„Sosem tudhatjuk, melyik eszköz gyűjt rólunk adatokat” - Mégis hogyan védekezhetünk az adathalászok ellen?
Mindannyian ki vagyunk téve az adatgyűjtés kockázatainak. Mára nem létezik olyan elektronikai eszköz, amely nem gyűjt rólunk adatokat. De vajon mit tehetünk az adathalászat ellen?
Létezik egy állítás, amely szerint a telefonunk, az okosóránk, a laptopunk, az okostelevízió és minden hasonló eszköz 0-24 órában adatokat gyűjt rólunk. Bizakodva kérdezzük Dr. Bokor Tamást, a Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének docensét arról, valóban az adatvadászok áldozataiként élünk-e.
Adatvadászok hálójában
A válasz nem túl megnyugtató. „Ez az állítás abból a szempontból igaz, hogy minden eszköz használata adatokat generál a nap minden pillanatában, de nem pontosan úgy, ahogy elképzeljük. A direkt hallgatózás helyett az elektronikus eszközeink elsősorban a felhasználói szokásokról gyűjtenek adatokat, például arról, hogy mikor kapcsoljuk be a laptopot, mikor használjuk a telefonunkat, de az is beszédes adat, hogy éppen mikor nem" -magyarázza a szakértő.
Mindezzel egy célja van az elektronikai eszközöket gyártó cégeknek: így tudják felmérni a fogyasztói szokásokat, és végső soron növelni a vásárlók számát, illetve a hirdetői kapacitást. Az adatgyűjtés e formája nem sérti az emberi méltóságot, az emberi jogokat, a magán- és polgárjogot, ellentétben az illegális adatgyűjtéssel, amelynek komoly következményei lehetnek.
Illegális adatgyűjtés
Nemrég nyilvánosságra került, hogy a Samsung okostelevíziói éjszaka, kikapcsolt állapotban is rögzítik a lakásban hallható hangokat, beleértve az éjszakai zajokat. Dr. Bokor Tamás a beszélgetés során leszögezi, hogy nem szeretne belemenni abba, milyen célra használja az adott cég az így gyűjtött adatokat, ezt inkább az olvasó fantáziájára bízza.
„Az illegális adatgyűjtésnek számos oka lehet, és sosem tudhatjuk, hogy melyik eszköz gyűjt rólunk adatokat ilyen formában. Sokszor maguk az elektronikai eszközök forgalmazói sem tudják, hogy pontosan mire képes egy alvállalkozó által gyártott kamera vagy mikrofon, amelyet beleépítenek egy televízióba vagy telefonba” – mondja Dr. Bokor Tamás és rögtön hozzáteszi, hogy az illegális adatgyűjtés ellen egyetlen módon tehetünk, amely egyszerűbb, mint gondolnánk.
Védekezés: klasszikusan
„Csak olyan adat nem lopható, amit nem rögzít egyetlen elektronikai eszköz sem. Ha tehát nem szeretnénk viszontlátni vagy hallani egy kellemetlen helyzetet, akkor ne rögzítsük, ne vegyük fel és ne fotózzuk le, s lehetőleg a telefont is táskába, vagy másik helyiségbe tegyük” – magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi, hogy jó tudni, sok okostelefon kikapcsolt állapotban is képes például a helyadatok követésére, éppen ezért csak egyetlen módon védekezhetünk az ellen, hogy a telefonunk mindent rögzítsen.
„Nem akarjuk, hogy a kamera lásson minket? Takarjuk le. Nem akarjuk, hogy a mikrofon hallja, amit mondunk? Tegyük hallótávolságon kívül. Jelenleg ez a legbiztosabb megoldás annak érdekében, hogy megvédjük a magánjellegű információkat.” A modern technológia ellen tehát leginkább a régi, egyszerű módszerekkel védekezhetünk.
Mi a helyzet a jogszerű adatgyűjtéssel?
Az illegális adatgyűjtés mellett fontos megemlíteni a jogszerű adatgyűjtést is, amellyel mindannyian percenként találkozunk. „Legális adatgyűjtésről akkor beszélünk, amikor a használt szoftver kéri a beleegyezésünket az adataink tárolására vagy továbbítására vonatkozóan. Függetlenül attól, hogy elolvassuk ezt a nyilatkozatot vagy sem, a szabály elfogadásával, vagyis egy gombnyomással felhatalmazzuk az adatkezelőt, hogy szabadon használja az adatainkat.”
Ezt a fajta adatgyűjtést főként marketingcélra használják az informatikai vállalatok, saját hatékonyságuk növelése érdekében. Amikor targetált hirdetéseket kapunk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy lehallgatás áldozatai lettünk. A Facebook vagy a YouTube munkatársai azonban nem hallgatják meg a beszélgetéseinket, nem figyelnek minket személyesen, mégis sokszor jobban ismernek minket, mint mi saját magunkat.
Ennek oka, hogy a telefonunk nem a kimondott szavainkat figyeli, hanem a saját és a közelünkben lévők készülékein található tartalmak kapcsolatát. „Amikor a telefonunk észleli, hogy a környezetükben lévő telefonokon milyen aktivitások történnek, akkor nekünk is hasonló tartalmakat és hirdetéseket fog megjeleníteni, mert feltételezi, hogy minket is hasonló dolgok érdekelnek, mint a fizikailag közel lévő, velünk sok időt együtt töltő embereket" - magyarázza Dr. Bokor Tamás.
„Tehát a hirdetést nem a hang alapján dobja fel a telefonunk, hanem más telefonokon végzett adatelemzés alapján. A Facebook például legalább 2000 különféle paramétert vizsgál és tárol egy-egy felhasználóról – lájkok, követett események, megtekintett videók, stb. – így bőven van miből elemzéseket készítenie a preferenciáinkra és mások preferenciáira vonatkozóan.”
A banki adatok sincsenek biztonságban
Legyen szó legális vagy illegális adatgyűjtésről, minden esetben a felhasználó áll a folyamat végén, és bizony, az adatgyűjtő eszközök komoly kárt okozhatnak számunkra. Itt azonban nem bonyolult rendszerekre kell gondolni, hanem a lehető legegyszerűbb módszerekre. Szakértőnk egy mindennapi példával szemlélteti, hogy milyen károkat okozhat az adatgyűjtés.
„A banki adatok kiszivárogtatása sajnos nagyon gyakori, és legtöbbször az emberi hiszékenységre épít. Gondoljunk bele: kapunk egy e-mailt arról, hogy erősítsük meg a banki adatainkat, mi pedig gyanútlanul kattintunk, megadjuk a bankszámlaszámunkat és a jelszavunkat, és már le is vettek egy összeget a számlánkról. Ezért fontos, hogy ne reagáljunk az ilyen jellegű üzenetekre.”
A jó hír tehát az, hogy még vannak eszközök a kezünkben, még védekezhetünk a legális adathalászat ellen és az online banki csalások ellen. A gépek egyelőre nem okosabbak nálunk, és ha tudatosítjuk saját pszichológiai gyengeségeinket, a kényelmességet, a hiszékenységet és hasonlókat, akkor túljárhatunk az eszükön. A kérdés már csak az, hogy meddig leszünk képesek irányítani a technológia nagy léptékű fejlődését.