előfizetésem
Hírlevél
Ha nem nyerünk a genetikai lottón, nem védhetjük ki teljes mértékben az Alzheimer-kór kialakulását
Vannak úgynevezett népbetegségek, amelyek arról ismertek, hogy kettőből legalább egy embert érintenek akár közvetlen, akár közvetett módon. Ilyen az Alzheimer-kór, és fogadni mernék, hogy aki ezt a szót olvassa, máris legalább egy személyt kapcsol a kórképhez. Legyen szó szülőkről, nagyszülőkről, közeli hozzátartozókról, barátokról vagy csak a környezetünkben élő emberekről, az Alzheimer-kór valamennyiünket érint. Fontos, hogy beszéljünk róla!
Négy részből álló sorozatunk célja, hogy bemutassuk az Alzheimer-kór kialakulását, kockázati tényezőit, a legfrissebb kutatási eredményeket és a betegség társadalmi hatásait, és ezáltal megértsük, hogy pontosan miről is van szó, amikor erre a betegségre gondolunk. Az első részben az Alzheimer-kór genetikai hátterét járjuk körül Dr. Kovács Tiborral, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika egyetemi docensével.
Ismerős történet
Amikor Anna (52) édesanyjánál, Évánál (73) diagnosztizálták az Alzheimer-kórt, az egész család élete fenekestől felfordult. Anna emlékszik, milyen volt látni a mindennapi életben egyre nehezebben eligazodó, korábban életerős nőt, aki elfelejtette, hogyan készítse el kedvenc süteményét, vagy ami még szörnyűbb, hogy hirtelen nem ismerte fel unokáit, és lassan a saját lányát sem. „Az egészben az volt a legfájdalmasabb, hogy az anyám, aki mindig ott volt nekünk, lassan eltűnt a saját emlékeiben” – meséli Anna, akinek a története a legtöbbünk számára ismerős.
Nem kell túl erős fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, milyenek egy Alzheimer-kórban szenvedő emberrel a mindennapok, hiszen jó eséllyel mindannyian ismerünk legalább egy beteget a környezetünkben. Anna még a szerencsésebb esetek közé tartozik, ugyanis megengedheti magának, hogy ápolót fogadjon édesanyja mellé, aki naponta főz, mos az asszonyra, és gondoskodik róla, hogy bevegye a gyógyszereit, elkíséri az orvoshoz, tehát ott van neki a család mellett a mindennapokban.
De nem mindenki engedheti meg magának, hogy segítséget fogadjon. Ilyenkor pedig az Alzheimer-kórban szenvedő rokon, legyen bármennyire közeli hozzátartozó, hamarosan teher lesz a család számára. Mielőtt azonban megvizsgáljuk, hogy mit lehet tenni az Alzheimer-kór ellen, ha már kialakult, illetve hogyan lehet megelőzni, nézzük, hogy egyáltalán milyen esetekben kell számolni a kórkép kialakulásával.
Demenciával vagy Alzheimer-kórral élő családtagod van? Egy friss kutatás reményt adhat számotokra is
A genetika szerepe
„Az Alzheimer-kór kialakulása részben genetikai tényezőkön alapul. Az öröklésnek két formája is lehet: a hajlam, illetve a betegség önálló öröklődése” – kezdi a beszélgetést Dr. Kovács Tibor, majd azonnal hozzáteszi, hogy nem mindenki lesz beteg, aki genetikai hajlammal rendelkezik. Viszont fontos tudni, hogy a kockázat nagyobb azoknál, akiknek a családjában már előfordult a betegség.
