Sokan úgy gondolják, hogy még bőven van idő a lakóotthonig, ilyenkor szokott előfordulni egy baleset a nagyinál
Az Alzheimer-kór nem csupán a beteg, hanem az egész család számára egyaránt nagyon megterhelő, a folyamatos ápolás sok feladatot ad az érintettek számára, és sokan vannak, akik már nem tudják ellátni ezeket a feladatokat. Az előző részekben megismerkedtünk a betegség kialakulásával, a korai jelekkel, és azzal, hogyan kezelhető az előrehaladott állapot. Sorozatunk utolsó részében pedig arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségek vannak Magyarországon az Alzheimer-kóros betegek ellátására.
Anna történetében már láthattuk, hogy egy hivatásos ápoló bevonása hatalmas segítséget jelenthet az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg ellátásában. Azonban nem minden család engedheti meg magának ezt a lehetőséget, és gyakran felmerül a kérdés: mi a helyzet a lakóotthonokkal?
Biztonságosabb, mint az otthonápolás
A lakóotthonok előnye az otthonápolással szemben, hogy ezek a betegek számára kialakított speciális intézmények, amelyek megfelelő ellátást biztosíthatnak, miközben szakképzett személyzet gondoskodik a betegek biztonságáról. Otthon ez csak erőnkön felül lehetséges, de valójában a szaktudás nélkül még így sem. Érdemes tudni, hogy a szakemberhiány ellenére is Magyarországon több olyan intézmény van, amely kifejezetten demens betegekre specializálódott.
Például a Nyíregyházi Szent Kamill Szeretetotthon és a Békés Megyei Hajnalcsillag Integrált Szociális Intézmény, ahol külön Alzheimer-kóros részleget is fenntartanak, és a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász által működtetett Márta Otthonban is nagy tapasztalattal rendelkeznek a demens betegek ellátásában. Ez csak néhány példa a többi hasonló intézet mellett. Alapvetően elmondható, hogy minden érintett számára egy órányi útra található legalább egy otthon, a nagyobb városokban több is. De honnan tudjuk, hogy eljött az idő a lakóotthon felkereséséhez?
Demenciával vagy Alzheimer-kórral élő családtagod van? Egy friss kutatás reményt adhat számotokra is
Mikor jöhet szóba a lakóotthon?
Sokan úgy gondolják, hogy még bőven van idő a lakóotthonig, mondván, a betegség csak közepes fázisban tart, és a nagyi még ímmel-ámmal boldogul egyedül is. Az ilyen eseteknél szokott előfordulni egy baleset, ami rögtön megrázza a családot. Ugyanis az Alzheimer-kór lefolyása nem minden esetben kiszámítható. Lehet, hogy múlt héten még eljutott a beteg a boltba egyedül, és utána könnyen hazatalált, de nem kizárt, hogy jövő héten már nehézséget fog okozni neki ugyanez az út.
Nem érdemes megvárni, ameddig tetőzik a baj, és ha már egyértelműen jelentkeznek a demencia előrehaladott állapotának jelei, akkor nem maradhat kérdés, hogy segítségre van szükség a beteg számára, akár lakóotthon formájában. Ami minden esetben fontos, hogy a betegnek is legyen beleszólása abban, hogy a körülményeknek megfelelően milyen segítséget választhat. Magyarországon a lakóotthonok mellett léteznek olyan nappali ellátó intézmények is, ahol napközbeni felügyeletet biztosítanak az Alzheimer-kóros betegeknek.
Ez segít abban is, hogy a demenciával küzdő érintettek nap mint nap közösségben legyenek, illetve fizikai és szellemi tevékenységet végezzenek, amely segíti a betegség lefolyásának lassítását. Ilyen például a Budapesti Családsegítő Szolgálat Demencia Gondozóháza, amely különböző programokat biztosít a betegek számára.
Mit csinálnak más országokban?
Az Alzheimer-kór nemcsak a magyarokat érinti, jelen van a világ minden pontján, még az úgynevezett „kék zónákban”, ahol az emberek hosszabb ideig élnek és viszonylag lassabban öregszenek, mint például Japánban és a mediterrán térségekben. Tehát még az egészséges öregedésről híres régiókban is gyakori a demencia előfordulása. Ezért Japánban például külön lakóközösségeket működtetnek kifejezetten Alzheimer-kóros betegek számára.
De ugyanígy jó példa a Hollandiában található híres Hogeweyk falu, amely egy kifejezetten demens betegeknek kialakított lakóközösség, ahol a betegek szabadon mozoghatnak, és teljes biztonságban végezhetik a mindennapi élet tevékenységeit.
A lakóotthonok és a napközik a világ más pontjain is bevett szokásnak számítanak.
Nem kell félni ezektől a lehetőségektől, ugyanakkor újból és újból fontos hangsúlyozni, hogy a betegnek is legyen beleszólása a döntésbe.
Nem tudhatjuk, hogy mi fog történni
Sorozatunk végére érve választ kaptunk arra, hogy mi befolyásolja az Alzheimer-kór kialakulását, mit tehetünk a korai szakaszban, és mit az előrehaladott állapotban. Egyúttal szakértőnk arra is rávilágított, hogy a betegség jelenleg nem gyógyítható, viszont az életminőség javítása és a betegség lefolyásának lassítása nem lehetetlen kihívás. Talán a genetikánkat nem cserélhetjük le, de az életmódunkkal igenis sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a demenciával járó súlyos problémákat.
Ha pedig a környezetünkben élő betegekre gondolunk, akkor jusson eszünkbe, hogy bizony ők sem választhattak maguknak genetikát. Legyünk türelmesek, figyeljünk a kezdeti jelekre, és cselekedjünk, mert ha időben ismerjük fel az Alzheimer-kórt, akkor éveket nyerhetünk szellemi épségünk érdekében. Jó lenne azt mondani, hogy messze van még az öregedés, de be kell látni, hogy bizony minden nappal egyre közelebb lesz.