előfizetésem
Hírlevél
Felejtsd el a diplomát – Ezek a skillek döntik el az állásinterjút
Állásinterjúra készülsz? Lehet, hogy nem is a szakmai tudásod számít leginkább, hanem az, hogyan viseled a stresszt, mit sugároz a testtartásod, és mennyire tudsz azonosulni egy szereppel. Ma már nem elég jó önéletrajzot küldeni – a siker a részleteken múlik. Szakértővel jártunk utána, mitől lehet valaki igazán meggyőző egy interjún, és hogyan kerülheted el a leggyakoribb buktatókat, mielőtt még kimondanád az első mondatot.
Az állásinterjú olyan helyzet, amellyel szinte mindenki találkozik napjainkban. Megélhetésünk múlhat azon, milyen benyomást keltünk egy HR-vezetőben, és milyen megállapodást kötünk jövőbeli munkaadónkkal. Az állásinterjú azért különösen érdekes, mert a munkaadók nem feltétlenül a szakmai tudásunkra és tapasztalatainkra kíváncsiak a beszélgetés során. Sokkal többet nyomhat a latba, ha olyan jelöltet találnak, aki jó csapatjátékos, megbízható és kellemes társaság napi nyolc órában.
Az állásinterjú alapelvei
„Az állásinterjú mindig egy stresszhelyzet. Amennyiben ezt tudjuk hatékonyan csökkenteni, azzal tudunk magabiztosságot sugározni. Természetes helyzetnek kell értékelnünk a szituációt, mert azzal segítünk magunkon a legtöbbet. Az elmúlt öt évben nagyon sokat is változott az állásinterjúztatási technika. Manapság a munkaadók már nem a tökéletes alkalmazottat keresik, aki rendelkezik a tudással, valamint az elvárásrendszerüknek is teljesen megfelel, hanem egy formálható, alkalmazkodó embert.
Az a fontos, hogy az illetőnek legyenek olyan alapképességei, amelyeket betanítással és tréningekkel formálni tudjanak” – magyarázza Dr. Drelyó Ágnes pszichológus. Egyes területek kivételt képeznek, hiszen sok munkahely speciális képesítést kíván meg a munkavállalótól. Egy orvos vagy egy pilóta teljesen más kritériumoknak kell, hogy megfeleljen, mint egy irodai dolgozó, hiszen ezeken a területeken körülhatárolt szaktudás szükséges.
Sok szakmát azonban teljesen felborított a covid-járvány okozta leállás, így egyes területek szakemberei átmenetileg más szakmákban keresték megélhetésüket. Ilyen helyzetekben pedig nagy hangsúlyt kaptak az úgynevezett soft skillek, amelyek felhasználása az élet számos területén alkalmassá tehet minket a boldogulásra.
Az érintés nem luxus, hanem szükséglet, ami óriási hatással van a lelkiállapotunkra
„Az alkalmazottak fluktuációja nagyon megemelkedett az elmúlt években. A formálhatóság egyfajta rezilienciát és rugalmasságot jelent egy személyiség részéről. Ennek az is része, hogy fel merjük vállalni személyiségünk kevésbé hatékony oldalát. Teljesen normális szituáció, ha ilyen helyzetben izgulunk. Ez egy interjúztató számára még pozitív is lehet, hiszen egy őszinte emberi reakciót mutat. Sokkal jobban járunk azzal, ha elismerjük interjú alatt, hogy izgulunk, mintha folyamatosan fényeznénk magunkat, amely viszont természetellenes” – teszi hozzá a pszichológus.
Hogyan készüljünk az állásinterjúra?
Az állásinterjúkat általában mindig ugyanazzal a kérdéssel indítják a munkaadók. Megkérnek, hogy mesélj magadról. Nem, nem arra kíváncsiak, hogy hány kutyád van. Ezt a részt be tudod gyakorolni, hiszen itt egy pár percben csak össze kell foglalnod, hogy milyen releváns tanulmányokat folytattál, valamint milyen tapasztalataid vannak a szakterületen. „Utána kell nézni a cégnek, ahová interjúra megyünk. Meg kell próbálnunk kitalálni, hogy az adott cégnél melyek lehetnek azok a képességek, amelyeknek birtokában vagyunk.
Előzetesen fel kell mérnünk, hogy saját magunkat miért tudjuk ott elképzelni, és ezt kell elmondanunk az interjúztatónak. Meséljük el, hogy miért van motivációnk az adott pozíció betöltéséhez. Nyugodtan mondjuk el azt is, hogy ha látjuk, még fejlődésre van szükségünk az adott területen, de múltbeli tapasztalataink alapján készek vagyunk további képességek elsajátítására. Ez mindenképpen érett gondolkodásra és önreflexív személyiségre utal a munkaadó számára, ami azért fontos, mert ezzel megmutathatjuk, hogy alkalmasak vagyunk együttműködésre” – fejti ki Drelyó Ágnes.
Metakommunikációnk fejlesztésével sokat segíthetünk azon a helyzeten, ha kissé szorongunk az interjú alkalmával. Figyeljünk, hogy egyenes legyen testtartásunk. Kezünket kulcsoljuk össze az asztalon, amennyiben van előttünk. Nem árt, ha tudatában vagyunk annak, hogy egy stresszesebb helyzetre testünk általában hogyan reagál, és készülünk erre, hogy ne érjen minket semmi váratlanul.
Az éles karrierváltás nem más, mint önmagunk boldogabb verziója
„Semmiképp se babráljunk papírral vagy tollal, mert az a szorongás jele. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy milyen a vegetatív rendszerünk ilyen helyzetben. Ha például tudjuk, hogy izzadásra hajlamos emberek vagyunk, akkor muszáj, hogy kissé bővebb öltözéket válasszunk egy ilyen stresszes szituációra. Egy szorosabb ing vagy blúz azonnal láthatóvá teszi, ha valaki izzad, ami a felvételiztető számára is egy kellemetlen helyzetet teremthet” – figyelmeztet a szakember.
Általában két ember interjúztatja a jelölteket, ezzel biztosítva, hogy a céget nem éri meglepetés egy ismeretlen jelölttel való találkozás alkalmával. Fontos, hogy annak az embernek válaszoljunk, aki kérdést intézett hozzánk, de időnként a mellette ülő másik személyre is vessünk egy-egy pillantást, esetleg egy mosolyt. Ezzel tudjuk jelezni számukra, hogy őket is szeretnénk bevonni a beszélgetésbe, hiszen őrájuk is kíváncsiak vagyunk.
Dress for the Job
A Dress for the Job angol mondás magyarul annyit tesz: öltözz a szakmának megfelelően. Egyes felmérések szerint az emberek átlag két másodperc alatt alkotnak véleményt valakiről. Ezt állásinterjú alkalmával mindenképpen ki kell használni. Gondoljunk csak arra, hogy az orvosok sem melegítőben vagy farmerban vizsgálnak beteget. Az egyenruha és az elegáns öltözet bizalmat áraszt, ami azért fontos, mert amikor belépünk valahova, arról szeretnénk meggyőzni az interjúztatót, hogy hiteles emberek vagyunk.
Persze hiába megyünk be talpig designer öltönybe valahova, ha később kiderül, hogy semmilyen vezetői képességgel nem rendelkezünk, és folyamatosan az alkalmazottakkal végeztetjük a saját feladatainkat. Ezek a dolgok viszonylag hamar elárulják, ha valaki hamis képet akar festeni magáról.
„Egy szerepszemélyiséget akarunk sugározni. Egy munkahelyen nem arra kíváncsiak, hogy valaki kicsoda a civil életben, hanem arra, hogy a szereppel, amellyel megpróbálnak minket felruházni, mennyire tudunk azonosulni. Felnőttként kell viselkedni, hogy megmutassuk, képesek vagyunk felelősséggel betölteni a szerepet. Itt kicsit háttérbe kell szorítanunk a személyiségünket. Ez pedig elsősorban a külsőségeknél kezdődik” – húzza alá a pszichológus.
Munkahely vagy család?
Számos munkahely várja el az alkalmazottaktól, hogy szocializálódjanak egy új munkahelyen. Sajnos sok alkalommal az erre való igény már az állásinterjún felvetődik, mert elvárják, hogy egy új kolléga becsatlakozzon a „családba”. Itt fontos tisztázni, hogy a munkahelyi kollégáid nem az új családod lesznek, így nem várhatják el, hogy kötelezően részt vegyél a közösségi programokon.
Az állásinterjú kétirányú utca, így ha azt látod, hogy egy munkahely folyamatosan kifizetetlen túlórákkal, esetleg elviselhetetlen főnökkel fog terhelni, keress tovább. A munkahelyi főnököd ezenkívül nem traktálhat a saját problémáival, főleg nem munkaidőn kívül! Ne fogadd el, hogy jelzi, majd esténként elküldi a képeket a borozgatásáról. Nyugodtan jelezd felé, hogy szeretnéd, ha munkaidőn túl nem zavarna. A túlóránál pedig nyugodtan kérdezz rá a túlóradíjra.
Alkotás a testemen túl - Fajgerné Dudás Andrea képzőművész egyedi látásmódja
„Minden egészséges lelkületű ember megmutatja a határait. Ez magabiztosság kérdése. El kell várni a munkahelytől, hogy ezeket a határokat tiszteletben tartsa. Ha időben kiderülnek a furcsaságok, akkor nem kell elvállalnunk egy állást, amennyiben megtehetjük egzisztenciálisan. Ha nem, akkor átmenetileg lehet dolgozni valahol addig, amíg nem találjuk meg azt a környezetet, ahol hosszú távon jól érezhetjük magunkat. Ilyen esetben észben kell tartanunk, hogy ez egy átmeneti helyzet, amelyből ki tudunk lépni.
A munkát mindenhol ugyanúgy el kell végezni, de a próbaidő nem véletlenül van. Az alatt ugyanis mindkét fél számára kiderülhet, hogy mennyire passzolnak egymáshoz. Az pedig mindenképpen a munkáltató felelőssége, hogy tudjon olyan környezetet biztosítani, ahol egy munkavállaló hosszú távon képes dolgozni” – zárja gondolatait Dr. Drelyó Ágnes.
Az állásinterjú nem csupán egy lehetőség, hanem egy tükör is: megmutatja, hol tartunk önismeretben, kommunikációban és alkalmazkodóképességben. Bár minden beszélgetés más, egyvalami közös bennük – az ember, aki a kérdésekre válaszol. Ha önazonosak vagyunk, tudjuk, mit képviselünk, és hajlandók vagyunk fejlődni, az sokkal többet jelenthet bármilyen sorra illesztett kulcsszónál az önéletrajzban. A jó interjú nem a hibátlan szereplésről szól, hanem arról, hogy képesek vagyunk valódi kapcsolatot teremteni – akár egy jövőbeli munkahellyel is.
