivel újra és újra meg lehet élni a kötődés illúzióját.

Felejtsd el, hogy ötven felett már nem vár rád új kapcsolat: a szerelembe esés fiziológiai élménye nem változik az életkorral

Murányi Edina szerint ezek a kapcsolatok olyanok, mint fájdalomcsillapítót szedni anélkül, hogy megkeresnénk a kiváltó okot. „Nemcsak az online, hanem a személyes kapcsolatokban is azt látom, hogy az emberek egyre inkább a mentális gyorsfogyasztás felé sodródnak. Ma már nem találunk semmi különöset abban, ha a régi ruháinkat lecseréljük, vagy ha egy meghibásodott háztartási gépet azonnal újra cserélünk. Az okok sokfélék lehetnek, de a hatás ugyanaz: a kötődés teljes hiánya.

Ma mindent gyorsan akarunk – a fájdalomcsillapítást is.

Amikor egy barátság véget ér, és nem harag, hanem egyszerűen az elfejlődés az oka, akkor nincs lezárás, nincs kibeszélés, nincs búcsú. Épp ezért nincs lehetőség a folytatásra sem. A fájdalom elkerülése érdekében pedig azonnal keresünk egy új kapcsolatot, amelyben új ingerek és új információk várnak ránk, és ahol ismét úgy érezhetjük, hogy a lelkünk gyökeret ereszthetett.”