Anyaként visszatérni a munka világába nehéz és összetett feladat, de ezekkel a lépésekkel megkönnyítheted a dolgod

Mindenkinél máskor jön el az az időszak, amikor a gyermeke születése után vissza szeretne térni a munkaerőpiacra, hiszen ezt a lépést rengeteg minden befolyásolja. De hogyan lehet a legkönnyebb újra felvenni a fonalat GYES után, hogyan segíthet a munkaadónk és a családunk abban, hogy zökkenőmentes legyen a visszatérés, és biztos, hogy „muszáj-e” ugyanott folytatnunk, ahol a gyerek előtt abbahagytuk? Szakértővel beszélgettünk.

„Fontosnak tartom, hogy tudatosan kezeljük: nemcsak jogi és logisztikai változás történik. A pratikus és operatív tennivalókon kívül a munkához való visszatérésnek van egy jelentős része, amelyet érdemes pszichológiai aspektusból megközelítenünk” - Dr. Szijjártó Linda munka- és szervezetpszichológus, kétszeres TEDx előadó és kétgyermekes édesanya 2023-ban alapította a Mindsetlandet azzal a céllal, hogy támogassa a gyermekgondozási távollét után, a munkaerőpiaci visszatérés időszakában álló szülőket. Bár Magyarországon is van példa arra, hogy az apuka marad otthon (hivatalos nevén gyermekgondozási távolléten) a kisbabával, most a gyakoribb esetről, az édesanyák helyzetéről beszélgettünk.

Nem mondunk újat azzal, hogy amikor az anya visszatér a munkaerőpiacra, az az egész család, mint rendszer számára egyfajta változási folyamat. Ha ezzel a fejünkben kezdünk el közösen gondolkozni a lehetséges lépéseken és a tennivalókon, kicsit máris megkönnyítjük a dolgunkat. Talán sokan feleslegesnek gondolják majd, hogy kiemeljük, de álljon itt: két fontos aspektust érdemes figyelembe venni a visszatéréskor, önmagunkat és a családot.

Anya vagyok és/vagy dolgozó nő?

Nézzük először az én-kérdést! Az édesanyák átlagosan három évet töltenek otthon a gyermekükkel, de Dr. Szijjártó Linda tapasztalatai szerint itthon nagy kilengések tapasztalhatóak. Hiszen van, akinek három-négy gyermeke születik, akikkel folytatólagosan van otthon, ők akár tíz vagy annál több évig is távol maradhatnak a munka világától, míg mások akár 6-8 hónappal a szülés után visszatérnek dolgozni.

SZJA-mentes lesz a CSED és a GYED! De mit jelent ez számszerűen?

Akárhogy is történik, „amíg valaki a karriermegszakítás során az idejét otthon tölti a gyermekkel, addig felülreprezentált az életében az anyaszerep, és nemcsak érzelmileg. Az elfoglaltságok, a tennivalók kapcsán elsősorban olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek a gyermekek ellátásával, nevelésével, érzelmi gondozásával, fizikai ellátásával kapcsolatosak. A visszatérés viszont azt jelenti, hogy meg- vagy visszaérkezik az életébe az anyaszerep mellé a dolgozó nő szerepe. Nem ritkán pedig úgynevezett szerepkonfliktus alakul ki, mert az anyaszerephez és a dolgozó nőéhez más elvárások kapcsolódnak.”

Ezt a szerepkonfliktust például olyan dolgok okozhatják, hogy amíg az anya szülési szabadsága során megszokja, hogy hozzá kapcsolódnak elsődlegesen a kicsi evésével, alvásával, szállításával, vagy akár az esti mesével kapcsolatos dolgok, onnantól kezdve, hogy visszamegy dolgozni, ezek a munkához kapcsolódó feladatok, elvárások miatt megváltozhatnak.

Nem kis lelki munkával jár helyretenni ezeket, nem is beszélve aztán a mindennapokban megjelenő régi-új teendők ütközésével.

Hiszen a munkahelyünk, szakmánk kapcsán ismét találkozunk egy elvárásrendszerrel, rengeteg feladattal és kötöttséggel, ezeket össze kell hangolni az anyasághoz kapcsolódó temérdek dologgal. „Például mondjuk olyan a munkaköröm, hogy ügyeletben dolgozom, vagy minden hónap végén nagyon sokat kell túlóráznom. Így lehet, hogy három évig minden este én fürdettem a kisgyerekemet, mostantól lesznek napok, amikor ezt nem fogom tudni megtenni. Ez belső konfliktust okozhat, úgy fogom érezni, hogy nem, vagy nehezen tudok eleget tenni az anyaszerepnek”- fejti ki a pszichológus.

Hangsúlyozza azt is, hogy ezen a közösségi média sem segít, ahonnan a rokonoktól, ismerősöktől, ismeretlenektől az az információ érkezik, hogy a jó anyuka - a példánál maradva - otthon van fürdetéskor vagy ő főzi a vacsorát. „De ott vannak a csapatépítők, a búcsúztatók, a munkaidő utáni szociális elfoglaltságok, vagy az óvodai farsangi készülődés, amit délelőtt tartanak és szeretettel várják a szülőket. Akár van mögöttünk támogató háttér, akár nincs, ezek könnyen erősíthetik a szerepkonfliktusokat.”

Tényleg baj lenne, ha apa menne gyesre, és addig anya dolgozna?

Emellett beszélnünk kell arról is, hogy változik a szakmai identitásunk. „A gyerekvállalás előtt jó esetben volt egy megközelítőleg pontos képünk róla, hogy mik a szakmai ambícióim és az erősségeim, hova szeretnék fejlődni a munkámban, mit szeretek benne, miben vagyok jó és egyáltalán tetszik-e ez a munkahely. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy amikor visszatérnek a munkaerőpiacra, akkor ez a fajta szakmai önmeghatározás folytatólagos lesz. Ez nem így van, ugyanis újra meg kell határoznunk önmagunkat - a munkánk kapcsán.”

A szakmai identitás vizsgálatának hangsúlyos része az, hogy az ember számbaveszi, miben fejlődött az elmúlt évek során. Ez már csak azért is fontos, mert él egy olyan vélekedés a társadalomban, hogy az otthon töltött évek alatt az anyukák szakmailag nem fejlődnek, hiszen kizárólag a gyerekekkel foglalkoztak. Ezzel szemben a szakértő munkája során egyrészt azt látja, hogy az édesanyák nagy része a szülési szabadság alatt is követi a szakmai híreket vagy akár képzi is magát, így ha fizikailag nincsenek is az irodában, nem igaz rájuk, hogy szakmailag tájékozatlanok lennének.

Másrészt számos készségük fejlődik ebben az időszakban is, a csapatjátékosságtól kezdve a multitaskingon át az empátiáig. Jó tehát, ha ismerjük szakmai önmagunkat, mert a vezetőnkkel való beszélgetéskor vagy egy állásinterjún prezentálni tudjuk saját - és egyes esetekben megváltozott - képességeinket, készségeinket, ambícióinkat.

Ezek a leglényegesebb kérdések, amikre ha megkeressük a válaszokat, megkönnyíthetjük a helyzetünket:

• Miben fejlődtem az otthon töltött évek alatt?
• Milyen érzéseim vannak a régi helyre való visszatérésemmel kapcsolatban? Itt szeretném folytatni a karrieremet, ez a hivatásom?
• Még mindig ugyanazok az ambícióim, mint amikor elmentem babázni?
• Ha más irányba indulnék, kell-e új dolgokat tanulnom, képzésre járnom?
• Milyen lehetőségem vannak ebben abban a bizonyos másik irányban? Mi érdekelne?

Anya vagyok és vállalkozó szeretnék lenni, mi a teendőm?

A család szerepe

„Fontos meghatározni, hogy anyaként és dolgozó nőként mik azok az értékek számomra, amelyek mentén a hétköznapokat élni szeretném, amikor visszatérek a munka világába. Ha ez megvan, akkor jön a nagyobb falat: a saját és a család értékeit összehangolva gondolkodni ezen a döntésen. Nyilván a gyermekek igényeit figyelembe véve, annak, hogy melyik intézménybe járnak majd és mikor ki megy értük a társammal (ha van) való egyeztetése a következő lépés.” - mondja Dr. Szijjártó Linda, kiemelve, hogy a transzparens, őszinte beszélgetés azért elengedhetetlen, mert rengeteg anyuka él meg ilyenkor bűntudatot.

„Szerintem rendkívül lényeges, hogy ilyenkor az anyuka érezze, hogy az érzései - legyen az akár izgatottság, akár csalódottság vagy szomorúság - a visszatérés időszakában is validak. Ehhez persze a partner támogatása is kell, de az első lépés, hogy saját magunk fogadjuk el, hogy minden érzés helyénvaló. Ilyenkor jó ötlet lehet a naplózás például.” Ideális esetben a társunkkal közösen ki tudjuk alakítani azt az új rutint, amely a család minden tagjának megfelel.

Ám nem mindenkinek van olyan hátországa, akik segítségével viszonylag zökkenőmentes lesz az újbóli munkába állás. Sok esetben a nagyszülők részéről érkezik a rosszallás („Mi lesz így a gyerekkel? Miért nem jó neked otthon? Milyen anyuka az olyan, aki máris visszamegy dolgozni?”), a nehezebb eset, ha a párkapcsolaton belül nem egyeznek a vélemények, az értékek. Nem megy ritkaságszámba, ha az apuka még szeretné, ha a párja otthon maradna, de benne - érthető és megkérdőjelezhetetlen módon - dolgoznak a szakmai ambíciók, vágyik a felnőtt közegre.

„De a fordítottja is sokszor megtörténik: az anyuka még nem szeretne visszamenni, de anyagilag nem tehetik meg, hogy továbbra is egykeresős maradjon a család. Nagyon nehéz helyzetet tud okozni, ha a párkapcsolatban emiatt konfliktus alakul ki, hiszen ahhoz, hogy a visszatérés pszichológiai szempontból is biztonságos legyen, elengedhetetlen, hogy ebben a zárt egységben összehangolják az értékeket.” Komoly kihívást jelent, ha a nő úgy tér vissza, hogy az a saját értékrendjével, a szerepeihez kapcsolódó elvárásaival nehezen összeegyeztethető, hiszen akkor nemcsak a partnerrel lesz konfliktus, hanem az anyán belül is. Így ezt mindenképpen érdemes helyretenni.