előfizetésem
Hírlevél
Az, hogy egy állat vagy növény nem mutatja valamely betegség tüneteit, még nem jelenti, hogy jól is érzi magát
Alexy Márta alapvégzettsége agrármérnök, jelenleg egyetemi docens az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán, valamint az ELTE Informatikai Karán. Márta egy viszonylag új és komplex területtel, az agrárinformatikával foglalkozik, amely a digitalizáció alkalmazásával egyedi megoldásokkal próbálja segíteni a gazdák munkáját.
A szektor a legkülönfélébb megoldásokat kínálja a gazdák számára, igény szerint. A több tudományterület együttműködésében megvalósuló kutatások még nem terjedtek el széles körben hazánkban, azonban mind nagyobb és nagyobb igény mutatkozik az ilyen irányú kutatásokra és szolgáltatásfejlesztésekre, mivel egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható és környezetbarát élelmiszer-előállítás világszerte.
Előrejelzések szerint a Föld népessége 2050-re eléri majd a tízmilliárd főt, és ez az egyre növekvő lélekszám több és jó minőségű élelmiszert is igényel a jövőben, amely nagyobb kihívásokat támaszt majd az élelmiszertermelési szektorral szemben. Több tudományterület együttműködése elengedhetetlen az agrárinformatikában, amely ötvözi az agrármérnöki, villamosmérnöki, állatorvosi, valamint informatikai területeket.
„Állattenyésztési szakirányon végeztem a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Közel tíz évet töltöttem a nagyüzemi állattartás kereskedelmi szektorában a doktori megszerzése után. Ott ismertem meg a nagyüzemi állattartási technológiák gyártásával és fejlesztésével foglalkozó gazdálkodói oldal szemléletét és gondolkodását.
„Mintha kapnál egy pohár hígítatlan szörpöt” – marketing szakembereket kérdeztünk az Emily Párizsban-ról
Később kerültem az ELTE Informatikai Karára, ahol kezdetben informatikai pályázatok elszámolásával és írásával, később pedig azok menedzselésével foglalkoztam. Informatikai ismereteim akkortájt felhasználói szinten voltak.”
Új irányok
Az agrárszektorral szembeni elvárások egyre nagyobb kihívások elé állítják az ágazatot, amelyekre reagálni kell. A jövőbemutató és innovatív megoldási lehetőségek közül az egyik ilyen terület az agrárinformatika.
„2016-ban, dékáni támogatással kezdtem el ezzel foglalkozni, az akkori feladataim mellett egyfajta hobbiként. Szerencsémre több, nagy tudással és tapasztalattal rendelkező informatikus oktató és kutató kollégám látott fantáziát ebben a területben, így elkezdődött a közös gondolkodás. Akkor még nem tudtuk, hogy lesz-e ebből bármi, de bíztunk abban, hogy ez a két szektor összekapcsolható.”
A szakirodalom szerint az agrárinformatika gyökerei az 1970-es évekig nyúlnak vissza, amikor is kanadai növénytermesztő farmerek elkezdték egymás között megosztani a gazdálkodásukkal kapcsolatos adatokat és információkat, segítve ezzel egymás munkáját. Az infokommunikációs szektor utóbbi években tapasztalható robbanásszerű fejlődése az élelmiszertermelés számára is potenciális fejlődési lehetőséget rejt.
