A gleccsertavak nagyobb veszélyben vannak, mint gondolnánk - magyar kutató érhet el átütő eredményeket az Andokban
Barta Barbara magyar ökológus olyan gleccsertavakat vizsgált az Andokban, amelyek a klímaváltozás hatására egy nap teljesen eltűnhetnek. Az apró tavak különösen veszélyeztetettek a globális felmelegedés hatására Európában is, azonban az Andok környezetéből úgy tűnnek el, hogy nem is sejthettük, milyen természeti csodákat rejtenek, hiszen kevés adatunk van róluk.
A magyar kutató Skóciában tanult ökológiát, később Koppenhágában szerezte meg mesterdiplomáját. Innen indult el különleges kutatói útjára.
Kezdetek
„Gyerekkoromban sokat jártunk a Balatonhoz, a víz szeretete mindenképpen onnan ered. Középiskolában elkezdett érdekelni a kémia és a biológia, és mivel kéttannyelvű iskolába jártam, nemzetközi érettségit tudtam tenni, ami megkönnyítette, hogy külföldi egyetemekre jelentkezzek.
Skóciát azért választottam, mert az akkori szabályok szerint, - mivel még az EU-hoz tartoztak - térítésmentes volt az oktatás, ráadásul nagyon jó egyetemek voltak ott. Akkoriban a University of St. Andrews a legjobb brit egyetemek között volt” - kezdi a beszélgetést a nem hétköznapi pályafutásának elejétől Barta Barbara, aki ökológia szakon tanult Skóciában, amely az élőlények és környezetük kapcsolatát vizsgálja.
„Nagyon sok mindent tanultam kint, úgy érzem, hogy ott nyílt ki előttem a világ. Rengeteg lehetőségünk volt terepmunkára: volt, hogy a tengerparti sziklás élőhelyeket ismertük meg, máskor tavakból és patakokból gyűjtöttünk élőlényeket, de volt, hogy tengeri csillagot boncoltunk. Mivel az egyetem profilja a tengerbiológia volt, a diplomamunkámat is ilyen területen tudtam végezni.
A parti tarisznyarák környezetére gyakorolt hatását vizsgáltam. Ezután Dániában folytattam a tanulmányaimat, ahol két oktatóm írt ki egy kutatói témát, amelyre egy hallgatótársammal együtt jelentkeztünk, így ketten vágtunk neki az ecuadori kutató útnak.”
Afrikában teljesen más az élet és a halál megítélése - beszélgetés az Afrika Sztorik Egyesület alapítójával
Magashegyi környezet
Az utazás két hetes akklimatizációval kezdődött Ecuador fővárosában, Quito-ban, ami majdnem 3000 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. „Itt el kellett töltenünk egy kis időt, mielőtt még magasabbra mehettünk volna. A csapatban hatan voltunk: velünk volt a két témavezetőnk, valamint két helyi kutató. A vizsgált tavak nemzeti parkokban voltak, így természetes, emberi beavatkozás nélküli körülmények között vizsgálhattuk őket.
Rövidebb, egy-egy napos kirándulások során, majd hosszabb »expedíció« alatt végeztük el a mintavételeket. Ilyenkor a helyszínen aludtunk parkőri és turista szállásokon a több ezer méter magas hegyen, például a Chimborazon. Ezek a szállások általában nem szigeteltek, így este igen hideg volt és víz is csak az összegyűjtött esővízből volt.”