Ezek a jelek az Alzheimer-kór korai stádiumaira utalhatnak, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagyunk, vagy csak az öregedés természetes részeként kezeljük
Amikor valaki egyre több mindent elfelejt, kellemetlen, de ez még nem garantálja, hogy Alzheimer-kórral küzd. Habár a betegség korai szakaszában ilyen és ehhez hasonló tüneteket produkálnak az érintettek, ezért nem kell pánikolni, ha egy telefonszám vagy egy időpont kimegy a fejünkből. Nézzük, hogy milyen konkrét jelek utalnak az Alzheimer-kór kialakulására.
Az Alzheimer-kór felismerése nem mindig egyszerű feladat, hiszen a betegség korai jelei gyakran rejtve maradnak, és csak később válik egyértelművé, hogy mi áll a viselkedésbeli változások mögött. Az első részben az Alzheimer-kór genetikai hátterét ismertettük, sorozatunk második részében tovább követjük Anna és édesanyja, Éva történetét, miközben a korai tünetek felismerésének fontosságáról beszélgetünk Dr. Kovács Tiborral, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika egyetemi docensével.
A korai tünetek felismerése
Amikor Annáék (52) észrevették, hogy Éva (73) elkezdett egyre többet felejteni, először nem gondoltak semmi komolyra. „Édesanyám gyakran nem találta meg a szemüvegét, vagy elfelejtette, hová tette a kulcsait, és mivel ezek a dolgok mindannyiunkkal előfordulnak néha, nem gondoltunk arra, hogy baj van. Csak legyintettünk, és meséltük egymásnak, hogy ki mit felejtett el mostanában, viccet csináltunk az egészből. Később viszont már messze nem volt olyan szórakoztató anya viselkedése” – meséli Anna.
Édesanyja hamarosan már nem emlékezett arra, hogy az unokája meglátogatta őt, majd folytatódott olyan helyzetekkel, amikor nem emlékezett, hogy milyen nap van, vagy elfelejtett elmenni egy fontos orvosi vizsgálatra. A család ezen a ponton kezdett el aggódni. A kezdeti aggodalom gyorsan cselekvésbe fordult, Anna személyesen kért szakorvosi segítséget. Éva hallani sem akart a vizsgálatokról, de végül elment lányával a kivizsgálásra, és legnagyobb bánatukra napokon belül megkapták a diagnózist arról, hogy Éva Alzheimer-kórban szenved.
Elfelejtett megbeszélés, állandó kulcskeresés, és a mindennapi feladatokról való megfeledkezés – ezek az apró figyelmeztető jelek az Alzheimer-kór korai stádiumaira utalhatnak, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagyunk, vagy egyszerűen csak az öregedés természetes részeként kezeljük, ahogy Anna és családja tette. Azonban az intő jelek korai felismerése kulcsfontosságú lehet.
Bekebelezi a beteget
A betegség korai tünetei sok esetben enyhe kognitív zavarok formájában jelentkeznek. „Az Alzheimer-kórnak van egy úgynevezett aszimptomatikus szakasza, amikor már elindulnak az agyi elváltozások, de még nincsenek látható tünetek. Ezután következik az enyhe kognitív zavar szakasza, amikor már megfigyelhetők bizonyos gondolkodási nehézségek, de ezek még nem befolyásolják jelentősen a mindennapi tevékenységeket” – magyarázza Dr. Kovács Tibor.
Majd hozzáteszi, az Alzheimer-kór egy spektrum betegség, amely kifejlődésének a csúcsán esetén már a mindennapi agyi funkciók is károsodnak, és az egyén önállósága jelentősen csökken. Többek között ezért is olyan lényeges, hogy időben felismerjük az állapotot. Statisztikák szerint az Alzheimer-betegek mintegy 70 százaléka tapasztal enyhe kognitív zavarokat az első három év során, mielőtt a súlyosabb tünetek megjelennének. Ez az időszak rendkívül fontos, hiszen a korai diagnózis lehetőséget biztosít a betegség lefolyásának lassítására.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Dr. Kovács Tibor elmondása alapján az Alzheimer-kór előrehaladása nem állítható meg teljes mértékben, de bizonyos tényezők csökkenthetik az állapot romlását. „Vannak olyan kockázati tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, mint például a genetika vagy az életkor. Azonban egy nemrég megjelent ajánlás szerint akár 45 százalékkal is csökkenthetők a tünetek. Ennek érdekében kulcsfontosságú a szellemi és fizikai aktivitás fenntartása, a társas kapcsolatok ápolása és a helyes táplálkozás.
A mediterrán étrend, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kontrollálása, valamint a dohányzás kerülése is csökkentheti a komolyabb problémákat.” Azt gondolnánk, hogy hiszen ez gyerekjáték, és mi sem egyszerűbb, mint egészségesen élni, de a számok alapján hiába vagyunk egyre tudatosabbak, és hiába folytatunk egyre többen egészséges életmódot, az Alzheimer-kórral diagnosztizált esetek száma nem csökken, mi több, emelkedik.
Demenciával vagy Alzheimer-kórral élő családtagod van? Egy friss kutatás reményt adhat számotokra is
Jelenleg világszerte több mint 55 millió ember él demenciával, és ez a szám várhatóan eléri a 139 milliót 2050-re.
Visszafordítható a kóros állapot?
Azt már tudjuk, hogy az Alzheimer-kór korai jeleinek felismerése és a megfelelő életmód kialakítása segíthet a betegség előrehaladásának lassításában. Annáék esetében például a család mindennapos támogatása és az életmódváltás is sokat jelentett, hogy Éva ne felejtse el teljesen az unokáit. A kérdés már csak az, hogy mi lesz ezután? Mennyire tudjuk lassítani a betegséget? Egyáltalán visszafordítható a régi, normális állapot, amikor még nem okozott problémát észben tartani a fontos dátumokat vagy az aktuális teendőket?
Az orvostudomány fejlődésével vajon lesz gyógymód az Alzheimer-kór leküzdésére? A folytatásban erről kérdezzük Dr. Kovács Tibort.