Hogyan építsünk mély baráti kapcsolatokat felnőttkorban? Pszichológus válaszol

2024. október 5.
A barátságokat, különösen felnőttkorban, kölcsönösen meg kell becsülni és ápolni, mert a mentális egészséghez szükségünk van emberi kapcsolatokra, mondja a pszichológus
A barátságokat, különösen felnőttkorban, kölcsönösen meg kell becsülni és ápolni, mert a mentális egészséghez szükségünk van emberi kapcsolatokra, mondja a pszichológus
Fotó: Halfpoint Images/Getty Images

Az utóbbi években – nagyrészt a világjárványnak köszönhetően – sokkal kevesebb időt szánunk szocializációs tevékenységekre, ennek egyik következménye, hogy kevesebb emberrel beszélgetünk. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik teljes home office-ra kényszerültek, és sokan a lezárások megszűntével sem tértek vissza az irodai munkavégzéshez.

Pszichológussal jártunk utána, hogy milyen tényezők befolyásolják leginkább a felnőttkori kapcsolatainkat.

Nem új keletű jelenség, hogy felnőttként nehezebb barátkozni, mivel azok a feltételek, amelyek gyerekkorunkban adottak voltak ahhoz, hogy barátságokat alakítsunk ki, felnőttként már nincsenek jelen az életünkben. Ha be is kell járni egy munkahelyre, az nem biztos, hogy az a közeg, ahonnan az ember a barátait is szívesen választaná” – kezdi Dr. Drippey-Dévai Julianna pszichológus.

Az elutasítástól való félelem

Egyes kutatások szerint sokan hiába várják, hogy munkahelyükön ugyanolyan organikusan alakuljanak ki baráti kapcsolataik, mint gyerekkorban, az iskolai környezetben. „Organikusan, felnőttkorban már nem alakulnak barátságok, ugyanis nem vagyunk hasonló élethelyzetben. Korban is nagy különbségek jellemzőek a munkahelyeken.

glamour plusz ikon „A megsebzett lélek gyermekkori sebe okozza a bajt” - így hatnak sémáid a párkapcsolataidra

„A megsebzett lélek gyermekkori sebe okozza a bajt” - így hatnak sémáid a párkapcsolataidra

Ráadásul nem is vagyunk belekényszerítve abba a helyzetbe, hogy saját sérülékenységünket megmutassuk” - mondja a szakértő, aki szerint ez pedig elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az intimitás és a kölcsönös bizalom ki tudjon alakulni. Egy munkahelyen ez ritkábban jellemző.

„Még ha elég időt is töltenénk egymással, nem áll fenn az a keretrendszer, hogy ki vagyunk szolgáltatva valaminek. A bajtársiasság az iskolában ugyanis sokat hozzátesz a baráti kötődésekhez” - folytatja a pszichológus, aki szerint minden barátságra jellemző, hogy valakinek kezdeményeznie kell azt.

Nem elég arra várni, hogy valaki majd mellénk sodródik, akivel hasonlóan gondolkodunk. „Sokan ebben akadnak el. Kezdeményezni nehéz. Az elutasítástól való félelmünk mélyen gyökerezik, és gyakran felülírja azt a vágyat vagy evolúciós parancsot, hogy szükségünk van az emberi társaságra ahhoz, hogy túléljünk. Amennyiben nagy a félelmünk attól, hogy bántani fognak, könnyebben elhessegethetjük ezt a vágyat” - vélekedik dr. Drippey-Dévai Julianna.

Biztonságos határok

A szakértő arról is beszél, hogy minden embernél eltérő, hogy életének hány százalékát éli hitelesen. A barátok pedig azok, akiket beengedünk abba az úgynevezett „én” zónába, ahol már látszik a tökéletlenségünk. A hitelességgel együtt jár, hogy megmutassuk önmagunkat, ám felnőttkorban kevésbé szeretünk sokat mutatni igazi énünkből.